Paksi Hírnök, 1995 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1995-03-17 / 11. szám

1995. március 17. Paksi Hírnök 3 A TEMETŐ FELTÁMADÁSÁRÓL A Kálváriáról kell ismét szót ejtenünk. A természet kíméletlen Ezerkilencszázhetven au­­, gusztusában például egy hatalmas viharnak köszönhetően egyetlen vil­lámcsapás pusztította el a temető kápolnájának ku­poláját, e szörnyű éjszaka előtti délutánon búcsúztat­ták az Öreghegy utcában élő emberek egy megbe­csült idős szomszédjukat. A leégett kápolnában két nap múlva újra ravataloz­tak, minden gond ellenére az akkori plébános úr sze­retettel beszélt az elmúlt idős ember felett a feltá­madásról, az újjászületés lehetőségeiről és arról, hogy nem válhatunk az elemek martalékaivá, mert: Ady szavait idézte: „az Úr elviszi Illés szekerén, akit nagyon sújt és szeret”. És igaza lett az idős lel­késznek, mert ilyen vagy olyan áron, de az ország egyik legszebb temetőjé­nek lett kápolnája, égbe mutató kereszttel, villám­hárítóval, a közös össze­fogásnak köszönhetően. A téma az utcán hever, pontosabban a Tavasz és az Öreghegy utca fe­lett. Igen, a pincékbe tartó Kálvária temetőről kell ismét szót ejtenünk Pakson, ha hinni lehet a „szakszerűen” elkészített felméréseknek dur­ván negyven kilométer hosz­­szúságú pincerendszer tanús­kodik elődeink keze munká­járól. Nem új keletű a problé­ma, évtizedek óta birkóznak az itt élő emberek a löszbe fúrt alagutak támasztotta gon­dokkal. Érdekes, hogy ezek a prob­lémák az utóbbi öt évben je­lentkeztek, pedig százeszten­dők sem tudták tönkretenni ezt a csodálatosan szép temet­kezési helyet. Az Öreghegy utca agg házai valóban megér­tek az elmúlásra, senki erre já­ró nem vitatja ezen bontási munkálatokat. Csakhogy a tenni akarás nem jelenti azt, hogy minden rendben. Vala­mit tenni is kellene. Nemcsak az elemek tá­masztotta viharok kénysze­ríthetik kétségbeesésbe az embert. Túlnőtt a pincekérdés a Kálvária esendőségén. Mert igenis be lehet tömni, be lehet iszapolni a pincerendszert, igenis meg lehet menteni a Pakson élő emberek által emeltetett csodálatosan szép sírboltokat. Csak másként kell csapadékot terelni, más­ként kell tisztelni a holtakat. Ez legyen a lelkiismeretes mérnök dolga, legyen az érző szakember dolga. Nincs kétségünk a jóakarat felől, nincsenek illúzióink a temető sorsát illetően, ugyan­akkor várjuk, reméljük és akarjuk a feltámadását. SZARKAJÓZSEF Program tíz esztendőre Elkészítették a paksi om­lásveszélyes lösz ma­gaspartok stabilizálá­sára vonatkozó, 1995-től 2005-ig tartó programot. Ez magába foglalja a Paks belvárosi területén lévő, a téglagyár és a hozzá csatla­­kozó 6-os főút melletti löszfalakat, valamint a Du­­nakömlődön lévő löszfala­kat. A tízéves időszakra prog­nosztizált löszfal-stabilizá­­lási költség 400 millió fo­rint. Ez év májusában a Du­na menti és az észak-bala­toni területen lévő omlás­veszélyes lösz magaspartok stabilizálásának kérdéskö­rét a kormány elé kerülő előterjesztésben is megvi­tatják. Az előterjesztés az említett lösz magaspartok téma- és problémakörét, il­letve azok kezelési, meg­oldási módjait a pince­programhoz hasonló mó­don javasolja rendezni. Paks városa, mint ez köztudott, a löszfalpartok stabilizálásában úttörő sze­repet tölt be hosszabb idő óta. Ez azt jelenti, hogy a helyben jelentkező problé­mák megoldására jelentős összegeket fordított, fordít, amibe a veszélyelhárítás, a lösz magaspartokkal kap­csolatos feltárások, kutatá­sok, illetve tervek, prog­ramok elkészítése is bele­tartoznak. Más szóval: Pak­son a program helyi gya­korlati megvalósítása már korábban elkezdődött. Van rá esély - és remél­hetőleg ez az esély valósággá is válik -, hogy a pinceprogramhoz hasonló központi támoga­tást elnyerő lösz magasfal partstabilizálási problé­mák, feladatok megoldása érdekében Paks városa is részesül az erre a célra szánt központi költségveté­si támogatásból.

Next

/
Oldalképek
Tartalom