Paksi Hírnök, 1995 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1995-09-08 / 36. szám
Paksi Hírnök 1995. szeptember 8. 4 SZOMSZÉDOLÁS (Folytatás a3.oldalról.) rakni azért is, ha valaki meleg vacsorát és fekhelyet kíván. A gáz megoldja ezeket a gondokat a falvakban is. Kell hát a gáz és ott kell, ahol él az ember:-Jól döntött a község önkormányzata, amikor a gáz bevezetése mellett voksolt - folytatja a falu első embere. - Vigyáztunk egyúttal a pénzünkre is: hét—nyolc építési vállalkozó, pályázó között volt összesen háromszoros árdifferencia is! így kezdődött meg a vezeték építése ebben az évben, május végén történt meg az első családi házban a rákötés, azóta már százhúsz család házában ott van a vezetékes gáz. A bekötés azóta is folyamatos. Persze nem lesz mindenütt így, hiszen Németkéren a jelenlegi statisztika szerint csupán minden második család kérte a gázt, volt, van, aki most anyagi okok miatt várakozik, s mihelyt lesz pénze, folytatja a munkálatokat. Addig is a télen még a hagyományos módszerrel: szénnel és fával fűtenek, tüzelnek, de amint látják majd a szomszédok egymástól, hogy milyen előnyöket, kényelmet ad a gáz, mások is rászánják magukat. Erre is van már példa, hiszen a program indulása után - utólag - már további tizennégy család kérte a lehetőséget. Nekik a bevezetés most már tízezer forinttal többe kerül. Azt gondolom, lesznek még többen is, hiszen a fák „letermelése” megszűnt, így nehezebb már fához, mint fűtőanyaghoz jutni, lopni az erdőről pedig nem érdemes, mert keményen büntetünk és a büntetéseket be is hajtjuk. Mindezek ismeretében jó tehát nézni egy átlagos költségvetést. Együtt számolgatunk a polgármesterrel:-Ötvenezerbe került tehát a csonkfelállás a kerítéskapun belül. Ebből visszaadtunk hét és fél ezer forintot, egy összegben. A helyi kommunális adónkból öt éven keresztül nem fizettetjük meg az évi 1000-1000 forintot azokkal, akik a program indulásában részt vettek. Tehát így az őszszeg hozzávetőlegesen kevesebb mint negyvenezer. Hetven-nyolcvanezer forint, aki kazánt akar. A belső rendszer kiépítése változó,' a cirkó nyolcvanezer forint és még a kémény átalakítása 10-20 ezer forint. * * * Érdemes azonban a számokat konkrétan is megnézni. Takács Józsefék portáján, az Ady Endre utca 31. szám alatti házban így tapasztalták:-Az elsők között voltunk, akiknél bekötötték a gázt - mondja a ház ura. - A bekerülési összeg ötvenezer volt, vettünk kazánt, egy ET 25-öst, az is negyvenezer volt. A csőrendszer házon belüli megépítése újabb ötvenezret kóstált. 18 900 forint volt a kémény átalakítása. Ha így számolunk, akkor 150-160 ezer forintnál tartunk. Most már azt figyeljük, miért költöttünk. Telente elhasználtunk huszonöt mázsa szenet, 10-15 mázsa fát, ez pénzben sem volt semmi: harmincnegyvenezer forint. A máshonnan vett tapasztalat az, hogy várhatóan a felébe kerül majd, a telet majd ezután látjuk, de azt már tudjuk, hogy a főzés bizonyos, hogy a felébe kerül, mert ezeket a számlákat már ismerjük. Már most az utóbbi napokban, amikor hűvösebbre fordult az idő: meleg lakás várt bennünket. Ezt viszont már nem is érdemes kommentálni... Hasonlóan jók a tapasztalatai Pruzsincki Imrénének, a Szabadság utca 88-ban:- 1994-ben a kazánunk hatvanezer forintba került, a tűzhelyünk megvolt, mert azelőtt propán-bután gázzal főztem. A belső vezetékrendszer 35 000 forintba került. Helyi gázszerelő ismerősöm dolgozott, megegyeztünk az árban. Bélelni kellett a kéményt, ez üzenkétezer forintban volt. A pénzünk nagyjából megvolt erre a beruházásra, takarékoskodtunk és azt hiszem igen jól használtuk fel. Ezekben a napokban megkezdtük a fűtést is, igaz emelték most szeptembertől a gáz árát, de még így is nagyon jó: hiszen azelőtt úgy volt, hogy az fűtött be, aki előbb 'hazajött, most pedig már meleg van a lakásban. Megváltozott az életünk, meleg a vizünk és a szobánk. Azelőtt ez egy-másfél órába is beletelt... Hallgatom és nézem az asszonykát. Látom: őszintén boldog. Nyilván megdolgoztak érte. Joggal élvezik hát a már meglévő jobb körülményeket a családban. A ház asszonya azonban különösen is így van vele: a tűzhely és az otthon melege mégis csak az ő dolga. De nem mindegy, hogyan. Németkér, 1995. szeptember KISS G. PÉTER Nyolcvanévesen...
