Paksi Hírnök, 1995 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1995-04-07 / 14. szám

1995. április 7 Paksi Hírnök rengésbiztonsági feladatokat, megerősítették a vezérlőegysé­geket. Évente mintegy 1-1,5 milliárd forintot fordítanak ilyen célokra a paksi atom­erőműben. A környezetvédelmi bizott­ság ezek után Bállá Zoltánt, a Magyar Állami Földtani Inté­zet munkatársát hallgatta meg. Az előadó arról szólt, hogy számos vizsgálatot végeztek, hogy hazánkban hol és ho­gyan lehetne elhelyezni a vil­­lamosenergia-termeléssel pár­huzamosan felhalmozódó nukleáris hulladékot. A hely kijelölésének számos kritéri­uma van, így kizárásos alapon jutottak el arra a következte­tésre, hogy erre alkalmas te­rület a Somogy-Tolnai-domb­­ság lehet, felszíni elhelyezésre alkalmas terület hatezer, míg a felszín alatti elhelyezésre hu­szonháromezer négyzetkilo­méteres terület jöhet szóba. Megállapításuk szerint végül is tizenkét alkalmas hely áll ren­delkezésre. A környezetvédelmi bizott­ság tagjai ezek után kérdéseket tehettek fel a rendelkezésre álló szakembergárdának. A Környezetvédelmi és Terület­­fejlesztési Minisztérium politi­kai államtitkára, dr. Szili Kata­lin bevezetőjében a jelenlévők szíves megértését kérte, hogy Baja Ferenc környezetvédelmi miniszter - egyéb halasztha­tatlan elfoglaltsága miatt - tá­vol maradt az ülésről, majd többek között az erőmű biz­tonságáról, az atomhulladé­kok elhelyezésének lehetősé­geiről kérdezett. Ezt követően dr. Nemcsók János, a hazai nukleáris kultúra kérdéskö­rével foglalkozott, majd Hajdú László a jövő energiaforrásai­ról kért felvilágosítást. Izsó Mi­hály, a Független Kisgazdapárt országgyűlési képviselője az erőművek összehasonlításáról érdeklődött. A feltett kérdésekre Szabó József, a paksi atomerőmű vezérigazgatója és az erőmű vezetői, szakértő munkatársai válaszoltak. A már ismert biz­tonságtechnikai kérdéseken túl Kováts Balázs, az erőmű tájékoztatási irodájának veze­tője érdekes bejelentést tett: szeptemberben készül el a paksi atomerőműben az úgy­nevezett látogatói központ. Ennek megvalósítását az is indokolja, hogy az erőmű nyitott, minden érdeklődő számára nyitva áll, reprezen­tálva, hogy az erőmű veszély­telen, biztonságos és nem lé­teznek tabuk. Évente - éppen a nyitottságnak köszönhetően- mintegy tizenkétezren láto­gatnak az erőműbe külföldről és az ország minden részéből, hogy mindenki saját szemével lássa: a paksi létesítmény a ba­rátságos erőművek közé tarto­zik. A hazai nukleáris hulladé­kok végleges elhelyezésével kapcsolatban, válaszában Vaj­da György elmondta: Boda térségében a kutatások még 1-------------­tíz—tizenöt évet vesznek igénybe, éppen ezért még biz­tonsággal választ nem lehet adni arra a kérésre, hogy való­ban itt lesz-e majd a megoldás, az elhelyezésre megfelelő helyszín. A környezetvédelmi bizott­ság tagjai ezek után megte­kintették az erőművet, majd délután a faddi dunai térségbe látogattak el. Szabó József, a PA Rt. vezérigazgatója és Baráth Etele, az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságának elnöke. Lent: a fűtőelemek tárolójában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom