Paksi Hírnök, 1994 (6. évfolyam, 1-43. szám)

1994-10-07 / 33. szám

Paksi Hírnök 1994. október 7. m Telefonos boldog új évet! Paksi Hírnök 7030 PAKS Pf. 25. A Faksi HirnoK Voltak rossz előadások is, amelyek emléke elvette a kedvünket az újabb próbálkozásoktól. De most itt vannak a gyermekeink, nekik még jár ez a varázslat, ők még átélik a csodákat, ők még elhiszik a csillogást. TÖBB LESZ A SZERETET, HA TÖBBEN KAPNAK BELŐLE HORVÁTH MARGIT Pakson ezemyolcszázan je­lentkeztek és fizettek be az önerős telefonfejlesz­tésre, s egyre türelmetleneb­bül várják a pillanatot, amikor már saját készülékükről hív­hatják fel a rokont, barátot, is­merőst. Minden apró hírre reagálnak, lesik az utcát, va­jon felállították-e már az el­­osztókonténert. Sok pletyka kering a városban a bekötési határidőt illetően. Lapunk a legilletékesebbet, a MATÁV Rt. pécsi igazgatóságának osz­tályvezetőjét, Nagy Gábort kérdezte. Tájékoztatásából megtud­tuk: Paksot és környékét hu­szonkét körzetre osztották, melyeknél más-más a telefon­­vonalak tervezője és kivite­lezője. Ezért adódhatnak olyan helyzetek, hogy a szom­szédnak előbb lesz vonala. Az elosztókat a következő L ütemben helyezik majd el: elsőként a Ságvári ut­cait, majd a Fenyves, Kis­hegyi, Péter utcait és Volán­­elosztót. Október közepére tervezik a Szabó Erzsébet utca végén a lakótelepi konténer telepítését. A további területeket, így például Dunakömlődön a munkálatokat csak ezután kezdik meg. Még nem történtek állo­másbekapcsolások - mondta Nagy Gábor -, de várhatóan október végén már csörögni fognak az első telefonok. Kedvező választ kaptunk a L befejezési határidővel kapcsolatos érdeklődé­sünkre: 1994. december 31- ig minden igénylő telefonvo­nala élni fog. Cirkusz érkezett Paksra. Már jó előre látni le­hetett a reklámtáblákat az utcákon. Gyermekeinkre nézünk és arra emlékezünk, amikor még mi is nagy-nagy örömmel fi­gyeltük a cirkuszi előadást. Azután múltak az évek és a cirkusz varázsa szétfoszlott. A mindennapi küzdelmek, a megélhetés gondjai felértek egy-egy zsonglőr-, vagy vadál­latszámmal és ettől gyakran váltunk bohócokká is a hi­vatalok, hatóságok, paragra­fusok között. Nem volt már sem kedvünk, sem időnk, hogy a cirkuszi flitterek csil­logása hasson ránk. Menjünk hát cir­kuszba! Reméljük nem olyan lesz mint leg­utóbb is. Talán a név, Eötvös valóban színvo­nalat is jelez. Valóban! Kulturált környezet, kedves fo­gadtatás, cukorka, üdí­tő, tiszta WC. A kezdés is pontos, az előadás színvonalas, a gyere­kekhez mérten kicsit talán hosszú is. Reklá­mok, szponzorok nél­kül persze ez sem mű­ködhetne, a cukorka- és üdítőárak kicsit ma­gasak, viszont a belé­pők csak a jobb mozi­jegyek szintjén mozog­nak. Megy az előadás. Én inkább gyermekeim arcát le­sem, mint a porondot. Csil­logó szemek, figyelem, nyitva felejtett száj, taps, mosoly. Ez így is van rendjén. Az előadás'közepén valami igazán különös történik. A porondon megjelenik Gábor bácsi. Már sokszor láttam a műsorát és nem nagyon értet­tem, miért akkora a siker. Most figyelem a kislányom arcát. Gábor bácsi beszél a gyerekekhez, integet nekik tá­volról, név nélkül is megszó­lítja őket, minden ragyogó szempárba belenéz és mellé­kesen előad egy bohóctréfát. A lányom arcán szelíd, kedves mosoly. Szeretettel nézi a bo­hóc bácsit, aki nem neki, ha­nem vele játszik, aki meg­szólította, észrevette ennyi ember között. Kicsit szégyen­lősen, de boldog örömmel in­teget vissza és kiáltja Hu-U! Hogy ez a bácsi a többi gye­rekkel is játszik, hogy őket is észrevette, az nem baj. A sze­retet nem lesz kevesebb, ha többen is kapnak belőle. Mert szeretet sugárzik ki a porond közepén álló bohócból és a gyermeki antennák erre a hul­lámhosszra a legérzékenyeb­bek. Ez a szeretet megsokszo­rozódik a gyermeki szívekben és így jut vissza a porondra. Most már biztos, hogy Gábor bácsi örökké fog élni. Az előadás után a gyermekeimben a leg­maradandóbb emléket a bohóc bácsi hagyta. Azt hiszem, nem kell magyaráznom miért. De bennem is megma­rad lányom csillogó szeme és mosolya és ar­ra gondolok nem kelle­ne ellesni ezt a titkot? Nem kellene többször vele lenni, amikor csak mellette vagyok, észre­venni, ráfigyelni? Gyakrabban kellene odaintegetni és cinko­san kiáltani: Hu-U! Ugye tudod, hogy mennyire szeretlek?! KOMÁROMI JÁNOS Paks, Szőlőhegy u. 29.

Next

/
Oldalképek
Tartalom