Paksi Hírnök, 1994 (6. évfolyam, 1-43. szám)
1994-11-04 / 37. szám
Paksi Hírnök 1994. november 4. Élet az élet után Ezekben a napokban sokan mennek a temetőkbe. Megállnak egy-egy sír mellett, ahol szeretteik pihennek. Néhány éve sok embert ragadott meg az az orvosi kutató munka, amely vizsgálni kezdte a klinikai halál állapotából visszatért emberek élményeit, amit azokban a percekben átéltek és amikben sok hasonlóságot lehet felfedezni. Egy bizonyos: van benne valami biztató, hiszen akik újraéledtek arról beszéltek, hogy szinte sajnálták, hogy visszajöttek, olyan öröm és békesség vette őket ott körül. Ami elgondolkoztató, hogy a halálban az ember két tényezőre válik szét: test és lélekre. A halál tehát nem pont az életem végén, hanem kettőspont, ami után valami következik. Hová lesz? Nem kapunk rá egészen pontos választ, csak töredékeset, de az bizonyos nem semmisül meg. Másik felismerés, amiről a visszatértek beszámolnak, hogy csodálatos fény ragyogott fel nekik. Ez is biztatás. Hamis biztatás lenne, ha ebből azt a tanulságot vonnám le: hiszen akkor nincs gond a számonkéréssel. Nagy ára van, Jézus Krisztus keresztje, értem hullott vére. Jézus magáról mondotta: Én vagyok az ajtó... csak rajta keresztül léphetek az ítélő Úr elé. Amíg a sírok között jársz és régi emlékek élednek jusson eszedbe ez a pár sor írás is. Isten el tudja venni a halál félelmét. János evangéliuma 3. fejezet 16. versében ezt olvashatod: Mert így szerette Isten e világot, hogy az Ő egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz Ő benne el ne vesszen, hanem örök élete legyen. Íz elmúlás, az enyészet sír^ halmai között erre a biztató igére figyelj! „AKI HISZ ŐBENNE, EL NE HANEM ÖRÖK ÉLETE LEG Mi, akik a kereszténység-keresztyénség gyermekei v, szünk a feltámadásban, mint Buddha követői a reinkí Gyertyák ezrei gyúlnak ezekben a napokban a paksi és kömlődi temetőkben, a megemlékezés koszorúi a sírokon, összekulcsolt kézzel elsuttogott imák azokért, akik már nem lehetnek velünk. Halottaink emlékezete sérthetetlen. Egy az emberi élet, aki megszületik, annak el is kell mennie egy napon. Sorsunk a fény és a sötétség küzdelme, megméretés. Hitünk szerint a bűnösök bűnhődni fognak, a jók, az ártatlanok pedig elnyerik jutalmukat.-Bár a református egyháznak nincs különösebb tradíciója ezen ünneppel kapcsolatban, hiszen a mindenszentek elsősorban a katolikus egyház hagyományainak része, de a halottak napja számunkra is szent és kegyeletteljes - mondja Kővári László lelkész. - Mi nem teszünk mást, csak azt az igazi tisztességet, szeretetet szeretnénk újból és újból emlékezetünkbe idézni, amit azok kaptak szüleiktől, akik elbúcsúztatták, utolsó útjukra kísérték őket. Évről évre halottak napján együtt emlékeznek testvéreink a temetőben elhunyt szeretteikre. Mint bármely más felekezet, mi is megemlékezünk minden esztendőben halottainkról. Ebben benne foglaltatik az a szeretet, amelynek lehetséges, hogy korábban az élők felé kellett volna megnyilvánulnia, de valamilyen okból - elmaradt. * * * Szótlanul gyertyát gyújtunk a holtak felett. Emlékezünk. Koszorúk, virágok, a kegyelet számtalan megnyilvánulása Paks temetőiben:- Magam készítettem koszorút édesanyám, a testvérem és a többi hozzátartozóm sírjára, kisnyugdíjas vagyok - mondja egy idős néni, a Fehérvári úti temető bejáratánál. - Ilyenkor, mindenszentekkor, halottak napján végigjárom a városban a temetőket. Annyira nem lehet szegény az ember, hogy megfeledkezzen elhunyt szeretteiről, ismerőséről. Vigasztalódjunk, élnek halottaink. Egyik nap a televí; reggeli műsoráb virágkötő muta be: miképp kési sünk kegyeleti 1 szőrűt. Ismerve a hozzával árát, az elkészült mű1 2000-2500 Ft-ra sacc tam! Körülnéztem a vári ban: Pakson azért nem e nyibe kerülnek, a 1< drágább egy különlej dísz volt 800 Ft-ért, új n di szerint készült, nem 1 szorú formájú, hanem í körív alakú, fenyőből élővirágból álló egye kompozíció. A városban hat virágé let kínálatát összevetve kettő a főutcán, hárorr lakótelepen, egy a Feh vári úti temető melle nagy eltérések az árakb nem voltak. így az ár 220 forinttól 450 form terjednek, a nagyság függően.
