Paksi Hírnök, 1995 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1995-03-24 / 12. szám

1995. március 24. Paksi Hírnök 9 ORSZÁGOS ATOMENERGIA BIZOTTSÁG TÁMOGATÁSA Vannak-e és ha igen, miben állnak a biztonsági garan­ciák az atomerőművi beruházásoknál, illetve az atomerő­művek működtetésénél? E témakör körül forogtak a kér­dések és válaszok az Országos Atomenergia Bizottság már­cius 17-i budapesti tájékoztatóján, amelyen az atomerő­művek biztonsági kérdéseiről szólva kiemelték: A magyarországi és külföldi atomerő­művek működésével kapcsolatos állásfoglalások a szinte hisztérikus elutasítástól az egyértelmű támo­gatásig hangzanak el és az egymásnak homlokegyenest ellentmondó vélemé­nyeket azok hangoztatói igyekeznek meggyőzőnek szánt érvekkel alátámasz­tani. Az atomerőművek veszélyeinek, működésűk kockázatának reális meg­ítélése nemcsak a laikus közvélemény, hanem még a természettudományos, műszaki képzettséggel rendelkező mű­szaki értelmiség számára is bizonytalan­ná vált és így véleményüket jelentős rész­ben érzelmi alapon alakítják ki. Már­pedig csak az érzelmektől, politikai meggondolásoktól független állásfogla­lás vezethet el a tisztánlátáshoz - hang­súlyozta az OAB tájékoztatóján Vajda György, a testület ügyvezető igazgatója, kiemeive: a magyar állampolgárok abban érdekeltek, hogy ne a felkínált orosz se­gítséggel, technológiával, hanem az EBRD finanszírozásával francia, német követelmények betartásával valósuljon meg, illetve fejeződjék be a mohi atom­erőmű megépítése. Az OAB ezért támogatja az EBRD-hitel megadását, mert az garantálja a mohi atomerőmű szükséges biztonsági szinten történő üzembe helyezését, ráadásul en­nek nyomán a bohunicei (apátszentmi­­hályi) atomerőmű biztonsági szempont­ból kifogásolható blokkjainak leállításá­val növekedni fog a térség nukleáris biz­tonsága. Ez azt jelenti, hogy amennyiben az erőmű létesítésénél á korszerű bizton­sági követelményeket célozzák meg és ennek megvalósulását az illetékes ható­ságok és nemzetközi szervezetek is tanú­sítják, akkor nincs reális indok a mohi atomerőmű létesítésének ellenzésére. Hozzá kell tenni: mintegy két és fél év múlva várható a beruházás folytatásáról szóló döntés után a mohi atomerőmű üzembe helyezése, ezért az atomenergia alkalmazásának biztonságával kapcsola­tos nemzetközi egyezményeknek és el­várásoknak megfelelően minden szük­séges intézkedésnek meg kell történnie a magyar lakosság biztonsága és bizton­ságérzetének növelése érdekében. Az Országos Atomenergia Bizottság ál­láspontja egybeesik az Európai Unió szi­gorú biztonsági garanciák melletti állás­­foglalásával, amely csak ezek megvaló­sulása esetén tartja elképzelhetőnek az EBRD-hitelek folyósítását. Egybecseng az Országos Atomenergia Bizottság álláspontja a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség képviselőjének, Geoffry Webbnek a nyilatkozatával: ha megvalósulnak a mohi atomerőmű ese­tében a lehető legbiztonságosabb műkö­dési feltételek és bezárják a közelben működő korszerűtlen atomlétesítmé­nyeket, akkor a Nemzetközi Atomener­gia Ügynökség is támogatja a mohi erő­mű befejezését. Az OAB az EBRD-hitel megadását azért is támogatja, mert a magyar és a szlovák fél között egyezmény szabályoz­za a nukleáris biztonsággal és a sugárvé­delemmel kapcsolatos tájékoztatást, együttműködést. A Nemzetközi Atom­energia Ügynökség égisze alatt létrejött kormányközi egyezményeknek megfele­lően továbbra is van lehetőség a mohi atomerőmű továbbépítése során felve­tődő kérdések tisztázására, az együttmű­ködés kialakítására. BUBOR GYULA Jó üzlet a Providenciának RÁKOSI GUSZTÁV A Paksi Atomerőmű Rt. valamennyi munkavállalójára érvényes baleset­és betegségbiztosítási szerződést kötött a Providencia Osztrák-Magyar Biztosító Rt.-vel. A munkáltatói döntés alapján történt szerződéskötés mintegy háromezer-négyszáz teljes vagy rész­­munkaidőben foglalkoztatott - dolgozót érint. Verseny alakult ki több biztosító­­társaság között, a legkedvezőbb ajánlatot a Providencia tette - tudtuk meg Gallyas Vilmostól, a PA Rt. humánpolitikai fő­osztályvezetőjétől. A biztosítás díja egy főre és egy évre háromezer forint, így a teljes létszámra valamivel több mint tíz­millió és ezt a költségei terhére számolja el az erőmű. Ezért az összegért a biztosí­tás szolgáltatásai az üzemi vagy szabad­idős balesetekre, az ezekből vagy beteg­ségekből eredő kórházi kezelésekre, mű­tétekre terjednek ki. Baleseti halál esetén negyedmillió forintot, százszázalékos rokkantság bekövetkezésekor három­­százezret fizet a munkavállalónak a Pro­videncia. Kórházi kezelésnél napi százöt­ven forinttal egészítik ki a táppénzt, a műtéti térítés összegét százezer forintig vállalja a biztosító. Jó üzletet kötött a Providencia - mondta Gallyas Vilmos -, hiszen a PA Rt. baleseti statisztikája kitűnő, halálos ki­menetelű vagy súlyos baleset hosszú évek óta nem fordult elő. Közismert, hogy az erőmű munkavé­delmi és balesetmegelőzési előírásai igen szigorúak, mint ahogy az is, hogy ezek­nek betartását még szigorúbban ellenőr­zik - és a vétkesek elleni szankciók igen kemények. Balesetek előfordulásának te­hát csekély a valószínűsége. Ezzel szem­ben a biztosításra költött tízmilliós ösz­­szeg - még a gazdagnak mondható atomerőmű számára sem jelentéktelen summa. A gesztus azonban figyelemre méltó: a munkavállalók embernek tekin­téséről, a törődésről szól, s ez nem első­sorban pénz, sokkal inkább szemlélet­beli kérdés. Számtalan ellenkező előjelű munkáltatói magatartást láthatunk, hall­hatunk: mikor a profit érdekében alap­vető biztonsági eszközöket sem biztosí­tanak, vagy ahogy a külföldi munkát vállalni kényszerülő magyarokat kizsige­relik - saját honfitársaik. äz atomerőmű intézkedése - sajnos - /I példamutató. Sajnos, mert jobb len­­* ne azt írnom: általános.

Next

/
Oldalképek
Tartalom