Paksi Hírnök, 1995 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1995-02-24 / 8. szám

1995. február 24. Paksi Hírnök A betegség kiszolgáltatott állapotot jelent mindenki számára Nem lényegtelen, hogy milyen eszközök, gyógymódok azok, amelyek a gyó­gyuláshoz vezetnek. A betegnek tehát joga megismerni, a kezelőorvos­nak pedig kötelessége akár a beteget, akár annak hozzátartozóját fel­világosítani arról, milyen gyógymódok állnak rendelkezésére, ezek kö­zül melyek javasolhatók, milyen kockázattal járnak, milyen fizikai, anyagi megterhelést jelentenek a beteg számára - összegzi véleményét dr. Molnár Klára családorvos a betegjogi törvény kapcsán. BETEGNEK LENNI ÁLLAMPOLGÁRI JOG Jelenleg az 1972-ben alko­tott egészségügyi törvény többször módosított vál­tozata rendelkezik a be­teg jogairól. Azóta sok minden megváltozott. A tör­vény előírásait van, ahol be­tartják, van, ahol nem. Készül ugyan az új törvény, de ez sem gyorsabban, mint a Luca széke - derül ki az Országos Egész­ségbiztosítási Pénztártól ka­pott tájékoztatás szerint. A tör­vénytervezet még nem publi­­kus, a szakma még nem véle­ményezte... Ám a betegek ezt nem tud­ják, csak azt, hogy gyógyulni akarnának. A jelenlegi lehető­ségek pedig anyagi korlátokat jelentenek az orvosok számára is. A törvény egy optimális célt kívánna elérni, de a lehetősé­gek szűkre szabottak. Rontják a kezelőorvos munkájának hatékonyságát — mondja Mol­nár Klára doktornő. A társadalombiztosítás sok­szor szociális igényeket is ki­elégít - mondják. Akinek a munkahelye azonban a nyug­díjkorhatár előtt pár évvel megszűnik, olyan stresszha­tásnak van kitéve, amely előbb-utóbb egészségromlás­hoz vezet. Lehet, ha ez a stresszhatás nem éri, rendezett körülmények között készül­het a nyugdíjra. így azonban gyógyszerekkel próbálják az életet megtartani benne. Sok­szor reménytelenül... A gyógyszertárakban pedig ott vannak az „ottfelejtett” ki nem váltott gyógyszerek. Vagy eleve nem is kérik, amikor megtudják mennyit kellene fizetni érte... A beteg joga ez is. Hogy mitől gyógyulna meg, ki tudja. Lehet, hogy már nem is akar meggyógyulni. Csak nincs máshoz lelki ereje... Néhány (elrettentő) példa a szükséges medicinák (csillagá­szati) áraira. Egy-egy biztosí­tott részére átlagban 6200 fo­rintot biztosít a TB. Egy cu­korbeteg inzulingköltsége ha­vi 5000 forint, daganatos bete­geknél alkalmazható egyes gyógyszerek ára 10-30 ezer forint között van havonta. A fekély elleni gyógyszer dobo­zonként 5290 forintba kerül, bizonyos rákos megbetegedé­seknél egy kúra ára 300-400 ezer forint. Választék tehát van, de mindez a beteg pénz­tárcájához igazodva... Pénzt vagy egészséget? MÁRMAROSI MIKLÓS Új betegjogi törvény készül, magasztos célo­kat tűzve a betegek ér­dekeinek védelmében. Drágulnak a gyógysze­rek, megkurtítják a táppénzt különböző szigorításokkal. Mindezt a pénzszűke jegyében... ATB-járulékot minden dol­gozó, vállalkozó, vállalat, cég a fizetések arányában fizeti, lakjon Madocsán, Pak­son, Budapesten. Ám, ha egy madocsai betegnek netán Paksra, Szekszárdra, Buda­pesté kell mennie, eleve hátrá­nyosabb helyzetben van a helyben lakó betegekkel szemben. Az utazási költséget ugyanis a TB nem téríti meg. Egy többszörösen ismétlődő vizsgálatnál, kontrolinál már tetemes költséget jelent a be­teg számára. Ha a gyógyszert sem lehet helyben kiváltani, csak növeli ezt az összeget. Ekkor még nem is emlí­tettem azt az esetet, ha valaki éppen péntek este és a hétfő reggeli időpont között szorul sürgős orvosi segítségre... Mindezekkel összefüggés­ben márciustól „rendez­ni” kívánják a gyógysze­rek támogatását, ami a beteg nyelvére fordítva a gyógysze­rek drágulását jelenti. Szigorodnak továbbá a táp­pénzre vonatkozó szabályok is. Van már gyakorlatunk eb­ben is, tudjuk mit jelent majd a beteg számára. A mai betegek jogait össze­hasonlítjuk például a 70-es évek viszonyaival, minden kétséget kizáróan megállapít­ható, hogy nemcsak a forint devalválódott, de vele együtt az egészségügy is. Es ezen tud segíteni bármi­lyen szép és jó törvény anyagi biztosíték nélkül?

Next

/
Oldalképek
Tartalom