Paksi Hírnök, 1995 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1995-03-24 / 12. szám

Paksi Hírnök 1995. március 24. Az önkormányzat hozzájárul a gyermekek ét­keztetési költségeihez (Fotó: archív) LASSAN TELIK n AZ IDŐ REGGELI •• NÉLKÜL... Agócs Mihályné, a Bezerédj Általános Iskola bioló­gia-kémia szakos tanára olyan egészségnevelő progra­mot dolgozott ki, amely il­leszkedik az iskolapedagógia célkitűzéséhez: tíz-tizenegy éves napközis diákok részére szervez előadásokat, verse­nyeket az egészséges táplál­kozás témakörében minden pénteken, havonta egyszer pedig az összes napközis cso­port összemérheti tudását és ismereteit. A legutóbbi vetél­kedő témája a gabonák sze­repe a táplálkozásban. A ver­sengés négy részből állt, elő­ször plakátokat kellett készí­teni a gyerekeknek különbö­ző magvakból (köles, rozs, ár­pa stb.), majd mint Hamu­pipőke kései utódai, az ösz­­szekevert gabonaszemeket vá­logatták szét és ismerték fel. Ezt követték a villámkérdések és végül szendvicseket készí­tettek különböző pékárukból. A szülők is készültek a vetél­kedőre olyan ételkülönleges­ségekkel, amelyekben szá­munkra ismeretlen vagy ke­vésbé használt magok szere­pelnek (kölespizza, lenmagos kukoricasaláta). A gabonák nagy előnye, hogy megkötik a zsírt, laktatók, vagyis fogyó­kúra idejére is ajánlottak. Íme egy recept a vállalkozó kedvűeknek: édes árpasa­láta. Hozzávalók: 25 dkg főtt árpa, 2 alma, 15 dkg sava­nyú gyümölcs, 10 dkg mazso­la, 5 dkg mandula vagy dió, fél citrom, egy deci tejszín fel­verve. Az árpát összekever­jük a feldarabolt gyümölcsök­kel és a citrom levővel, fűsze­rekkel ízesítjük (curry, reszelt citromhéj, só) és egy óráig áll­ni hagyjuk. A felvert tejszínt hozzáadjuk majd díszítjük. ÄMöra Ferenc Általános Is­kolában jelenleg még szép számmal vannak napközisek, menzások, de számuk várhatóan csök­kenni fog. Sokan nem tudnak lépést tartani az egyre növekvő árak­kal, éppen ezért előfordul, hogy hátralékban van a szülő az étkezésidíj-befizetéssel. Többségük győzi még a költ­ségeket, de akad, aki még a csökkentett díjat sem tudja kifizetni - az önkormányzat hozzájárul a gyermekek ét­keztetési költségéhez. Tízórait a diákok, az iskolaboltban tudnak vásárolni, s ehhez hosszabb szünet áll rendel­kezésükre. Rossz tapasztalat, hogy a gyerekek általában reg­geli nélkül indulnak iskolába, s így lassabban telik az idő a tíz órai szünetig. A múlt év végén a Gyer­mekétkeztetési Alapítvány egy országos adománygyűjtő ver­senyre hívta fel az iskolákat. A tanulói-oktatói kör elsősorban saját családi és ismerősei kö­rében végez adománygyűjtést a hátrányos helyzetben lévő gyerekek iskolai étkeztetésé­nek segítéséhez. A versenyben az első tizenhárom legtöbb adományt gyűjtő intézmény kap díjat. Tillné Nagy Kriszti­na igazgató elmondta, hogy nem tartják célszerűnek így a pénzgyűjtést, mert országos szinten kevés az esély arra, hogy iskolájuk is részesülhes­sen az összegyűjtött adomá­nyokból. Egyszerűbb lenne ezt itt helyben megoldani az iskola keretén belül egy olyan alapítvánnyal, amely a szülők és szponzorok segítségével összegyűjtött tőkét az ott ta­nuló nehezebb szociális kö­rülményekkel küzdő gyere­kek segítésére fordítaná. A Bezerédj Általános Isko­lában már most érezteti ha­tását az árnövekedés. A nap­köziből körülbelül húszán át­iratkoztak menzára. A nap­közis étkeztetés háromszori: tízórai, ebéd, uzsonna. Aki nem napközis és otthonról sem hoz tízórait, annak ter­mészetesen rendelkezésére áll az iskolabolt. Itt is tapasztal­ható viszont, hogy a legtöbb gyerek kihagyja otthon az első főétkezést, a reggelit. Ez be­tudható a reggeli rohanásnak és annak, hogy a szülő is siet munkahelyére, ezért kevés he­lyen ül össze a korai órákban a család egy nyugodt étkezés­hez. Iskolaügyek PRÉHÁZI ILDIKÓ HORVÁTH MARGIT EÖRDÖGH GABRIELLA Az egészséges táplálkozásért Második otthonunk az iskola, hallhattuk oly sok­szor. Gyermekeink idejük Eős részét töltik isko­­, óvodában, vagy böl­csődében, éppen ezért fon­tos, hogy mit esznek a nap folyamán. Sajnos másról is hallhattunk. A kormány szociálpolitikai megszorító intézkedéseiről, valamint a fogyasztói árak huszonöt százalékos emelkedéséről, s valószínűleg ennek követ­kezménye lesz, hogy csök­keni fognak a menzadíj-befi­­zetések és növekedik a hát­rányos helyzetben lévő gyermekek száma. Erről kér­deztük néhány oktatási, ne­velési intézmény vezetőjét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom