Paksi Hírnök, 1995 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1995-02-17 / 7. szám

1995. február 17. Paksi Hírnök 2> VÁROSI MOZAIK BÉRLAKÁSOK MÁR VANNAK, JÖN AZ IGÉNYRANGSOROLÁS Önkormányzati bérlakás lesz a Paksi Atomerőmű Rt.-tői vásárolt ötven lakásból harmincöt. így döntött a képviselő-testület január 31-én tartott ülésén. ben munkatársaink szolgálat­teljesítés közben nem ritkán a bőrüket viszik a vásárra. Ed­dig komolyabb incidensre, tragédiára nem került sor és remélem, hogy ez a jövőben is így marad. Ha rajtam múlna, a jelenlegi bér többszörösét adnám kollégáimnak. A béralapot nem érinti a változás, az infláció növe­kedése annál inkább. Bérkor­rekciót a hivatásos és a köz­­alkalmazott dolgozók közül mindössze egy-két kollégánál végeztünk. Gépkocsiparkunkat ugyan­csak érzékenyen érinti a költségvetés szűkítése. Két autóról kellett lemondanunk, de pályázat útján szerencsére sikerült egy új Skodára szert tennünk. Négy-öt olyan gép­kocsink van, amelyek lefutot­ták a százezer kilométert, eze­ket is rövid időn belül pótolni kell. Paks, Dunaföldvár város, Nagydorog nagyközség és még tizenegy község — lét­­szám-feltöltöttsége jónak mondható, ami azért is el­ismerésre méltó eredmény, mert a körzetben napról nap­ra alakulnak különböző őrző- és vagyonvédelmi kft.-k, amelyek nagyobb jövedelmet ígérve elcsábítják a nálunk dolgozókat. Az Antall-kormány 1992- ben három lépcsőben tízezer fős létszámfejlesztést irány­zott elő, az első lépcsőn túlju­tottunk, de például tavaly már nem volt felvétel.- Meddig tartható a jelenlegi állapot?- Nem tudom, de abban bí­zom, hogy a jól képzett, be­csületes rendőri állománynak köszönhetően stabilak ma­radnak a kedvező közbizton­sági mutatók. Abban is bízom, hogy eb­ben az állampolgárok tovább­ra is segítenek bennünket, amit ezúton is megköszönök. Hiszen közös a célunk és csak így tudunk biztonságban élni. OLÁH ZOLTÁN íz Építők útja 20. szám alat­­/» ti negyven garzonlakás rl jól szolgálja azt a célt, *• » amelyre létrehozták, vagyis jó lakáskörülmé­nyeket biztosít a fiataloknak arra az időre, amíg saját tu­lajdonú lakásra takarékoskod­nak. Ez a lehetőség a testület döntése alapján most további 35 lakással bővült. A lakásokra legfeljebb öt­éves bérleti szerződést köt az önkormányzat. A bérlőnek kötelezettséget kell vállalnia, hogy a bérlet időtartama alatt lakásvásárlási célú előtakaré­­kossági szerződést köt vala­melyik pénzintézettel. Az előre befizetendő összeg mértéke egyszobás lakás ese­tén ötvenezer forint, másfél szobásnál hetvenezer forint, kétszobásnál kilencvenezer fo­rint, míg a két és fél szobásnál száztízezer forint. A lakások bérlőinek kijelö­lése elsősorban szociális szem­pontok alapján történik, a be­nyújtott igényeket a szociális társadalmi bizottság rangso­rolja a rendeletben meghatá­rozott feltételek és a helyszíni környezettanulmány alapján. A bizottság javaslatának fi­gyelembevételével a jegyző dönt a bérleti szerződések megkötéséről. Alapfeltétele, hogy a család egy főre jutó jö­vedelme nem haladhatja meg az érvényben lévő nyugdíj­­minimum másfélszeresét (ez jelenleg 8400 forint, tehát a másfélszerese 12 600 forint). A bérletre szociális alapon je­lentkezőnek nem lehet jelen­tős vagyona (üdülő, beépítésre alkalmas telek, ha az érték a háromszázezer forintot meg­haladja). Az igénylést azok adhatják be, akik legalább egy éve paksi lakosok, vagy állan­dó paksi munkahellyel ren­delkeznek. Előnyben részesít­hetők a nagycsaládosok, az egyedülálló gyermekesek, a fiatal házaspárok és a pálya­kezdő fiatalok. A lakások egy részét szabad piaci alapon adja bérbe az ön­­kormányzat, a legkedvezőbb ajánlatot elfogadva. Ha több jelentkező van, licitálhatnak. Az önkormányzati lakások bérleti díját a képviselő-testü­let tavaly rendeletben állapí­totta meg, ezek a lakbérek 1994. július 1-jén kerültek be­vezetésre. A díjak négyzetméteren­ként: összkomfortos lakásnál 66 forint, komfortosnál 37 fo­rint 50 fillér, félkomfortosnál 15 forint, komfort nélkülinél 9 forint. Mivel a tavalyi lakbér­­emelés mértéke igen jelentős volt - komfortfokozattól füg­gően két-háromszoros - Her­­czeg József polgármester a feb­ruár 21-i képviselő-testületi ülés elé határozati javaslatot teijeszt, amelyben azt java­solja, hogy a lakbéreket 1995- ben ne emeljék. Kopjafák, emlékművek, galambok A rendszerváltás igenlői azt tették, mint elődeik az 56-os forradalom és sza­badságharc idején. Eltávolí­tották a Deák Ferenc utcai emlékmű csúcsáról a csilla­got, az emlékművet a helyén hagyták, körülötte a területet gondosan rendben tartja az önkormányzat. Az eljárást városunk megkérdezett pol­gárainak többsége helyesli. Mégis, sokakban felvetődik a kérdés: mi legyen az emlék­művel, amelyre a forradalom idején autót, hajót kötöttek. Nem tudták ledönteni, hiába erőlködött szegény egyké­ményes hajó, az emlékmű keményen állta a sarat. Akik részt vettek ’45 telén a felépítésében, mondják, na­gyon erős alapja van, a beva­salt betonba még vasúti sín is került a teljesen megbénított paksi pályaudvarról. ’56 csil­­lagtalansága nem sokáig tar­tott, a jelkép visszakerült ere­deti helyére, maradva a „le­geslegújabb kor” hajnaláig. Az idősebbek úgy vélik, a Paksnál elesett szovjet kiska­­tonák éppúgy áldozatai vol­tak a háborúnak, mint az orosz télbe, biztos halálba hajszolt fiatal magyar honvé­dek. Említik a Don-kanyar­­ban elesett magyar katonák emlékére emelt kopjafákat, azzal érvelve, hogyha az oro­szok tiszteletben tartják a mi áldozatainkat, akkor nekünk sincs jogunk megvonni a tiszteletet az övéiktől. Egy háborút megjárt idős paksi bácsi azzal a meglepő ötlettel állt elő, helyezzenek el egy galambot az emlékmű csupaszkodó csúcsán. Ez a madár a béke szimbóluma. A béke és a mir szavakat, vala­mint a város nevét kellene ki­írni körülötte. SZARKAJÓZSEF

Next

/
Oldalképek
Tartalom