Paksi Hírnök, 1995 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1995-04-14 / 15. szám
Paksi Hírnök 1995. április 14. Kulturális élet Csendesen Megszületett 1988. október 6-án Pakson egy társaság, nem hívságosan, hanem - ahogy illik, szerényen, ám komolyan véve, vállalva a kultúra szolgálatát. Nem járt könnyű idő a gyülekező, tenni akaró értelmiségi emberek felett, az ügy fontossága azonban túlmutatott a nehézségeken. Az elnöki tisztet Beregnyei Miklós, paksi helytörténész vállalta fel, az alelnöki posztot a Városi Könyvtár vezetője, Herczeg Ágnes. Mi sem természetesebb annál, minthogy az egybegyűltek Jámbor Pált, a paksiak kiváló polihisztorát választották névadójuknak. Jámbor Pál pap, tanár, költő és politikus személye iránt megnövekedett a figyelem a társaság munkálkodásának köszönhetően. - Csonka Ferenc: Hiador (Jámbor Pál élete és munkája), Szentesi Alajos: A paksi középiskola sporttörténete, Tarisznyás Györgyi: Elítélt neve. Könyvek, amelyeket a társaságnak köszönhetően kezébe vehetett az olvasó. Ezenkívül újságokat, így 1988-tól a Közvéleményt, 93-tól negyedévenként megjelenő Paksi Tükröt. Kötelességünk megjegyezni azt, hogy a helyi írott sajtót a Jámbor Pál Társaság építő tevékenységének köszönhetjük, így a Paksi Hírnököt is. Szólnunk kell továbbá az iskolákban megjelenő lapok anyagi és’erkölcsi támogatásáról is: Szemfüles (Bezerédj), Tollfogató (III. sz.), Pejkó (Sárszentlőrinc), Hiányjel (Vak Bottyán Gimnázium). Három esztendőn át szép, képes naptárral ajándékozta meg a társaság az érdeklődőt - jó volna, ha hűséges maradna ehhez az elismerést kiérdemelt hagyományhoz. Herczeg Ágnes, a társaság egyik vezetője neveket említ: Kővári László református lelkész úrét, Gutái István népművelőét, Szentesi Alajos tanár úrét, L. Németh Erzsébet óvodapedagógusét, Kuti Horváth György költőét és még sokak nevét. Elismerését fejezi ki az önzetlen munkáért, a segítő jó szándékért, a tisztességért, amit a helyi kultúra ápolása, továbbemelése érdekében tettek. Mint mondja: az írás művészetének irodalmi estekkel való segítése legalább olyan fontos, mint városunk helytörténete. Ápolni, segíteni kell mindazt, ami az emberi szellem jó irányba vett épülését szolgálja. Mezőfi Árpád, Fábiánná - Mária néni csak néhány név, nehéz volna felsorolni azokat, akik részesei voltak és ma is részesei munkánknak - folytatja. - Barátaink nevei beírták magukat a társaság történetébe, nélkülük mit sem érne a segítő gondolat. Nem elég a küldetéstudat, épülnie és szépülnie kell az elhivatottságnak. Ha komolyan gondoljuk a boldogulást, akkor igazi esélyünk van egy szebb emberi életre. Véleménye szerint ez a társaság valódi üzenete. A Jámbor Pál Társaság betöltötte hetedik életévét. Nem ünnepelte meg születésnapját. Pedig megérdemelte volna. Egy meleg kézszorítást - mindenképpen. SZARKAJÓZSEF Megesik, ^ “ szándéka szerint tudósítani kíván, ám az adott esemény „helyzetbe” hozza. Úgy érzi, hogy a történés túl nő önmagán, többet érdemel puszta ládeletnél. Március közepén nyílt meg Homok László paksi festőművész tárlata Faddon. A kiállításnak a Béri Balogh Ádám Művelődési és Sportgondnokság adott otthont. Halász Róbert, városunk ismert képzőművésze, Hornok barátja és pályatársa köszöntötte az egybegyűlteket, s egy paksi kisfiú muzsikával, szívéből, ahogy illik. A kiállítóterem csaknem szűknek bizonyult, nagyon sokan tisztelték meg az eseményt, amely arra is lehetőbiztosítani nekünk, akik legjobb tudásunk szerint igyekszünk szolgálni a kultúrát. Egyébként nem kell félteni a művészetet, pusztán keresni kell az egészséges kapcsolódási pontokat a szponzorképes területekkel. —Minek köszönhető, hogy pont egy paksi művészt látnák vendégül?-Talán kissé profánnak tűnik: egyszerűen a véletlennek. Jött magától, s ennek nagyon örülök. Homok László tárlatának vendégül látása részünkről nem gesztus, hanem kötelesség. A kultúra ápolásával saját életünket ápoljuk. Hat esztendeje szolgálom a faddi emberek művelődését. Alázat, türelem, bizodalom szükségeltetik ehhez a munkához. EGY KIÁLLÍTÁS - EGY KIÁLLÁS séget nyújtott, hogy munkatársunk beszélgetést készítsen Ódry Károly igazgató úrral, az intézmény vezetőj ével.- Ódry úr, ez a rendezvény azt mutatja, hogy önök szerény anyagi lehetőségeik ellenére is mindent megtesznek a kultúra ápolásáért.-Magát a kiállítást kiállásnak tekintem az anyagi gondokkal megvert művelődés mellett - mondotta. - Ahhoz, hogy mecenatúrát teremthessen magának egy-egy művész, meg kell mutatkoznia, s a megmutatkozáshoz minden kulturális területen dolgozó munkatársnak kötelessége segítséget nyújtani. Manapság nem könnyű szponzorokra szert tenniük az alkotóknak, ám ez a lehetőség még mindig adott, s ezt a lehetőséget kell A zsúfolásig megtelt kiállítóterem rácáfolt azon véleményre, miszerint értelmetlen dolog kiállítani a Faddhoz hasonló településeken, mondván, hogy az emberek kevésbé járatosak a művészetek területén mint a városokban. A négyezer-hatszáz lelket számláló Fadd befogadta Hornok László munkáit, pedig egyáltalán nem egysíkú, úgynevezett közérthető festészet az övé, igaz az ide sorolható festmények is feltűntek a kiállításon. A tájképek és portrék mellett azonban már egy sajátos szürrealista látásmód is feltűnik. Furcsa, eredeti szituációk, amelyek joggal váltották ki a látogatók csodálkozását. Valódi értéknek bizonyult ez az esős márciusi hétfő este. SZ.J.
