Paksi Hírnök, 1995 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1995-03-17 / 11. szám

Paksi Hírnök 1995. március 17. Ujságíró­kitüntctések Bronz- és Urántoll díjakat adták a TÜV Rheinland Hungary budapesti szék­házában március 13-án. Az Urántollat immár har­madszor ítélik oda azoknak az újságíróknak, riportereknek, akik objektiven tájékoztatják a nagyközönséget az erőművek­kel kapcsolatos információk­ról. Idén dr. Juhász Árpád, a Ma­gyar Televízió szerkesztő ri­portere nyerte el ezt az elis­merést. Hegyháti József helyettes államtitkártól a Szakújságíró Egyesület bronztollát Pachner Edit, az üzemi újságírók nívó­díját pedig Martin Andrásné, Kis Pál, Nagy Tünde és Takács Antal - aki szabadúszóként az Atomerőmű Újságban pub­likál - vehették át. HIRDETMÉNY 1995. március 1-jén lépett hatály­ba a hegyközségekről szóló 1994. évi CIl. törvény. A törvény értelmében minden érdekelt (termelő, házikertisző­­lő-birtokos, felvásárló) köteles magát az ültetvénye fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjénél bejelenteni. A bejelentést az erre rendszeresített formanyomtatványon kell megten­ni 1995. április 30-ig. Formanyomtatvány átvehető: Pol­gármesteri Hivatal, Paks, Dózsa György u. 55-61. - telefonköz­pont információjánál fszt. L, vagy II. emelet 222. sz. irodában. A törvény értelmében: 1. termelő, aki tevékenységét a hegyközség működési területén végzi; 2. felvásárló, aki egy naptári éven belül a hegyközség működési terü­letén legalább két tonna szőlőt, il­letve 15 hektoliter bort vásárol. 3. házikertiszőlő-birtokos az, aki­nek tulajdonában (haszonélveze­tében, haszonbérletében vagy bár­mely más jogcímen a haszná­latában 1500 m -nél nem nagyobb területű szőlőültetvény van. Paks, 1995. március 13. DR. BLAZSEK BALÁZS jegyző---------------------------a MEGSZORÍTÓ 1NTEZKEDESEK ÉS A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK A gazdasági stabilizációt szolgáló rövid távú in­tézkedéscsomagot március 12-én hagyta jóvá a kor­mány A parlamenti ellenzék, a szakszervezetek és több miniszter tiltakozását kiváltó szociális érdekeket sértő kormányhatározat a gyermekes családokat jelentősen érintik az egész országban, így Pakson is. Bejelentették, hogy a csa­ládi póüék alanyi jogo­sultságát eltörlik, várha­tóan az év második fe­létől megszűnik a gyermek­­gondozási díj (gyed), amelyet az egységes gyermekgondo­zási segély váltja fel (gyes) de ezt csakis a rászorulók kap­ják. A családok pénzügyi meg­szorítása várhatóan újabb ter­heket ró az önkormányzatok­ra, hiszen logikusnak tűnik, hogy az egyes települések megszorult, nehéz anyagi helyzetben lévő családjai a polgármesteri hivatalokhoz forduljanak segítségért. Ugyanakkor az önkor­mányzatok túlnyomó többsé­ge nincsen abban a helyzet­ben, hogy a kormány által fenn nem tartható szociális értékek sérüléseit kompen­zálják. Pakson jelenleg * ötezer­­hétszáz kiskorú él, amelynek családjai eddig élvezték a szociális juttatásokat. A most még érvényben lévő rendel­kezések szerint az egygyerme­kes családoknál 2750, két­gyermekeseknél 6500, há­romgyermekeseknél 11 850 forintól van szó. A kormány hangoztatja, hogy a családi pótlékok, illet­ve a gyes kizárólag csak azoknak játjön, akik tény­legesen rászorultak az állam támogatására. A tervek szerint a meghatározó összeg az egy főre jutó 15 000 forint havon­ta, az ez alatti jövedelmi vi­szonyok esetében számíthat­nának a családok segítségre. A paksi önkormányzat je­lenleg érvényben lévő szo­ciális rendelete úgy szól, hogy azok a családok, ahol a jöve­delmi viszonyok az egy főre jutó jövedelem esetében a' nyugdíjminimum nincs meg, ott az egyes ellátások alanyi jogon járnak. Ott, ahol a nyugdíjminimum és ennek az összegnek a kétszerese közötti összeg az egy főre jutó jövede­lem, ebben az esetben akkor kérhető támogatás, ha vala­milyen okból a megélhetés esetenként nem biztosított. A paksi önkormányzat csa­ládvédelmi osztályán egyelőre - érthető okokból - még nem tudtak lapunknak felvilágo­sítást adni arról, hogy a most bejelentett megszorítások mi­lyen költségvonzatokkal jár­hatnak az önkormányzat számláját terhelendő - pénz­segélyért folyamodók eseté­ben. A megszorítások egyéb­ként is várhatóan kormány­­előteijesztés után parlamenti jóváhagyást igényelnek, s az még nem tisztázott, hogy a parlamenti többség szava­zógépezete mennyire lesz majd alkalmas a kormány akaratának keresztülvitelére, hiszen azon túl, hogy nyil­vánvalóan az ellenzék eluta­sítja majd az előterjesztést, kérdés, hogy a szocialista­szabaddemokrata frakció képviselői miként döntenek. Hóm Gyula miniszterelnök legutóbbi nyilatkozata szerint a kormány elég erős aka­ratának keresztülviteléhez, de még nem világos a szakszer­vezetek álláspontja a szocia­lista frakcióban és változhat a kompenzáció összege is, amit a kormány kíván felajánlani a legrászorultabbaknak. A paksi önkormányzat költségvetésének szeptemberi felülvizsgálatánál már nagy valószínűséggel tisztázódik, hogy a szociális keretet - ame­lyet most mintegy kilencven­­millió forintban határoztak meg februárban — milyen mértékben kell módosítani és mindez összességében a ter­vezett beruházások tekinte­tében mit jelent: az is el­képzelhető, hogy az egyre nö­vekvő szociális igények miatt egyes felújításokról majd le kell mondani. Minderről a döntéseket azonban nem most, hanem az ősszel kell meghozni, addig sok minden még változhat. Annyi azon­ban bizonyos: a kormány szándéka eltökélt, s ezzel az ország, így Paks is egyre szi­gorúbb feltételek között élhet. Ilyen körülmények között azonban az önkormányzat­nak - illetve minden ön­­kormányzatnak azt is meg kell gondolnia, hogy a ren­delkezésre álló pénzeszközö­ket miképpen használja fel: lehetséges a pénzeket felélni, kiosztani segélyként és lehet építeni, beruházni, mert a cipő sok helyen szorít. Az op­timális arányokat betartani nehéz, mert - bár nehezedhet egyre nagyobb nyomás a la­kosság részéről a segélyek ki­fizetésére - ugyanakkor azzal is számolni kell, hogy a köz­pénzek kiosztása egyben azo­nos lehet a jövő felélésével is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom