Paksi Hírnök, 1995 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1995-04-21 / 16. szám
1995. április 21. Paksi Hírnök tásból született, e két ellátási forma nem tartozik a tb-törvényben szabályozott ellátási körbe és a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzatnak sincs kompetenciája ezekre. A szerencsés megoldás talán az lehetne, hogy a rugalmas nyugdíjakorhatár konstrukcójával kiváltsuk, áthidaljuk a rendszert jelenleg jellemző „sokaságot”.-A nyudíjkiegészítésre is igény mutatkozik az államilag kötelező nyugdíjbiztosítás mellett. Vannak-e erre lehetőségek, perspektívák. Lát-e lehetőséget a nyugdíj értékvesztésének ellensúlyozására?-Az önkéntes kiegészítő pénztárakra vonatkozó tövény elfogadásával megteremtődött az önkéntes biztosítás lehetősége Magyarországon. A fejlett biztosítási rendszerekkel rendelkező országokban az önkéntes pénztárak velejárói az államilag kötelező nyugdíjbiztosításnak. Miután funkciójuk, rendeltetésük, működésük eltérő, ezért szerintem csak egymást erősítve működhetnek a piacon, nem látva egymásban konkurenciát. Magyarországon ma az állampolgároknak csak egy szűk rétege rendelkezik szabad pénzeszközzel, amit ebbe kíván befektetni, a többség a munkáltatók befizetésére támaszkodhat. A munkáltatói támogatás általános elterjedésével reálisan a gazdasági növekedés kezdete után célszerű számolni. Az értéküket vesztett nyugdíjak korrekciós szintre hozatala is sürgető feladat. Számításaink szerint az értékvesztés 1991-től a napjainkig nyugdíjba menteknél mutatható ki legdinamikusabban, nem kérdőjelezve meg azt, hogy a korábban nyugdíjba mentek nyugdíjának reálértéke is jelentősen csökkent. A korrekciós szintrehozatallal a cél az, hogy minden nyugdíj visszakerüljön az őt „megillető” helyre és az elmúlt évek torzulásait ellensúlyozza. Ennek költségigénye körülbelül 25 milliárd forint, amit a nyugdíjbiztosítási alap idei kereteiből nem tud kigazdálkodni. Ami a folyamatos nyugdíjemelési rendszert illeti, úgy tűnik, a nyugdíjasok számára is elfogadható és szakmailag is megalapozott emelési rendszer, a nettó keresetek növekedésével azonos mértékű nyugdíjemelés. bubor GYULA A törvényről Új nyugdíjtörvényt sürgetett az időközben lemondott népjóléti miniszter, ár. Kovács Pál. Hogy mikor lesz hazánkban is új nyugdíjtörvény és mi indokolja ezt, erről tájékoztatta lapunk munkatársát Mayer Rezső, a Tolna Megyei Nyugdíjasok Szakszervezete Érdekszövetségének elnöke.-A Magyar Nyugdíjasok Egyesületei Országos Szövetségének elnöksége nyilatkozatot juttatott el a kormányhoz, amelyből röviden idézek - kezdte beszélgetésünket Mayer Rezső.- A nyugdíjasok megértéssel fogadják a kormánynak az államháztartás egyensúlyát és stabilizálódását megteremtő erőfeszítéseit, ugyanakkor kérik tekintbe venni egyes rétegek anyagi teherbíró-képességeit. A nyugdíjas társadalom életkörülményei folyamatosan rosszabbodnak, ebben az évben a 89 évihez viszonyítottan a reálérték csökkenése elérte a harminc százalékot. Az év eleji nyugdíjemelés tizenegy százalékos volt, amely az áremeléseknek csak egy részét kompenzálta.-A nyugdíjasok nem a családosok rovására akarnak jobb anyagi körülményeket, de a gazdaság nem a nyugdíjasok nyomorán fog a nehézségekből kilábalni.-Jelenleg az 1972-ben készült rendelet intézkedik a nyugdíjasokról, de időközben számos változás történt, olyan lényeges gazdasági változások következtek be, ami indokolttá teszi az új nyugdíjtörvény alkotását. Ennek parlament elé kerülése a jelenlegi zsúfolt program mellett csak 95 végén, vagy 1996 elején jöhet számításba - jósolja Mayer Rezső -, majd azzal folytatja, hogy a munkakönyvek megszüntetése teljesen „fejre állította” a szolgálati idők nyilvántartási rendszerét, a közeljövőben nyugdíjba vonulóknál ez gondokat jelent, amennyiben az új nyugdíjkifizetéseket hátráltathatja majd.
