Paksi Hírnök, 1995 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1995-04-21 / 16. szám

1995. április 21. Paksi Hírnök tásból született, e két ellátási forma nem tartozik a tb-törvényben szabályozott el­látási körbe és a Nyugdíjbiztosítási Ön­­kormányzatnak sincs kompetenciája ezekre. A szerencsés megoldás talán az lehetne, hogy a rugalmas nyugdíjakor­­határ konstrukcójával kiváltsuk, áthidal­juk a rendszert jelenleg jellemző „soka­ságot”.-A nyudíjkiegészítésre is igény mu­tatkozik az államilag kötelező nyugdíjbizto­sítás mellett. Vannak-e erre lehetőségek, perspektívák. Lát-e lehetőséget a nyugdíj értékvesztésének ellensúlyozására?-Az önkéntes kiegészítő pénztárakra vonatkozó tövény elfogadásával megte­remtődött az önkéntes biztosítás lehe­tősége Magyarországon. A fejlett bizto­sítási rendszerekkel rendelkező orszá­gokban az önkéntes pénztárak velejárói az államilag kötelező nyugdíjbiztosí­tásnak. Miután funkciójuk, rendelte­tésük, működésük eltérő, ezért szerin­tem csak egymást erősítve működhetnek a piacon, nem látva egymásban konku­renciát. Magyarországon ma az állam­polgároknak csak egy szűk rétege ren­delkezik szabad pénzeszközzel, amit eb­be kíván befektetni, a többség a munkáltatók befizetésére támaszkodhat. A munkáltatói támogatás általános elter­jedésével reálisan a gazdasági növekedés kezdete után célszerű számolni. Az értéküket vesztett nyugdíjak kor­rekciós szintre hozatala is sürgető fel­adat. Számításaink szerint az érték­­vesztés 1991-től a napjainkig nyugdíjba menteknél mutatható ki legdinamiku­sabban, nem kérdőjelezve meg azt, hogy a korábban nyugdíjba mentek nyugdí­jának reálértéke is jelentősen csökkent. A korrekciós szintrehozatallal a cél az, hogy minden nyugdíj visszakerüljön az őt „megillető” helyre és az elmúlt évek torzulásait ellensúlyozza. Ennek költség­­igénye körülbelül 25 milliárd forint, amit a nyugdíjbiztosítási alap idei kereteiből nem tud kigazdálkodni. Ami a folyamatos nyugdíjemelési rendszert illeti, úgy tűnik, a nyugdíjasok számára is elfogadható és szakmailag is megalapozott emelési rendszer, a nettó keresetek növekedésével azonos mérté­kű nyugdíjemelés. bubor GYULA A törvényről Új nyugdíjtörvényt sürge­tett az időközben lemon­dott népjóléti miniszter, ár. Kovács Pál. Hogy mikor lesz hazánk­ban is új nyugdíjtörvény és mi indokolja ezt, erről tájé­koztatta lapunk munka­társát Mayer Rezső, a Tol­na Megyei Nyugdíjasok Szakszervezete Érdekszö­vetségének elnöke.-A Magyar Nyugdíjasok Egyesüle­tei Országos Szövetségének elnöksége nyilatkozatot juttatott el a kormány­hoz, amelyből röviden idézek - kezd­te beszélgetésünket Mayer Rezső.- A nyugdíjasok megértéssel fogad­ják a kormánynak az államháztartás egyensúlyát és stabilizálódását megte­remtő erőfeszítéseit, ugyanakkor ké­rik tekintbe venni egyes rétegek anya­gi teherbíró-képességeit. A nyugdíjas társadalom életkörülményei folyama­tosan rosszabbodnak, ebben az évben a 89 évihez viszonyítottan a reálérték csökkenése elérte a harminc száza­lékot. Az év eleji nyugdíjemelés tizen­egy százalékos volt, amely az áremelé­seknek csak egy részét kompenzálta.-A nyugdíjasok nem a családosok rovására akarnak jobb anyagi körül­ményeket, de a gazdaság nem a nyugdíjasok nyomorán fog a nehézsé­gekből kilábalni.-Jelenleg az 1972-ben készült rendelet intézkedik a nyugdíjasokról, de időközben számos változás történt, olyan lényeges gazdasági változások következtek be, ami indokolttá teszi az új nyugdíjtörvény alkotását. Ennek parlament elé kerülése a jelenlegi zsúfolt program mellett csak 95 végén, vagy 1996 elején jöhet számításba - jósolja Mayer Rezső -, majd azzal folytatja, hogy a munka­könyvek megszüntetése teljesen „fejre állította” a szolgálati idők nyilvántar­tási rendszerét, a közeljövőben nyug­díjba vonulóknál ez gondokat jelent, amennyiben az új nyugdíjkifizetése­ket hátráltathatja majd.

Next

/
Oldalképek
Tartalom