Paksi Hírnök, 1995 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1995-03-17 / 11. szám
1995. március 17. Paksi Hírnök 3 A TEMETŐ FELTÁMADÁSÁRÓL A Kálváriáról kell ismét szót ejtenünk. A természet kíméletlen Ezerkilencszázhetven au, gusztusában például egy hatalmas viharnak köszönhetően egyetlen villámcsapás pusztította el a temető kápolnájának kupoláját, e szörnyű éjszaka előtti délutánon búcsúztatták az Öreghegy utcában élő emberek egy megbecsült idős szomszédjukat. A leégett kápolnában két nap múlva újra ravataloztak, minden gond ellenére az akkori plébános úr szeretettel beszélt az elmúlt idős ember felett a feltámadásról, az újjászületés lehetőségeiről és arról, hogy nem válhatunk az elemek martalékaivá, mert: Ady szavait idézte: „az Úr elviszi Illés szekerén, akit nagyon sújt és szeret”. És igaza lett az idős lelkésznek, mert ilyen vagy olyan áron, de az ország egyik legszebb temetőjének lett kápolnája, égbe mutató kereszttel, villámhárítóval, a közös összefogásnak köszönhetően. A téma az utcán hever, pontosabban a Tavasz és az Öreghegy utca felett. Igen, a pincékbe tartó Kálvária temetőről kell ismét szót ejtenünk Pakson, ha hinni lehet a „szakszerűen” elkészített felméréseknek durván negyven kilométer hoszszúságú pincerendszer tanúskodik elődeink keze munkájáról. Nem új keletű a probléma, évtizedek óta birkóznak az itt élő emberek a löszbe fúrt alagutak támasztotta gondokkal. Érdekes, hogy ezek a problémák az utóbbi öt évben jelentkeztek, pedig százesztendők sem tudták tönkretenni ezt a csodálatosan szép temetkezési helyet. Az Öreghegy utca agg házai valóban megértek az elmúlásra, senki erre járó nem vitatja ezen bontási munkálatokat. Csakhogy a tenni akarás nem jelenti azt, hogy minden rendben. Valamit tenni is kellene. Nemcsak az elemek támasztotta viharok kényszeríthetik kétségbeesésbe az embert. Túlnőtt a pincekérdés a Kálvária esendőségén. Mert igenis be lehet tömni, be lehet iszapolni a pincerendszert, igenis meg lehet menteni a Pakson élő emberek által emeltetett csodálatosan szép sírboltokat. Csak másként kell csapadékot terelni, másként kell tisztelni a holtakat. Ez legyen a lelkiismeretes mérnök dolga, legyen az érző szakember dolga. Nincs kétségünk a jóakarat felől, nincsenek illúzióink a temető sorsát illetően, ugyanakkor várjuk, reméljük és akarjuk a feltámadását. SZARKAJÓZSEF Program tíz esztendőre Elkészítették a paksi omlásveszélyes lösz magaspartok stabilizálására vonatkozó, 1995-től 2005-ig tartó programot. Ez magába foglalja a Paks belvárosi területén lévő, a téglagyár és a hozzá csatlakozó 6-os főút melletti löszfalakat, valamint a Dunakömlődön lévő löszfalakat. A tízéves időszakra prognosztizált löszfal-stabilizálási költség 400 millió forint. Ez év májusában a Duna menti és az észak-balatoni területen lévő omlásveszélyes lösz magaspartok stabilizálásának kérdéskörét a kormány elé kerülő előterjesztésben is megvitatják. Az előterjesztés az említett lösz magaspartok téma- és problémakörét, illetve azok kezelési, megoldási módjait a pinceprogramhoz hasonló módon javasolja rendezni. Paks városa, mint ez köztudott, a löszfalpartok stabilizálásában úttörő szerepet tölt be hosszabb idő óta. Ez azt jelenti, hogy a helyben jelentkező problémák megoldására jelentős összegeket fordított, fordít, amibe a veszélyelhárítás, a lösz magaspartokkal kapcsolatos feltárások, kutatások, illetve tervek, programok elkészítése is beletartoznak. Más szóval: Pakson a program helyi gyakorlati megvalósítása már korábban elkezdődött. Van rá esély - és remélhetőleg ez az esély valósággá is válik -, hogy a pinceprogramhoz hasonló központi támogatást elnyerő lösz magasfal partstabilizálási problémák, feladatok megoldása érdekében Paks városa is részesül az erre a célra szánt központi költségvetési támogatásból.
