Paksi Hírnök, 1994 (6. évfolyam, 1-43. szám)

1994-03-09 / 5. szám

1994. március 9-9 PAKSI HÍRNÖK Megelőzhető a halálos veszedelem? Beszéljünk őszintén a rákról- A lakosság egészségügyi állapota botrányos, olyan népbetegségek szaporodtak el, amelyek más civilizált or­szágban már az utóbbi tíz évben megszűntek. A a szív és érrendszeri megbetegedés, ide tartozik a szívinfarktus, a ma­gas vérnyomás, az agyvérzés terjednek Magyarországon, míg például az Egyesült Államokban csökkennek. A rák szintén egyre magasabb számban fordul elő, mondhatni megduplázódott az utóbbi öt-nyolc évben. Ez az egyes fejlett államokban húsz-harminc százalékos csökkenést mutat - mondta dr. Tóth János, a megyei onkológiai intézet főorvo­­saSzekszárdoa- Mindez így van annak ellenére, hogy csaknem ugyan­azokat a védekezési, megelőzési módszereket alkalmazzuk mi is. A módszerek, a műtéti technika ugyanaz, mégsem tudunk eredményt elérni, mert nálunk az emberek nagy hányadának általános életvitele olyan önpusztító, amiből nem tudunk kikerülni. Az orvos, az egészségügy egymaga tehetetlen, olyan nem­zeti összefogás kellene e téren, amelyben mindenki mun­kájára szükség lenne. Már a kisgyermeket meg kell tanítani arra, hogy mi az egészséges életmód, hogy például mit együnk, mert a rákbetegségek nagy részének bekövetkezése a táplálkozástól függ. Ezenkívül a környezetszennyezés, a hajszolt életmód is lehetnek kiváltó okok Magyarországon egy év alatt harmincezer ember hal meg rákbetegségben. Ez egy kisváros lakossága. Évente az összes halálozás kettőszázezer fő, s ebben az adatsorban második helyen áll a rákbetegség miatt elhunytak aránya Nők és férfiak- Milyen a sorrendisége ennek a szörnyű kórnak nők és a férfiak tekintetében?- Nőknél leggyakoribb a vastagbél- és végbélrák, ezt követi az emlőrak, majd a tüdőm, mert nagyon sok a dohányzó nő: A méhnyakrák hátrább szorult, szerencsére, pedig a közelmúltig első helyen állt A férfiaknál a tüdőrák a leggyakoribb, maja következnek a bélrendszeri daganatok, a gyomorrák, szájüregrák. Aki gyakrabban jár fogorvoshoz, annál ez utóbbi hamarabb felfedhetővé válik, s a gyógyulás esélyei is nagyobbak-A rák gyógyításáról mit tudhatunk?-A rákot gyógyítani, sajnos, ma még nem tudjuk teljes mértékben, bar néhány fajtáját százszázalékosan képesek vagyunk kezelni. Vannak ráktípusok, melyeket korai stádi­umában szinte százszázalékosan gyógyíthatunk Nagyon modern, korszerű gyógykezelések vannak, finomodott a sebészeti technika Kis és körülhatárolt daganatok száz­százalékosan gyógyíthatók, ezenkívül olyan gyógyszerek is vannak amelyekkel a rák hatékonyan gyógyítható, sőt javíthatók az életkilátások. Mindez csak akkor érvényes, ha a betegséget korai stádiumban felfedezzük Ha elhanya­golták a betegséget és a tüneteket már a beteg is észreveszi, akkor már nem mindig gyógyítható. Ezért nagyon fontos a megelőzés, a szűrés, hogy a még tüneteket nem okozó betegséget kiszűrjük Az 1952-ben megalakult onkológiai hálózat újabb fel­­vértezésére lenne szükség - szögezte le dr. Tóth János, majd így folytatta; Ha már a szűrésről beszélünk hadd térjek ki egy fontos szűrésre, a tüdőszűrésre. Szakmai berkekben is előfordul olyan tévhit, hogy erre nincs szükség, de bebi­zonyosodott az ellenkezője. A tüdőrák legtöbb fajtája annyira rosszindulatú, hogyha ki is szűrik legtöbb esetben már nem lehet segíteni. Hónapok alatt halálossá válhat Ezért nagyon fontos, hogy legalább évente egyszer elmenjünk tüdő­­szűrésre! Aki esetleg csak négy-öt evenként megy el, eldobja magától még az esélyt is. Tudni kell, hogy rossznak mond­ható a lakosság hozzáállása a tüdőszűréshez. Tudomásom szerint a kiértesítetteknek csak harminc­negyven százaléka megy el, hiszen semmi szankcionálás nincs, nem büntetnek senkit! Azt is lehet mondani: min­denki azt csinál az egészségével, amit akar! Egyéni érdekeltség? Itt van egy pont, ahol előre lehetne lépni! Már vannak elképzelések, hogy miképp lehetne a lakosságot anyagilag érdekeltié tenni a saját egészégének védelmébea Például aki rendszeresen eljár komplex szűrővizsgálatra, amely ezeket a népbetegségeket szűrné, az az állampolgár egy bizonyos összeget visszakapna a társadalombiztosításnak befizetett pénzéből, mert él a megelőzés lehetőségével S ha vélhetőleg nem veszi igénybe a gyógyítást, az államnak (is) spórol. Ez lenne a jövő útja, de úgy tűnik, mindez nem holnap fog meg­valósulni.- Tolna megyében milyen az onkológiai hálózat színvonala?- Minden városban van onkológia, vagy legalább szűrőállomás, a megyei onkológiai gondozó Szekszárdon működik, de a nőgyógyász szakorvosok rendszeresen ki­járnak a környező településekre rákszűrésre. A szűrés magába foglalja a nőgyógyászati rákszűrést és az emlők szűrését, ami kiegészül, ha az orvos valamilyen ren­dellenességet észlel az emlőkben, akkor a megyeszékhelyen működő mammográfiai vizs^latra javasolja Ez a vizsgálat bármilyen piciiy rosszindulatú daganatot kimutat az emlő­ben. Sajnos ebből a készülékből csak egy van a megyében.- Korábban már szó volt mozgó mammográfiai szűrőállomás működtetéséről. Hol tart a dolog?- Ez az elképzelés a megyei tisztiföorvos - dr. Hangai István - és a megye röntgen szakfőorvosának - dr. Péntek Zoltán - nevéhez fűződött, de csak a műit időben, mert anya­giak hiányában a szép elképzelés nem valósulhatott meg Pedig a legveszélyeztetettebb korosztály, a negyven-ötven év közötti nők emlőrákszűrése lett volna így megoldható. Ma­radjunk annyiban, hogy esetleg e cikk olvasása folytán - mégis akad nyereséges cég netán jól működő önkor­mányzat, amely ezt a nemes célt, valamilyen formában támogatni kívánja. Annál is inkább, mert a megye kettőszázezres lakosságából - csaknem százezer a nő, ebből fogamzóképes korban hatvan-hetvenezren vannak, akik kö­zül negyven-ötvenezret szűrünk. Ez az arány ötvenhetven százalékos. Tudnánk több szűrést végezni, csak az érintettek nem jönnek be. Az említett ötvenhetven százalék, rendszere­sen - évente - jár nőgyógyászhoz, de van egy bizonyos réteg amelyhez egyáltalán nem tudunk eljutni, az a bizonyos fennmaradó harminc százalék. Az idősebb vidéki hölgyek közül nagyon sokan eljönnek. Lyukas szűrőháló? A fiatalabb korosztályban vannak a munkanélküliek, akiknek megoldatlan a szociális helyzete. E korosztályban is gyakran előfordul nőgyógyászati rákbetegség Ez a réteg kie­sett a „szűrőhálóból”. Ok nem járnak tehát rákszűrésre, nem hallgatnak felvilágosító előadásokat, nem olvasnak olyan újságot, amelyben a rákszűrés jelentőségére hívják fel a fi­gyelmet Szeretnénk megtalálni azt a formát, amivel min­denkihez eljuthatunk * a Nemzeti Egészségvédő Intézet, a tisztiorvosi szolgálat közreműködésével.- Egy kicsit visszakanyarodva, a méhnyakrákszűrés miből áll?- A méhnyakról vattapálcával kenetet veszünk, amelyből sejtet nyerünk ki, azt mikroszkopikusan megvizsgáljuk, amiből következtetni lehet arra, hogy a sejt tíz-tizenöt év múlva rákos lehet-e. Ez a megelőzés lényege. Ha fennáll a veszély, egy kis műtéttel eltávolítjuk a kóros részt és nem ala­kul ki a rák. A méhtestrák leggyakrabban idősebb korban fordul elő, általában a klimax után, amikor már elmúlt a menstruáció. Probléma, ha ez néhány év múlva ismét jelent­kezik. Ezzel azonnal orvoshoz kell fordulni, mert legtöbb esetben méhtestrák van a háttérben. Erre a betegségre haj­lamosít a kövérség a cukorbetegség a magas vérnyomás. Hadd említsem meg a végbélrák szűrésre is van mód­szerünk, de úgy tapasztaljuk, ettől idegenkednek az emberei mivel a széHetvizsgílatból tudunk a bajra követ­keztetni. Ismét csak a megelőzést kell említenem, ami higgyék el, mindennél fontosabb. Az egészségügy a költségvetés erre a célra elkülönített öss­zegeiből kívánja a preventív szűrést finanszírozni, komplex módon a centrumban és ez a centrum a meglévő onkológiai hálózatokra épülne. A háziorvosok szerepe Fontos szerep hárul a háziorvosokra is. Ők többször találkoznak a lakossággal, itt lehetne, többek között nyil­vántartani a szűrések eredményét, felhívni a figyelmet az ismételt szűrésekre. Úgy vélem azonban szükséges még jó néhány év, mire mindez kikristályosodik. Az egészségügyben gyorsan nagy változásokat nem lehet véghezvinni, mert akkor az egész rendszer felborul. Kis lépésekben lehet javítani a helyzeten. Ami az elmúlt negyven évben elromlott, azon hirtelen nem lehet változtatni. Mert még mindig jobb egy rosszul működő egészségügy, mint egy sehogysem működő egészségügy. A nőgyógyász szakorvos tanácsai Paks: a 2100 rákszűrés tapasztalatai Mindezek után a helyi tapasztalatokról érdeklődünk dr. Kovács Kálmán nőgyógyásztól, aki a városban és kör­nyékén a nőgyógyászati szűrést végzi.- A fiatal és a középkorú nők betegsége a méhszájrák - vélte a doktor. A csúcspont negyvenéves korban van De mindez jól vizsgálható és szűrhető, e vizsgálatokkal a rák­megelőző állapotot tudjuk felderítem. Ez az elváltozás, népie­sek szólva a „rák előszobája”, amiből évek múlva alakulhat ki rosszindulatú folyamat Az elmúlt évben Pakson és környékén kettőezer-egyszáz rákszűrést végeztünk. Ebből huszonkettő kóros esetet talál­tunk, ezeknél gyakorlatilag korai időszakban történt a felis­merés. Elhanyagolt eset évek óta egy-egy fordul elő, amely, ha a beteg korábban jelentkezett volna, gyógyítható lett volna Azt kell mondani, hogy például az öt-tíz év előtti idő­szakban gyakrabban fordultak elő elhanyagolt esetek. Azt is hozzá kell tenni, hogy területünkön néhány év óta csökken a szűrésre megjelentek száma Főleg az idősebb korosztály jön el, és a legveszélyeztetebbek - a harminc- és ötvenévesek kevésbé. Ez a korosztály nagyon-nagyon hiány­zik a rákszűrésekről!-Ajövőt miként látja e témában dr. Kovács Kálmán? Több felvilágosítás a médiában! Azt tapasztaltam, hogy amikor a televízióban felvilágosító előadások voltak a méhszájrákról, a szűrővizsgálatra jelentkezettek száma né­hány hétig jelentősen emelkedett. Az ilyen előadások rend­szeressé tétele kívánatos lenne. Úgy vélem, hogy a háziorvosoknak is egyre fontosabb szerepet kell betölteniük abban, hogy betegeik rendszeresen látógassáka különböző szűrővizsgálatokat. Hozzá kell még azonban azt is tennem, hogy a szabad or­vosválasztás e téren együttjárt a szűrővizsgálatok látogatt­­ságának csökkenésével. EÖRDOGH GABRIELLA

Next

/
Oldalképek
Tartalom