Paksi Hírnök, 1995 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1995-06-02 / 22. szám
Paksi Hírnök 1995. június 2. a VÁROSHÁZA Gazdasági vezetők a gázvezetékről Elkészült a Gallup Intézet jelentése, amelyet Paks Város Önkormányzata a vezetékes földgázellátás lakossági igényeiről készíttetett - jelentette be Herczeg József polgármester a városházán, május 29-én azon a tájékoztató megbeszélésen, amelyre Paks gazdasági vállalkozásainak tulajdonosait, vezetőit és az intézmények igazgatóit hívta meg. A közvélemény-kutatás eredménye szerint az érintett lakosok hetvenöt százaléka igényli a földgáz bevezetését, de a beruházás csak akkor lehet indokolt, ha az úgynevezett nagyfogyasztók is bekapcsolódnak a programba. Ezért igen fontos - mondta Herczeg József -, hogy előzetes felmérés készüljön a cégeknél és mihamarabb szándéknyilatkozatot tegyenek, hogy energiaigényeiket földgázzal kívánják-e kielégíteni. A város belső gázvezeték-hálózatának építési költsége mintegy 200 millió forint lesz, a hozzájárulás mértékét az igényelt kapacitások összes menynyisége határozza meg. (A DDGáz tavaly készített tanulmányterve évi 7 millió köbméter földgáz felhasználásával számol.) Szabó József, a PA Rt. vezérigazgatója kérdésére, hogy a közvélemény-kutatás során tájékoztatták-e a lakosságot a gáz bevezetésének költségeiről és a jövőre várható jelentős gázáremelésről, Herczeg József igennel válaszolt. Elmondta, hogy az érintettek 48 százaléka hajlandó egy éven keresztül átlagosan 4815 forintot fizetni a gáz bevezetéséért - és ez az arány lakossági oldalról indokolja a gázprogramot. Több cég vezetője - így például Kródiné Dániel Mária, a konzervgyár vállalati biztosa és Száraz István, a Dunamenti Termelőszövetkezet elnöke - jelezte, hogy szándékukban áll a földgáz technológiai célokra történő alkalmazása. Szabó József, a PA Rt. vezérigazgatója elmondta, hogy az atomerőmű létesítményei közül csupán az Energetikai Szakképzési Intézetnél jöhet szóba a fűtés földgázra történő átállítása. (Hozzászólásából megtudtuk, hogy a PA Rt. a tanuszoda és a Duna Hotel eladását tervezi.) A tájékoztatón megjelent gazdasági vezetők ígéretet tettek, hogy június 9- ig nyilatkoznak a földgázprogramban való részvételükről és a várható fogyasztás mennyiségéről. Rákosi Önkormányzati ingatlanok sorsát érintő kérdéseket is tárgyalt - más napirendi pontok mellett - a képviselő-testület május 23-i ülésén. A két érintett ingatlan egyike a Villany utcai piac, amelynek átépítéséről 1991 szeptemberében döntött az előző testület. Az akkori döntést követően tervpályázatot írt ki a polgármesteri hivatal. A pályázatot a debreceni Keletterv Kft. nyerte el. Ezzel egy időben a hivatal meghirdette az épületek üzlethelyiségeit. Az ingatlanok nagy része nyilvános árverésen gazdára talált, kivéve a piactér belső területére tervezett „L” alakú • épület emeleti szintjére kialakítandó üzlethelyiségeket. A város 1994. évi költségvetésében tizenhétmillió forint szerepelt a beruházás megvalósítására. Mivel az építés nem kezdődött meg, ezért ez a tétel áthúzódó beruházásként szerepel az 1995. évi költségvetésben. A rendelkezésre álló keretből eddig őt és fél millió forintot kifizetett az önkormányzat a meglévő kazánház tetőépítéséért. A tulajdonosok egy része a nehézségek és a közben elkészült építési költségvetések nagysága miatt visszalépett. A még érdekelt tulajdonosokkal egyeztető tárgyalásokat folytatott a hivatal, ennek alapján a polgármester két megoldást javasolt a testületnek. Az első javaslat szerint a költségvetés átcsoportosításával biztosítják a fedezetet az eredeti tervek szerinti építéshez. A másik alternatíva: a testület kijelöli értékesítésre a Dózsa György út és Vörösmarty utca sarkán álló üres telket és erre elővásárlási jogot biztosít a tervezett Villany utcai épület tulajdonosainak. Ugyanakkor az „L” alakú épület megmaradt tizenhárom tulajdonosának lehetőséget biztosítanak egy egyszerűbb épület megépítésére a piactéren, saját tervezéssel és kivitelezéssel. A képviselő-testület hosszas vita után egyik javaslatot sem fogadta el (a szavazás aránya 7-7 volt), ezért a kérdést később újra napirendre tűzik. Nem kevésbé bonyolult a másik ingatlan, a tanuszoda és az ÖMV benzinkút közötti üres terület eddigi története sem. 1993 novemberében az önkormányzat adásvételi szerződést írt alá a Koho-Bau Kft.-vei a telekről, amelyben a vásárló cég vállalta egy diszkontáruház felépítését, ám a szerződésben vállalt kötelezettségét nem teljesítette, így az önkormányzat felbontotta 1994. augusztus 30-án. Ezt követően jelentkezett a SPAR áruházlánc, hogy átvéve az előző vevő kötelezettségeit, új beépítésijavaslatot dolgoz ki, de ők sem tartották ígéretüket. Időközben három befektető cég jelezte szándékát a terület megvásárlására: a Neubauer és Scherer GmbH., az IN-CONEX és a LLT Magyarország Ingatlan Befektető Kft., mindhárman olyan beépítési javaslattal, amely megfelel a város általános rendezési tervének. A területen felépítendő kereskedelmi központ üzemeltetője - bármelyik tervezet valósul is meg - a REWE Zentral AG nevű német élelmiszerkereskedelmi cég lenne. A képviselő-testület határozatot hozott, miszerint a terület korábbi beépítési tervét hatályon kívül helyezi és hozzájárul, hogy ott szabadon álló bevásárlóközpont épüljön. A testület megbízta Herczeg József polgármestert, hogy a befektetőkkel tárgyaljon és az adásvételi szerződést gazdasági bizottság jóváhagyása után aláírja.
