Paksi Hírnök, 1994 (6. évfolyam, 1-43. szám)
1994-10-28 / 36. szám
Paksi Hírnök 1994. október 28. A genetikus véleménye HORVÁTH MARGIT EGÉSZSÉGÜNKÉRT, ÖNMAGUNKÉRT! Pakson, az Energetikai Szakképzési Intézetben tartotta idei kongresszusát a Magyar Üzemegészségügyi Tudományos Társaság. Nagy érdeklődésre tartott számot az a délutáni szekcióülés, amelyen elsőként dr. Czeizel Endre orvosgenetikus tartott előadást, „Fejlődési rendellenességek vizsgálata a paksi atomerőmű 30 kilométeres körzetében” címmel. Az eredmények megnyugtatóak. Magyarországon az összes fejlődési rendellenesség 6,5 százalék, Pakson az 1980-1992 között született 3882 gyermek esetében ez az érték 5,6 százalék (216 fő). A vizsgálat megerősítette, hogy az orvosok számára kötelezően előírt bejelentések alapján működő nyilvántartások a valódi gyakoriságnak csak bizonyos hányadát tartalmazzák. Ez árnyékot vet az orvosi munka színvonalára - mondta Czeizel doktor. A regisztrált eseteknek csak 55,1 százalékát jelentették be a kutatás megkezdése előtt. Íz adatok kiegészítése után lehetőség nyílt arra, hogy összehasonlítsák azokat az erőmű 1982 decemberi indulását megelőző időszakkal. 1982-ben az összes fejlődési rendellenesség 5,735 százalék volt, utána 5,6 százalék. A Down-kór az erőmű indulása előtt 2,2 százalék gyakorisággal fordult elő, utána 1,7 százalékban. A veleszületett nem azonosított többszörös fejlődési rendellenességek esetében ez a szám 3,3-ról 2,4-re csökkent. A leukémiás esetek száma pedig 1,1 százalékról 0,4 százalékra változott. Dr. Czeizel Endre előadását azzal zárta, hogy a paksi atomerőműnek nincs kimutatható diszgenetikai hatása a paksi lakosságra. A regisztrált eredmények az országos átlagnak megfelelnek. Dr. Czeizel Endre: Az erőműnek nincs kimutatható genetikailag károsító hatása. Október 21-22-én a főiskolai nagy előadóban több mint száz orvos hallgatta az egészségügyi kutatások legfrissebb eredményeiről szóló beszámolókat. Péntek délelőtt a plenáris ülésen a PA Rt. egészségügyi programjáról Benedeczki Ferenc, az atomerőmű szociálpolitikai osztályvezetője tartott előadást. Folyamatban van a munkavállalók kötelező rehabilitációjára egy korszerű, változatos program kidolgozása - mondta, hangsúlyozva a dolgozók rendszeres egészségi állapotellenőrzése véletlenszerű kiválasztás alapján történik majd a jövőben, ez az eddigi módszernél pontosabb lehetőséget ad a munkakör betöltésére alkalmatlanok kiszűrésére. Dr. Ungváry György professzor előadásában elmondta: bár a foglalkozási ártalom miatt kialakult betegségek száma az utóbbi három évben csökkent, a rákos daganatok száma azonban nőtt. Ez utóbbi nem tulajdonítható csupán a munkahelyi hatásoknak, a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a környezeti ártalmak is szerepet játszhatnak kialakulásában. Annak megállapítása, hogy a rákos megbetegedések hány százaléka foglalkozási ártalom következménye, azért is nehéz feladat - mondta a professzor -, mert a daganatok nagy részét nyugdíjazás után észlelik. Sok esetben akkor már fel se merül a munkahely esetleges szerepe, így ez a réteg kiesik a statisztikából. Dr. Köteles György profeszszor a nagyobb kockázatnak kitett munkavállalói csoportoknál végzett kromoszómavizsgálatok eredményeiről számolt be. Elmondta, az ország különböző munkahelyein körülbelül tízezer fizikai anyag és körülbelül kétszer annyi egészségre veszélyes hatás éri a dolgozókat. A munkavállalók egyéni érzékenységét felmérő vizsgálatok dr. Ótos Miklós, a PA Rt. Egészségügyi Szolgálatának vezetője segítségével folynak. Ótos főorvos ismertette a kongreszszuson résztvevőkkel az eddigi eredményeket. Eszerint az erőműben 1982 óta 66 fő volt fokozott sugárzásnak kitéve. Az egyéni sugárérzékenység megállapítására 44 önkéntes jelentkezőn hajtottak végre besugárzást. Közülük nyolcnál fokozott érzékenységet állapítottak meg. Náluk a vizsgálatokat tovább kell folytatni. A szekcióülés második részében az allergiás megbetegedésekről volt szó. Dr. Dervadelics Mária (SOTE Tüdőklinika) elmondta a parlagfű robbanásszerűen terjedt el hazánkban. Első példányait 1910-ben azonosították, a nyolcvanas évek végére már országszerte megtalálható volt. Az allergiás tünetekkel orvoshoz fordulók 84 százalékánál kimutatható a parlagfű-allergia. Dr. Bárok József a helyi eredményekről számolt be. 1993-ig bezárólag az atomerőműben 353 főt, vagyis a dolgozók több mint tíz százalékát diagnosztizálták. Ez az adat csak az orvosi ellenőrzésre jelentkezettek számát mutatja, a tényleges adatok ennél magasabbak. A betegek 25 százaléka más gyomnövényekre, gombákra is érzékeny. Kevesen vannak azok, akik kizárólag parlagfű-allergiában szenvednek. A tünetek enyhítésére terápiás és gyógyszeres kezelést alkalmaznak. A kongresszus második napján a délelőtti szekcióülések után a vendégek látogatást tettek a paksi atomerőműben. MUNKAHELYI ÁRTALMAK, ÁRTALMAS MUNKAHELYEK
