Paksi Hírnök, 1995 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1995-08-04 / 31. szám
1995. augusztus 4. Paksi Hírnök ÜÜ CSERESZNYÉSPUSZTA nyési olvasótáborban. A Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi intézetének munkatársával ezután beszélgettem: Az 1920. június 4-i trianoni /I békeszerződésnek és az 2J[ általa létrehozott magyar kisebbségek történetének igen szerteágazó előzményei vannak, amelyek számba vétele nélkül a mai magyar közgondolkodás nem képes feldolgozni az 1918-20. évi államjog változásokat és helyére tenni a 20. századi magyar történelem kétségkívül legfontosabb, ámde fölöslegesen hosszú ideig és meddő módon traumatizált kérdéskörét - írja a Magyar Szemlében megjelent „Trianoni keresztlevél” című tanulmányában.-Az előadás nyomán vita keletkezett akörül, hogy mennyire lehet egybekapcsolni az I. világháború előtü nemzetiségi mozgalmak alakulását azzal, ami 1920-ban történt. A körülmények egybeesése folytán fölértékelődött a nagy román nemzeti, a csehszlovák egység, a jugoszláv egységmozgalom és világpolitikai jelentőséget nyert, átformálva Közép-Európa térképét. Ezt tekintem én olyan előzménynek, amelyről nem tudni, úgy tenni, mintha nem létezett volna: öncsalás. A magyar közvéleményben Trianonnak ez a fájdalmakkal teli fölfogása (ami ott történt, az Isten csapása, sorscsapás, váratlan, felülmúlhatatlan veszteség) - erre vezethető vissza. Ezzel együtt: Trianonban megszakadt valami, ami addig organikusan egybetartozott.-Némelyik megállapításomat néhány határon túlról érkezett tanárnő - feledve az előadás logikáját és végkövetkeztetését - másképp értelmezte. Azt hangsúlyoztam, hogy Magyarország a helsinki szerződés aláírása óta nem tekinthető többé semmilyen értelemben vesztes országnak; viszont Trianonnak még vannak vesztesei: a magyar kisebbségi közösségek, amelyek nem élhetik közösségi létformájukat. Ezt úgy értékelték, mintha Magyarországot a kisebbségek kárára meg kívántam volna különböztetni. Holott az egyetemes magyarság kiépítésének fontosságára felhívtam a figyelmet: az anyaország védhatalmi szerepvállalására, a kisebbségek önszerveződésére.- Bőadásában Ön szükségesnek tartotta az alapszerződések megkötését a szomszéd államokkal.-Az alapszerződéseket kezdettől fogva korlátozott értékű dokumentumoknak tekintem. Az erre irányuló erőfeszítéseket is racionális külpolitikai törekvéseknek látom, amelyeknek sok motívumuk van. A magyar-szlovák szerződés aláírása után kialakult szlovákiai helyzet azt mutatja, hogy nem elég az alapszerződést nyélbe ütni, a garantált jogokat meg is kell védeni Szlovákiával szemben, mert megfelelő hatékonyságú ellenőrzési rendszer és számon kérés nélkül az alapszerződés holt betű marad. Ha a magyar kormányzat erre nem képes, akkor nem is érdemes az alapszerződésekkel kísérletezni. Amennyiben a minimális kisebbségi jogrendszert sem képes biztosítani valamelyik szomszéd ország, az alapszerződést nem kell megkötni. Ezt (úgy tűnik) a magyar külpolitika Románia esetében így is gondolja.- Szívélyesen elbeszélgetett előadása után a Galántáról érkezett diákokkal. Honnan az ismeretség?- Mátyusföldi vagyok, a gálán tai gimnáziumba jártam. Azóta is gyakran hazalátogatok, szoros kapcsolatban vagyok az alma materrel.- Köszönöm a beszélgetést. G.I. VÉDENI KELL A HATÁRON TÚLI KISEBBSÉG JOGAIT A trianoni békekötésről tartott előadást Szarka László történész a cseresz-
