Paksi Hírnök, 1994 (6. évfolyam, 1-43. szám)

1994-12-02 / 41. szám

1994. december 2. Paksi Hírnök ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁSOK, 1994 - KÉPVISELŐJELÖLTEK Dr. Ferenczy Istvánné, a Paks Városért Mozgalomjelöltje a 9. sz. választókörzetben Dr. Ferenczy Istvánné, Bo­­gya Rozália vagyok. Pakson születtem, itt jártam iskolái­mat is, majd 1974-ben Pécsett szereztem tanári diplomát. 15 éve a lakótelepi Móra Fe­renc Általános Iskolában taní­tok magyart és németet. A családomnak és a hivatásomnak élek, a fiam fel­nőtt gépészmérnök. Kollégáim és ismerőseim kérésére és biztatására vállal­tam el a jelölést. Mindig nyitott voltam a közélet iránt. Munkám során a családok problémáját és vágyait is­merem meg, véleményüket nyomon követhetem. Érdekeiket szeretném az ön­­kormányzatban is képviselni. Soha nem voltam pártnak tagja, most sem pártszínekben indulok, hanem a Paks Vá­rosért Mozgalom jelöltjeként. Célom, hogy az önkor­mányzat döntései minden esetben az oktatási, kulturális és egészségügyi intézmények munkáját javítsák, de termé­szetesen a város működőké­pességét érintő minden egyéb kérdésben is választóim érde­keit kívánom képviselni. így befolyásolhatjuk - meg­győződésem szerint - minden paksi család életét a legked­vezőbb irányba. Kern Sándorné dr. Molnár Klára, az MSZP-SZDSZjelöltje a 9. sz. választókörzetben Flajdúböszörményben szü­lettem 1944-ben. Féljem az atomerőmű dolgozója, egy gyermekünk van, velünk él az édesanyám. Tizenegy éves klinikai gya­korlat után, 1980-ban családi kötődések hoztak bennünket Paksra, rövid időn belül ott­honomnak éreztem a várost. Körzeti, illetve családorvos vagyok, szeretem ezt a mun­kát, a rám bízott embereket, úgy érzem befogadtak. Önkormányzati képviselő­ként is elsősorban orvos aka­rok maradni. A város „egészségének” alapja a működőképességet és fejlesztéseket biztosító gazdál­kodás. A választókerületemben épülő biztonsági út segíti az itt lakók közlekedését és csök­kenti a főutca zsúfoltságát. Az egész várost, sőt a város­­környéket is érinti egy jól fel­szerelt, jól működő diagnosz­tikus hátteret adó új rendelő­intézeti szárny megépítése. A meglévő szociális hálózat mellett a háziorvosi szolgálat­tal együtt házi betegápolási­­rendszer kialakítása a csalá­dok gondjait enyhítené. Az egészségügyi és szociális ellátások területén törekedni kell a pénzforrások bővítésére, az állami és a civil szféra kö­zötti együttműködés kimun­kálására. Prantner József, a KDNP jelöltje a 9. sz. választókörzetben Pakson születtem 1969-ben. A sorkatonai szolgálat letölté­se után a Janus Pannonius Tu­dományegyetem Közgazdasági Karán Pécsett, majd az Eu­rópai Közösség által finanszí­rozott Tempus-program kere­tében Németországban a Bay­­reuth-i Egyetemen pénzügyi vezetést tanultam. Tanulmányaim befejeztével visszajöttem szülővárosomba, ahol 1993 decemberétől elem­ző közgazdászként dolgozom. Paks sajátosságait ismerve fontosnak tartom a kezdő, illetve működő vállalkozások támogatását a gazdaság va­lamennyi ágazatában. E széles körű tevékeny­séggel elérhető a munkanél­küliség csökkentése, kibővít­hetők a fiatalok lehetőségei. A város fejlődését kedvező irányba befolyásolható elkép­zeléseim a rendelkezésre álló lehetőségeken belül a követ­kezők: Egységes városszerkezet, vá­roskép kialakítása. A város köztisztaságának, közbiztonságának javítása. A város polgárainak szociá­lis, egészségügyi szükségletei­nek teljesebb kielégítése. Az oktatás, kultúra, sport szerepének erősítése. Pál József, az MDF-Fideszjelöltje a 9. sz. választókörzetben Szegény családba születtem 1952-ben egy Pest megyei kisközségben, Tinnyén. Óbu­dán érettségiztem, a Közgaz­daságtudományi Egyetemen szereztem agrárszakos diplo­mát. 1984 óta élünk Pakson. Feleségem 5. éve állás nélküli csecsemőgondozó, nevelt fiam dozimetrikus az erőműben. Párthatározat ellenére 87- ben titkosan az állami gazda­ság igazgatójává választottak. Vezetésem alatt a gazdaság tá­mogatta a múzeum létesítését, a PSE-pálya, a templomok fel­újítását. Kezdeményeztem a gazda­ság több, helyi érdekeltségű kft.-vé alakítását. Közreműködésem révén ta­lált otthonra Biritón a szak­munkásképző. Ha nem így döntök, lehet, hogy már nem működne az iskola. Főkönyvelőként hiába pró­báltam elérni, hogy a kon­zervgyár magyar - és dolgozói -, valamint önkormányzati tu­lajdonba kerüljön. Vezetői múltam ellenére nem azonosulok az elmúlt 10-15 év alatt kibontakozó szabadrablásos kapitalizmus­sal. Célom a helyi ipar, keres­kedelem védelme, a tiszta közélet, a közbiztonság, az oktatási, egészségügyi, műve­lődési, szociális ellátás szintjé­nek legalább megőrzése.

Next

/
Oldalképek
Tartalom