Paksi Hírnök, 1995 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1995-06-02 / 22. szám
Paksi Hírnök 1995. június 2. <5 A PÉNZ VILÁGA KONZERVÁLÁS, MAGYAR MÓDRA A recept így szól: vedd kezeidbe az otthon található kosarakat, cipeld magaddal férjedet, fiadat, fordítsd fel a konyhát - a végeredmény tíz üveg befőtt, húsz üveg savanyúság, kilencven üveg lekvár. Amiből, jó ha töredéke elfogy a télen. Kora nyáron aztán kezdődik minden élőiről. Most azonban lehet, hogy fordul a kocka: minden kanálnyi házi konzerv nagy becsbe kerülhet, hiszen jó előre beharangozták már, az idén 20-25 százalékkal emelik a konzervgyárak termelői áraikat. Mert már most látszik, kevés lesz a gyümölcs, a zöldség, magas lesz mindennek az ára. S emellett persze a „járulékos” költségek is megemelkedtek. A paksiak és környékbeliek helyzeti előnyben lehetnek - gondolja a laikus - itt van helyben a konzervgyár. Nem kell felszámítani a szállítási költséget, akár a kész konzerveket is meg lehet venni valamivel olcsóbban, mint máshol. Az a termelő pedig, akinek felesleges gyümölcse is marad, leadhatja itt helyben, nem kell külön felvásárlóhelyekre utazgatnia. Csakhogy, a konzervgyárban most ilyesmivel nem nagyon foglalkoznak. A privatizáció köti le minden energiájukat: az igazgatónő felvásárlási és árképzési ügyekkel nem bajlódik, a budapesti cégnél pedig, amely a leendő tulajdonosi várományos, nem nyilatkoznak. Majd, ha ez a téma aktuális lesz - mármint felvásárlás és áremelés - jelentkeznek... A Paks és Vidéke Áfész felvásárlási osztályának vezetője, Jantyik István konzerváremelés ügyben tanácstalan, azt viszont állítja, az idén nem járnak rosszul a termelők. Jó árat tudnak majd fizetni a meggyért, cseresznyéért, csaknem mindet exportálják majd. Szeretik a magyar zöldség- és gyümölcsfélét a külföldiek, más, jobb az íze, mint az északabbról érkezőknek. Az exportálás viszont azt jelenti, hogy igazán csak a jó minőségű termékeket tudják majd felvásárolni és értékesíteni. Főleg a magántermelők keresik fel őket, nem nagyon divat manapság a szövetkezeteknél a pepecsmunkával járó zöldség- és gyümölcstermesztés. Szavai beigazolódni látszottak, amikor a dunakömlődi Szabadság Szövetkezet főkönyvelőjével, Takács Józsefnével váltottunk szót. Az idén harminc hektáron vetettek zöldborsót, amit a paksi konzervgyárnak adnak majd le. Az utóbbi egy-két évben látványosan gyarapodtak a települések. A legtöbb község összkomfortossá vált, ahol még nem volt, kiépítették a vízvezeték-hálózatot, részt vettek a gázprogramokban és sok várost megelőzve még a telefonhálózatra is futotta. Persze nagyobb részt hitelekből és a lakosság hozzájárulásából. Úgy tűnik, ahol nem használták ki annak idején ezeket a lehetőségeket, most ismét hosszabb ideig várni kell majd arra, hogy az állami költségvetés kölcsönt nyújtson a beruházásokra, fejlesztésekre. Nemrégiben látott napvilágot a szomorú tény; korlátozzák az önkormányzatok ilyen célra adható hitelfelvételét. Több mint kétszáz település élt volna az idén is ezzel a lehetőséggel, de a költségvetési alapból csak 31-nek jut. Paks környéki községek elöljáróit kérdeztük, vajon lakóhelyük számított-e erre az állami pénzre? Tornacsarnok: dekázás labdával és pénzzel... NEM KELL HITEL! Még ha adnának sem... Horváthné Kolozsváry Ilona, Dunaszentgyörgy jegyzője: , -Az idén semmiféle hitelt nem akarunk felvenni. Ebben az évben jár le a víztisztítómű létesítésére felvett kölcsönünk. A víz minőségének biztosítása miatt kellett megépíteni az arzénmentesítőt. A beruházás összegének felét céltámogatásként kaptuk, de a községi költségvetésből is hozzájárultunk a megépítéséhez. Néhány utcánkat még le kellene betonozni. Elég nagy terhet jelent ez így is. A költségvetésünkben is szerepel a betonozás, de megpróbálunk néhány ingatlanunkat is értékesíteni, hogy ne szoruljunk kölcsön felvételére. Peszteric Alajos, Németkér polgármestere:-Tizenhatmillió forintba került tavaly a gáz bevezetése, most már a részletek visszafizetése van hátra. A kamatok időközben 28 százalékról 32 százalékra emelkedtek, így egyáltalán nem is gondolkodunk azon, hogy újabb hitelekkel terheljük le a község költségvetését. Ettől függetlenül elkészült a negyedik kutunk, jó a víz minősége, a kút hozama is. A vízbázis növelésére nyújtottunk be pályázatot, el is nyertük a céltámogatást, így tellett erre. Egyébként az idén semmi másra nem futja, csak az utak foltozgatására, javítgatására. Haán János, Pusztahencse polgármestere:-Szerencsére nincs ilyen gondunk, hogy nem kapunk hitelt, mert egyáltalán nem is akartunk felvenni. Befejezés előtt van a tornatermünk, amit részben saját pénzünkön, részben pedig pályázaton nyert pénzből építettünk fel. Nagyon jó lenne, ha a községben meg tudnánk építtetni a csatornarendszert, de sajnos nincs rá fedezet. Esetleg 1996-ban jöhet számításba, hogy elkészülhet, de akkor is úgy, hogy négy településnek lenne egy közös szennyvízderítő medencéje. A gáz bevezetésére is elkészültek már tavaly a tervek, de eddig elkerültek bennünket a vezetéképítésekkel. Szabó Elemér, Geijen polgármestere:-Nem kell hitel! A tornacsarnokunk céltámogatásból épült, hamarosan készen is lesz. A gázt kivéve mindent sikerült kiépíteni, a vízvezetékrendszert, a telefonhálózatot, jók az útjaink. Ha Kalocsa felől hoznák a gázt, beleesnénk, akkor még azt is bevezetnénk. T. sz.
