Paksi Hírnök, 1995 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1995-03-10 / 10. szám

1995. március 10. Paksi Hírnök MAGÍR POLGÁRMESTEREK TANULMÁNYÚTJA FRANCIAORSZÁGBAN Franciaországban töltött egy hetet február 26. és március 5. között Herczeg József. Városunk pol­gármestere annak az ötvenhét tagú önkormányzati delegációnak tagjaként vett részt az utazáson, amely a francia kormány meghívására — és költségére — az ottani közigazgatási rendszert tanulmányozta. A küldöttségben ötven ma­gyar település polgár­­mestere kapott helyet. Tolna megyét Herczeg Józsefen kívül Dunaföldvár és Tamási polgármesterei, Nagy Gábomé és Fellinger Károly­­né képviselték. A csapat tagjai tizenegy ki­sebb csoportra osztva külön­böző közigazgatási egységek életébe pillanthattak be. Gironde megye székhelyén, Bordeaux-ban szerezhetett ta­pasztalatokat Herczeg József, aki igen érdekesnek találta azt a közigazgatási modellt, amelynek lényege a telepü­lések társulása az infrastruk­turális és kommunális felada­tok ellátására. Ebben az úgynevezett CUB- rendszerben egy régió vala­mennyi települése közösen fejleszti és üzemelteti az ivó­víz- és szennyvízhálózatát, a villamosenergia-ellátást, az autóbusz-közlekedést, az út­hálózatot. Az adózás rendje is ehhez igazodik: a helyi adók egy ré­szét a polgárok és a vállal­kozók a CUB-nek fizetik, és meghatározott célokra állami támogatást csak ez a társulás igényelhet. Franciaországban jelenleg öt régióban működik a CUB- rendszer, a kormánynak fel­tett szándéka ezt mindenütt bevezetni. Herczeg József megfonto­lásra érdemesnek tartja a tele­pülési összefogás e példáját hazai viszonyainkat figyelem­be véve bevezetni. Blayais városában is láto­gatást tett városunk polgár­­mestere a gazdag program során. Ennek a látogatásnak az adta meg az érdekességét, hogy itt működik Franciaor­szág több atomerőművének egyike. Herczeg József tapasztalatai szerint a lakosság potitívnak tartja az atomerőmű létét, mert annak élénkítő hatása van a környék gazdasági éle­tére. Jellemző, hogy Blayais alpolgármestere az atomerő­mű biztonsági igazgatója. Megkülönböztetett bánás­módban volt része a küldött­ségnek végig az út során, a párizsi magyar nagykövetsé­gen rendezett fogadáson sok jeles francia közéleti szemé­lyiség jelent meg, közöttük például a neves politikus Chaban-Delmas - mondta Herczegjózsef polgármester. AFESZ-RÉSZKÖZGYULÉS Az elmúlt évi tevékenység értékelése céljából rész­­közgyűlést tartott a Paksi Áfész március másodikán a konzervgyárban. Änagyszámú megjelentek­nek Rauth János, az ál­talános fogyasztási és ' értékesítési szövetkezet elnöke tartott előadást. Beve­zetőjében elsőként visszate­kintett a rendszerváltást kö­vető bizonytalan helyzetre. Ismertette, hogy az 1992-es szövetkezeti törvény megszü­letéséig, illetve röviddel az­után milyen volt az áfész anyagi helyzete. Az áfész az 1992-es fo­gyasztási évet közel húszmil­liós veszteséggel zárta. Egy évvel később a lezajlott átala­kulások, vagyonnevesítések, valamint különböző tevé­kenységek összevonása, illet­ve megszüntetése által a szö­vetkezet vesztesége „csak” 4,5 millió forint volt. Rauth János előadásában hangsú­lyozta, a szövetkezet fő tevé­kenységi területén az élel­miszer- és napicikk-forgal­­mazásban sikeresen veszi fel a versenyt a magánvállalko­zókkal. Az eredményességet bizonyítja, hogy az 1994-es évben hitel nélkül gazdálko­dott. A bevezető után a szövet­kezet igazgatója számadato­kat sorolt fel a tavalyi gazda­sági mutatók igazolására. Eszerint az élelmiszer-forga­lom, figyelembe véve az ár­változásokat 24,5 százalékkal nőtt az áfész egységeiben, függetlenül attól, hogy a dol­gozók létszáma csökkent. A mházat területén jelen­tős összevonásokat hajtottak végre az elmúlt év elején. En­nek ellenére a forgalom 5 milliós növekedést mutatott. A vegyes iparcikkforgalom, melynek a városban sok kis üzlet konkurense van, szin­tén bevételnövekedésről adott számot. Rauth János a konzervgyári részközgyűlésen kijelentette, úgy érzi a vevőkör visszaván­dorol a szövetkezethez, tehát nincs hiány az alapvető kíná­latban. Következő lépcsőként a felvásárlási ágazat munká­járól számolt be. Mint mon­dotta a konzervgyár nehézsé­gei miatt új utat kellett keres­ni az ágazat életben tartá­sához. Eleinte exportra szállí­tó kft.-kkel szerződtek, majd kialakult a ma is élő tevé­kenység, amely szerint az áfész egységeit a felvásárlási ágazat látja el zöldség- és gyümölcsfélévei. Az áfész-elnök előadásában kitért a dolgozói létszámra és a munkabérekre is. Elmondta 1994-ben az átlagbéreket 23 százalékkal emelte meg a szö­vetkezet. A csökkenő dolgo­zói létszámot az önkéntes el­távozásokkal és a nyugdíja­zásokkal indokolta. A szövetkezet további gaz­dasági tevékenységeivel kap­csolatban a szövetkezet el­nöke elmondta: az 1994-es évben két áfész tulajdonú in­­gadant értékesítettek össze­sen 5,8 millió forintért. Ezt az összeget a lakótelepi 10-es ABC megvásárlásához hasz­nálták fel. A konzervgyári 2- es számú ABC-nél jelentős át­építési munkákat végeztek a múlt évben, mely által hetven négyzetméterrel megnövel­ték az eladóteret, a raktárak terhére. Ebben az egységben a berendezések nagy részét is kicserélték vagy felújították. A munkálatokra összesen 4,2 milliót használtak fel az áfész költségvetéséből. Előadása végén Rauth Já­nos hangsúlyozta, a szövet­kezetnek célja, hogy gyara­pítsa vagyonát. Ez évi üzlet­­politikáját is erre alapozza. Az áfész érzi a lakosság bizal­mát, melyet az is bizonyít, hogy a múlt évben növeke­dett az alaprészjeggyel ren­delkezők száma. HORVÁTH MARGIT

Next

/
Oldalképek
Tartalom