Paksi Hírnök, 1995 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1995-08-18 / 33. szám
1995. augusztus 18. Paksi Hírnök 3 KISS G. PÉTER és RÁKOSI GUSZTÁV riportja NYELVÉBEN ÉL A NEMZET Galántán egy épületben két gimnázium létezik: egy szlovák és egy magyar tannyelvű. Utóbbiban mintegy négyszázötven magyar diák anyanyelvén tanul. Természetesnek tartja ezt a kisvárosban csaknem mindenki - szlovák és magyar egyaránt, hiszen a tizenhétezer lelket számláló település nemzetiségi megoszlása közel azonos arányú. A legutóbbi - 1992-ben készült - népszámlálás szerint a népesség 57 százaléka szlovák, 42 százaléka magyar, érdekes módon a kis szlovák többség ellenére magyar nemzetiségű polgármestert választott a város 1990 után 1994-ben is, sőt az önkormányzati képviselők között is több a magyar, mint a szlovák. Eszerint (de az emberek elmondása szerint is) a városban nemzetiségi ellentétek nincsenek, ami érthető: az együttélés e tájon ezeréves múltra tekint vissza. Pozsonyból (pardon: Bratislavából) mostanában azonban más szelek fújnak. A nacionalista többségű Szlovák Nemzeti Tanács, a parlament, egységes nemzetállamról álmodva újabb és újabb támadásokat indít a magyar nyelv használata ellen. A legutóbbi - a magyar sajtóból is ismert - próbálkozás az úgynevezett alternatív oktatási törvénytervezet is ezt célozza. A tervezet végrehajtását végül is felfüggesztették, ám az általa kavart vihar Galántát - pontosabban a város magyar gimnáziumát - sem kerülte el. Zsillé Éva, a szülői munkaközösség elnöke, tősgyökeres galántai. Egyformán jól beszéli mindkét nyelvet - s vallja, hogy szlovákul tudnia minden itt élő magyarnak kötelessége, ugyanakkor ezt fordítva nem válj a el.- Meg kell értetnünk magunkat - mondja -, hogy értsenek bennünket, bár az nem nyelvi kérdés, hogy a másik oldalon nem azt hallják, amit mi mondunk. A nemzetiségi kérdés kiélezése veszélyes, veszélyesebb minden pártpolitikánál. Szlovákiában valamennyi iskola állami I irányítással működik - folytatja Zsillé Éva - és ez lehetőséget ad, hogy a tanügyi hivatal közvetett módon elérje a kormány akaratát. Az alternatív oktatás lényege, hogy ha egy osztályban legalább nyolc tanuló kívánja, egyes tárgyakat szlovák nyelven kell oktatni. Nyugat- Szlovákiában négy igazgatót - köztük a galántait is - elbocsátottak, mert a szülők egyöntetű véleményét tolmácsolva elutasították a tervezet végrehajtását. Jellemző a hivatal képmutatására, hogy a leváltott igazgató helyére egy magát magyar nemzetiségűnek valló tanárnőt nevezett ki — olyat, aki anyagi előnyökért, már bocsánat a kifejezésért, saját fészkébe piszkított. Bizonyítja ezt egy írása, amely a Meciar szellemisége által fémjelzett Slovenska Republica című lapban jelent meg „egy magyar nemzetiségű tanárnő Galántáról” aláírással. A cikk tartalma, hangvétele túltesz a legszélsőségesebb szlovák nacionalisták által megfogalmazott írásokén is. Mi, szülők nem fogadunk el egy ilyen embert igazgatónak és ezért június 29-én a gimnázium sportpályáján demonstrációt tartottunk, ezen több mint négyezer ember vett részt. Nem Szlovákia, nem a szlovákok ellen küzdünk, hanem az erőszakos aszszimiláció ellen - állítja a leghatározottabban Zsillé Éva.
