Paksi Hírnök, 1995 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1995-04-21 / 16. szám
1995. április 21. Paksi Hírnök 9 PAKSI NÉPAKARAT: 3713 ALÁÍRÁS KELL Helyi népszavazásra Paks városában idáig még nem került sor. Emlékezhetünk, hogy tavaly egy ilyen kezdeményezést fontolgatott a Szarkofág Nélküli Jövőért Egyesület az atomerőmű kiégett fűtőelem-kazettái átmeneti tárolójának megépítésével kapcsolatban, ám e szándékuktól végül is elálltak. Az Országgyűlés által alkotott önkormányzati törvény a helyi képviselő-testületre bízza a népszavazás és népi kezdeményezések témaköreinek szabályozását. Ugyanakkor mindez az állampolgároknak, illetve az állampolgárok bármely közösségének a Magyar Köztársaság Alkotmányában rögzített joga. Paks Város Önkormányzati Képviselőtestülete 1991 szeptemberében rendeletet alkotott a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről. E rendelet felülvizsgálatát tárgyalta április 20-án - lapzártánk után - a testület, átvezetve mindazon módosításokat, amelyeket az önkormányzati törvény időközben bekövetkezett változásai indokolnak. Igazán egyetlen sarkalatos kérdést kell eldönteni, mégpedig azt, hogy a választópolgárok hány százalékának kezdeményezésére kötelező a népszavazást kiírni. A törvény a testületre bízza, hogy ezt az arányt tíz és huszonöt százalék között maga állapítsa meg. A dr. Blazsek Balázs jegyző által benyújtott javaslat huszonöt százalékot tartalmaz. A szavazásra jogosult paksi polgárok száma a legfrissebb nyilvántartás szerint 14 852 fő, eszerint a kezdeményezéshez 3713 választópolgár érvényes aláírása szükséges. Népszavazás kezdeményezését a polgármesternek kell bejelenteni, aki azt a testület legközelebbi ülésén, de legkésőbb egy hónapon belül köteles a képviselő-testület elé terjeszteni. Amennyiben a testület határozattal dönt a népszavazás megtartásáról, a kezdeményezők a jegyző által hitelesített aláírási íven gyűjthetik az aláírásokat. Az íven fel kell tüntetni a népszavazásra bocsátandó kérdést vagy kérdéseket és az aláírás azonosításához szükséges rovatokat: olvasható név, lakcím, személyazonosító adatok. Aláírásokat gyűjteni bárhol - tehát közterületen is - lehet, kivéve a munkahelyeket, fegyveres testületek szolgálati helyeit, az oktatási intézményeket és kollégiumokat, templomokat, sportlétesítményeket. Nem szabad aláírásokat gyűjteni tömegközlekedési eszközökön és egészségügyi intézményekben sem. Az aláírásgyűjtés a hitelesítéstől számított harminc napig tarthat. A szavazás napját az elrendeléstől számított két hónapon belülre kell kijelölni. A helyi népszavazás érvényes, ha a választópolgárok több mint fele szavazott és eredményes, ha a szavazóknak több mint fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott. Ugyanabban a kérdésben egy éven belül újabb népszavazást kitűzni akkor sem lehet, ha az eredménytelen volt. A helyi népszavazás eredményét a képviselő-testület köteles tudomásul venni és betartani. népszavazás a város költségvetéséről, a helyi adók kivetéséről és annak mértékéről, továbbá a képviselő-testületi hatáskörbe tartozó szervezeti, működési és személyi kérdésekben. Nem dönthet népszavazás a képviselő-testület felosztásáról sem. A testület dönthet a népszavazás kiírásáról, ha a kezdeményezés a képviselő-testület hatáskörébe tartozó üggyel kapcsolatos, ha önkormányzati rendelet megerősítéséről, rendeletalkotás elhatározásáról, vagy készülő rendelet elveinek rögzítéséről szól. EGY POLITIKUS, HÁROM ÚJSÁGÍRÓ: SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ A VÁROSHÁZÁN Lakossági fórumot szerveztünk volna a mai napra - kezdte Vajnai Attila, a j Munkáspárt alelnöke, a párt paksi szervezete által rendezett sajtótájékoztatóján április 13-án, a paksi városházán. Sződi Imre, a paksi körzet MSZP-s országgyűlési képviselője azonban nem fogadta el meghívásunkat - folytatta az alelnök, majd megállapította, hogy a kormányzópártok választási ígéreteik ellenére, még nem szólították meg a társadalmat, a parlamenti ellenzéki pártok magatartása pedig a köpönyegforgatás legszebb példája. Mindezt a Bokros Lajos pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket tartalmazó csomagtervvel kapcsolatban mondta Vajnai Attila, majd ismertette a Munkáspárt által kidolgozott alternatívát a magyar gazdaság gondjainak megoldására. Ennek lényege: a keleti piacok visszaszerzése, a privatizáció gyakorlatának megváltoztatása, az adórendszer átalakítása az adókulcsok csökkentésével és az államadósság kamattörlesztéseinek átütemezése. A Paksi Hírnök tudósítójának kérdéseire Vajnai Attila elmondta: a Munkáspárt szerint a keleti piacok felé irányuló gazdasági orientáció nem jelend az alacsony termelési-műszaki színvonal konzerválását. Az MSZP-t a Munkáspárt nem kérte fel a lakossági fórumon való részvételekre - egyenként keresték fel a szocialista képviselőket, országszerte a paksihoz hasonló visszautasításokban részesültek. Sződi Imrét személyesen nem ismeri, meghívása, illetve a visszautasítás üzenetek útján történt. Vajnai Atüla örömmel fogadta e sorok szerzőjétől az információt, miszerint Sződi Imre több lakossági fórumon vett már részt Pakson és környékén és ezeken kényes kérdésekről is beszélt. Végül kijelentette: nem elképzelhetetlen, hogy személyesen keresi meg fogadónapján az országgyűlési képviselőt. Á rendelet szerint kőtelező kiírni a népszavazást a következő kérdésekben: a község egyesítésének vagy a községegyesítés megszüntetésének, új község alakításának kezdeményezése, közös képviselőtestület alakítása más településekkel, vagy az abból való kiválásra. Nem rendelhető el
