Paksi Hírnök, 1995 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1995-06-09 / 23. szám
Paksi Hírnök 1995. június 9. (5 FESZTIVÁL FÉNYEK ÉS ÁRNYAK Hosszú hónapok munkája, előkészülete előzte meg a paksi Tavaszi Fesztivál rendezvényét és kétségtelen, hogy számos elismerő jelző illeti meg a szervezőket, a sikerért dolgozókat. Leírhatjuk nyugodtan: szép is, jó is volt a fesztivál, hiszen számtalan paksi és városkörnyéki polgárnak szereztek örömet, jó szórakozást. De nem lenne mégsem teljes a kép, ha nem szólnánk a fények mellett néhány árnyékról, amely min- den bizonnyal a jövőben elkerülhető lesz. Nagy valószínűséggel joggal fájlalta a nagyérdemű publikum, hogy a szépségkirálynő-választáson nem állt a pódiumra egyetlen paksi leány sem. Eredetileg a válogatóra öt leány jelentkezett, ám az előzetes megmérettetésre már csak egy leány jött el, a döntőbe azonban nem jutott be. Ki tudja miért, a paksi szép leányok az idén a nézőteret választották megjelenésük színhelyéül, s csak remélhető, hogy a következő évben ez nem így lesz. Nehezen hihető, hogy egyetlen szép leány nem akadna, aki joggal viselhetné Paks város szépe címet. A tét sem kicsi, hiszen ismeretes, hogy a mindenkori nyertes egy éven keresztül Paks háziasszonya a város első embere mellett, a legrangosabb rendezvényeken. így 1996 tavaszáig a cím birtokosa a tavalyi győztes, Préházi Ildikó marad. Szintén nem ünneprontásként, de szólni kell néhány egyéb dologról is. A fesztivál csúcspontját jelentő szépségkirálynő-választás helyszínéül szolgáló ASE-csarnok - nagy valószínűséggel - a rendezvényt biztosító „rendezők” jóvoltából szinte átjáróházzá változhatott, hiszen beengedtek boldog-boldogtalant jegy nélkül: nemcsak e sorok írójától, hanem még sokan másoktól sem kértek belépőjegyet: szerény becslések szerint is több mint kétezer néző volt a csarnokban, ugyanakkor az eladott jegyek száma mindössze 1200 darab volt. Megismétlődött a tavalyi eset is: most sem jelentkezett nyereményéért a tombola fődíjának nyertese. Belépőjét június 2-án, pénteken vásárolta, kék színű jegy, száma 191. A videokamera a húzástól számított 30 napon belül átvehető a polgármesteri hivatalban. A csarnokot egyébként elöntötte a füst: a grillcsirke szaga átjárta az épületet, ilyenkor nem árt a levegő cseréjéről gondoskodni, vagy a büfének más helyet találni. Gond volt a távozással is: a tűzijáték miatt az emberek megálltak a kijáratnál, ahol tumultózus jelenetekre került sor: hosszú ideig se ki-, se belépni nem lehetett a szűk bezárult járaton. Még egyszer mondom: nem égbekiáltó gondok történtek, de mégis árnyakként jelen voltak a felsorolt, kissé bosszantó malőrök, ami szolgálhat tanulságul, hogy a tavaszi fesztivál még szebb és maradandóbb élmény legyen. NÍVÓS KIÁLLÍTÁSOK, KÓRUSHANGVERSENY Négy pécsi művész kiállításának ad otthont június 1-jétől a városi művelődési központ. A tárlatra a pécsi Parti Galéria rendezésében került sor, megnyitóbeszédet Sárkány József művészettörténész mondott. A kiállított munkákat a kortárs képzőművészet rangos alkotásai közé sorolta, fontosnak tartva bemutatásukat, mondván: ezen értékek csak akkor képesek teljesíteni azt, amire hivatottak, csak akkor funkcionálnak, ha eljutnak azokhoz, akikhez szólnak, akiknek szánják őket az alkotók. Dohány Sándor kézzel festett porcelánkészletei, furcsán megformázott kannái mellett az érdeklődők megcsodálhatták Nagy Márta egyiptomi pasztellel festett kerámialádikóit, Füzesi Zsuzsa rakukerámiáit. Nem maradt el az érdeklődés Kertészfi Ágnes üvegművész piramisformái iránt sem. Az üvegből készült tökéletes mértani pontossággal készített alkotások térben való elhelyezése különös hatást eredményezett, megállásra késztetve a látogatókat. Kérdésre válaszolva Sárkány József művészettörténész napjaink kultúrájának ismerten súlyos anyagi helyzetéről szólt. Többek közt ezzel indokolta azt, hogy a kiállított alkotásokat megvásárlásra ajánlották fel az alkotók a művészetet kedvelő és támogatni képes érdeklődőknek. Tartalmas, szép tárlatot tekinthettek meg a látogatók június ötödikéig a Paksi Művelődési Központban. * * * Két amatőr paksi festőművész: Markó Tímea és Flomok László kiállítását nyitotta meg június negyedikén dr. Széchenyi Attila városunk alpolgármestere a dunakömlődi faluházban. A megnyitót követően az osztrák Feldkirch és Paks város kórusainak részvételével kórushangversenyre is sor került. Hatalmas érdeklődés kísérte a rendezvényt, a zsúfolásig megtelt faluházban szűnni nem akaró tapsviharok követték egymást. A tárlat igen nagy tetszést aratott. Homok László szürrealista festészete eddig is komoly elismerést szerzett Tolna megyében, a vasárnapi bemutató azonban azért is fontos, mert a művész maga is Dunakömlőd szülöttje, mint ilyen, először lép munkáival szülőhelyének nyilvánossága elé. Mint mondotta: „Boldog vagyok, festményeim végre hazatértek, s köszönetemet szeretném kifejezni mindazoknak, akik ezt segítették, lehetővé tették”. Összesen tizenhét kiállított alkotást tekinthetnek meg a látogatók a hónap közepéig a faluház nyitvatartási idejében, ezek közül kilenc a húszéves Markó Tímea munkája. A fiatal művész olajfestményei meglepő színvilágukkal keltették fel az érdeklődést, tájképein szokatlan módon a hideg színek uralkodnak, égig érő fekete törzsük, ágaik a mélyvörös nappal alkotnak szimbiózist. Látásmódja máris nagyon szubjektív, ecsetkezelése biztos: ígéretes festőt ismerhettünk meg benne. „Képeim én vagyok. Olyan ez az egész számomra, mint amikor tükörből néz vissza magára az ember, s nem tudja, de nem is akarja kitörölni a szörnyű, ugyanakkor nagyon szép igaz látványt leikéből, zsigereiből” - mondotta Tímea. A tárlat rendezését Halász Károly festőművész segítette. Akárcsak a kiállítás, a kórushangverseny is elsöprő sikert aratott. Az osztrák vendégkórus fellépését a paksiak vezették be, elmondható, hogy mindkét énekkart kemény tapssal jutalmazta a legalább négy-ötszáz főt számláló hálás közönség. Az osztrák kórus adta az előadás nagyobb részét, mintegy a paksi vendéglátók gesztusának köszönhetően. Mosolyt, nagy tetszést váltott ki az előadott, pontosabban elő nem adott éjszakai ének, amely egyetlen kiénekelt hang nélkül ért véget. Kérdésemre a vendégek vezetője azt nyilatkozta, hogy három nagyon szép, nagyon tartalmas napot töltöttek városunkban, kitűnően érezték magukat. A közönségről úgy vélekedett; kimondottan kedves volt, érdeklődő és hálás. A kömlődiek igazán kitettek magukért, szép és kellemes estével ajándékozták meg a tavaszi fesztivált.
