Paksi Hírnök, 1994 (6. évfolyam, 1-43. szám)
1994-09-16 / 30. szám
1994. szeptember 16. Paksi Hírnök § EGY SERTÉS = KÉTEZER FORINTOS VESZTESÉG... A hazai sertésállomány száma elérte azt a pontot, amikor már ebből a húsféleségből is behozatalra szorul az ország - nyilatkozta Tarján Balázs, az Agrárrendtartási Hivatal elnöke. P aks környéke sertésállományáról érdeklődtünk a bilitói székhelyű Bi-Ser Húsért Kft.-nél Czár Tibor állatorvostól, aki válaszában kifejtette, hogy az elmúlt három évben olyan felvásárlási áringadozás volt a sertéspiacon, amely ellehetetlenítette az ágazatot. A sertéshúsra a kereslet általában az év utolsó hónapjaiban jelentős, ezen időszaknak kell biztosítani a tenyésztőnek némi nyereséget az éves bevételben. Mivel cégünk a Paksi Állami Gazdaságból alakult 1991 végén, tevékenységünket a sertéstenyésztés veszteséges hónapjaiban kezdtük meg - summázta a történteket az állatorvos. Kezdetben a telepen nyolcszázötven koca és annak folyamatos szaporulata adta az állományt, de a 100-110 Ft/kg-os felvásárlási árak mellett veszteségessé vált a sertéstenyésztés, ezért folyamatos volt az állomány csökkentése, ma háromezer-kettőszáz hízó van a telepen - a szaporítást abbahagytuk, mert ellenkező esetben cégünknek csődöt kellett volna j elentenie. A felvásárlási árak még a termelés költségeit sem fedezték. A legjelentősebb tétel a takarmányozás, amely a ráfordításaiknak hetven százaléka, a maradék harminc százalék a munkabér és az egyéb költségek. Egy sertés a cégnél kettőezer forint veszteséget „termelt”. Mivel hiány van a sertéshúspiacon, az árát is a hiány szabja meg, 154-160 Ft/kg között mozog. Ez elfogadható lenne hosszú távon is - vélte a szakember. - Importból négyezer tonna húst 154- 160 Ft kilogrammos élőállatáron tudnak az országnak biztosítani. Ezzel - burkoltan - határt kívánnak szabni a sertésfelvásárlási áraknak. A húskombinátok vágóhídjairól szólva dr. Czár Tibor úgy vélte, mára nincsenek kihasználva. A csúcs a 80-as évek közepén volt, amikor az országban tízmillió sertést vágtak. Ez a szám napjainkban a felére csökkent, de más becslések szerint ez csak négymillió. Nem mi voltunk az elsők, sem az utolsók, akik ebben az ágazatban tönkre mentünk. Hasonló sorsra jutott a régióban a lajosmajori kft., a hardi kft. A tengelici és a baracsi telepünket még az Paksi Állami Gazdaság számolta fel. A mezőgazdasági kormányzat pedig hagyta, hogy idáig jussunk - szögezte le a kissé elkeseredett szakember. A biritói sertéstelep 1973 óta létezik, azóta komolyabb felújítás nem történt. Ha továbbra is dolgozni akarnak Biritón, milliókat érő felújításra lenne szükség. Ők miért nem? HORVÁTH MARGIT Lapozgatva a BNV katalój gusát sajnálatosan csak egy paksi kiállítóra akadtam. Mai, vállalkozásokkal teli világunkban meglepően hatott rám e tény. Vajon mi okozhatja, hogy néhány éve alakult „befutott” vállalkozások kihagyják a kínálkozó lehetőséget? Igaz a vásáron való szereplés jelentős befektetéssel jár, de hosszú távon - megtérül. Vannak - joggal -, akik az évenként megrendezett nemzetközi vásárt az üzleti lehetőségek egyik kincsesbányájának tartják. Ha végigmegyünk városunk főutcáján vagy akár a lakótelepen, több olyan üzlettel is találkozunk, melyeknek portékái méltán helyet kaphattak volna a kiállítók között. Mindezek ellenére városunkból csak a Firhang Kft. vállalta az esetleges megpróbáltatást, a siker érdekében. Gondolkodóba ejt, hogy a többiek miért nem voltak jelen. Elégedettségből, érdektelenségből, netán anyagi meggondolásból? Vásáijáró séta közben látható, hogy nemcsak Budapest és a nagyobb városok tudják biztosítani a felfutás lehetőségét. Példának okáért íme egy Pakssal szomszédos település Györköny. A kis falu sokáig csak boráról és díszes borospincéiről volt híres. A nemzetközi vásáron mégsem ezzel szerepelt, hanem egy magánvállalkozásával. Az EMKÁ által fogalmazott konyhai edények és sütőformák az ország számos áruházában megtalálhatók. O^k és még több mint ezer társuk mertek, jelen voltak és minden bizonnyal: győztek is. Jövő szeptemberben ismét lesz BNV Egy év a készülődéshez talán elég. / r PAKS ES A VAROSKORNYEK KIALEITOI A NEMZETKÖZI VÁSÁRON Pál László ipari és kereskedelmi miniszter nyitotta meg szeptember 9-én a 98. Budapesti Nemzetközi Vásárt. A fogyasztási javak szakvására mintegy százötven év hagyományaira tekint vissza. Ebben az évben 1019 hazai kiállító mellett harminchat ország, 277 külföldi cége is jelen van a vásáron. A lakossági iparcikkek széles választékát szeptember 9. és 18-a között tekinthetik meg az érdeklődők. A hazai kiállítók körében ott vannak Paksról és a városkörnyékről is. így többek között a Firhang Kft. is. Már harmadik éve, hogy lakástextil és kiegészítő termékeikkel jelen vannak a budapesti seregszemlén. Szintén harmadik éve állít ki a BNV-n a györkönyi EMKÁ Kft. Ők konyhai felszerelések, sütőformák exportimportjával foglalkoznak. Köhler Ádám ügyvezető elmondta, hogy a Zenker céggel 1991 novemberében indult a vállalkozás. A Budapesti Nemzetközi Vásár és kísérőrendezvényei minden kiállító számára nagy valószínűséggel előnyös marketinglehetőséget kínál - még a megnyitó napját „befelhősítő” bombariadó ellenére is.
