Paksi Hírnök, 1994 (6. évfolyam, 1-43. szám)
1994-12-16 / 43. szám
1994. december 16. Paksi Hírnök KÖRNYEZETVÉDELEM SZARKA JÓZSEF A paksi Dunaszakaszra december másodikán délelőtt érkeztek az első olajfoltok, nem sokkal később pedig már a csomós pakurát cipelte felénk a folyam. A szennyeződés már elhagyta az országot. A Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság szakemberei értesítették külföldi kollégáikat, hogy készüljenek az „ajándékra”, tegyék meg a szükséges intézkedéseket. Bizonyára örömmel vették az üzenetet, az „ajándékot” illik megköszönni. REGI, SZÉP STRANDIDOK? Üzemzavar következtében 8-10 köbméternyi pakura jutott a Dunába a Dunaferr Rt. területéről, Dunaújvárosból. SÉTAHAJÓ HELYETT EGY NAGY FOLT ÚSZOTT A DUNÁN Mint megtudtuk: a szennyeződés, mintegy 8-10 köbméter pakura Dunaújvárosnál került a vízbe, egy nem megfelelően elzárt tolózárnak köszönhetően. Az atomerőmű hidegvízcsatomáját fóliával védték. Mohácsnál meg kellett szüntetni a felszíni vízvételt, így Baranya megyét és székhelyét Pécset egy napig tartaléktartályokból látták el ivóvízzel. A vízkivételi műnél merőfalat építettek ki, a dermedt pakurát hajókról és csónakokról igyekeztek a vízfelszínről eltávolítani, egy osztrák hajót megtisztítottak a szennyeződéstől. Paksiakkal beszélgettem a szennyezésről. Olyan emberekkel, akik ameddig csak az idő engedi, naponta járják a folyót. Közülük háromnak könyékig kátrányos volt a keze, munkaruhájukon hatalmas olajfoltok.- Hol vannak ilyenkor a zöldek, a természetvédők? - kérdezi egyikük felháborodva. Arról beszél, hogy nemcsak beszélni kell, de tenni is, felelősöket találni, kártérítést követelni, büntetni, óvintézkedéseket kikényszeríteni. A paksi Duna-szakasz utoljára a hetvenes évek elején kapott ilyen erős szennyeződést. Szintén csónakokról és hajókról emelték ki a folyóból a kátránytömböket. Egyébként mi, paksiak hosszú évek alatt kénytelenek voltunk megszokni a Dunában a kátrány jelenlétét, gondoljunk csak a nyári fürdőzések során testünkre tapadt fekete, sötétbarna foltokra. Igazán szép ajándékok a nagyüzemektől, nem is beszélve arról, hogy igazán egyszerű megszabadulni tőlük, főleg azoknak, akik motorcsónakkal kelnek útra a folyón. Csepp benzin a tankból, valami, amivel be tudjuk dörzsölni a szennyeződést, s percen belül nyoma sincs a „bélyegnek”. Persze, nem mindenkinek van a birtokában benzin, azok közül, akik strandolni indulnak. A vétkes vállalat, a Dunaferr elismerte felelősségét a szenynyeződést illetően, meg kell térítenie a kárelhárítás költségeit, s egyben mint vétkesnek bírságot is kell fizetnie, hiszen a környezetvédelmi hatóság feljelentést kíván tenni ellene a Btk. 280. paragrafusa alapján. A víz felszínén kialakult filmszerű réteg semlegesítésére azonban nincs mód. Ez a hullámverés következtében idővel bekerül a vízbe, onnan pedig a talajba, a mederbe. Úgy látszik, akad bőven tennivalója a környezetvédelemnek. A volt szovjet laktanyáknak köszönhető szenynyeződések felszámolása, a vegyszereket, mérgeket rejtő hordók felkutatása és megsemmisítése, a Szigetköz védelme mellett sokkal nagyobb gondot kell fordítania a nagyüzemek szennyező anyagainak igazán biztonságos kezelésére, tárolására.