Paksi Hírnök, 1994 (6. évfolyam, 1-43. szám)

1994-09-16 / 30. szám

1994. szeptember 16. Paksi Hírnök § EGY SERTÉS = KÉTEZER FORINTOS VESZTESÉG... A hazai sertésállomány száma elérte azt a pontot, amikor már ebből a húsféleségből is behozatalra szorul az ország - nyilatkozta Tarján Balázs, az Agrárrendtartási Hivatal elnöke. P aks környéke sertésállo­mányáról érdeklőd­tünk a bilitói székhelyű Bi-Ser Húsért Kft.-nél Czár Tibor állatorvos­tól, aki válaszában kifejtette, hogy az elmúlt három évben olyan felvásárlási áringadozás volt a sertéspiacon, amely el­lehetetlenítette az ágazatot. A sertéshúsra a kereslet általá­ban az év utolsó hónapjaiban jelentős, ezen időszaknak kell biztosítani a tenyésztőnek né­mi nyereséget az éves bevétel­ben. Mivel cégünk a Paksi Ál­lami Gazdaságból alakult 1991 végén, tevékenységün­ket a sertéstenyésztés vesz­teséges hónapjaiban kezdtük meg - summázta a történteket az állatorvos. Kezdetben a telepen nyolc­százötven koca és annak fo­lyamatos szaporulata adta az állományt, de a 100-110 Ft/kg-os felvásárlási árak mel­lett veszteségessé vált a sertés­tenyésztés, ezért folyamatos volt az állomány csökkentése, ma háromezer-kettőszáz hízó van a telepen - a szaporítást abbahagytuk, mert ellenkező esetben cégünknek csődöt kellett volna j elentenie. A felvásárlási árak még a ter­melés költségeit sem fedezték. A legjelentősebb tétel a takar­mányozás, amely a ráfordítá­saiknak hetven százaléka, a maradék harminc százalék a munkabér és az egyéb költ­ségek. Egy sertés a cégnél ket­tőezer forint veszteséget „ter­melt”. Mivel hiány van a ser­téshúspiacon, az árát is a hi­ány szabja meg, 154-160 Ft/kg között mozog. Ez elfo­gadható lenne hosszú távon is - vélte a szakember. - Import­ból négyezer tonna húst 154- 160 Ft kilogrammos élőállat­áron tudnak az országnak biz­tosítani. Ezzel - burkoltan - határt kívánnak szabni a ser­tésfelvásárlási áraknak. A húskombinátok vágóhíd­­jairól szólva dr. Czár Tibor úgy vélte, mára nincsenek ki­használva. A csúcs a 80-as évek közepén volt, amikor az országban tízmillió sertést vágtak. Ez a szám napjaink­ban a felére csökkent, de más becslések szerint ez csak négymillió. Nem mi voltunk az elsők, sem az utolsók, akik ebben az ágazatban tönkre mentünk. Hasonló sorsra jutott a régió­ban a lajosmajori kft., a hardi kft. A tengelici és a baracsi te­lepünket még az Paksi Állami Gazdaság számolta fel. A me­zőgazdasági kormányzat pe­dig hagyta, hogy idáig jussunk - szögezte le a kissé elkesere­dett szakember. A biritói sertéstelep 1973 óta létezik, azóta komolyabb felújítás nem történt. Ha to­vábbra is dolgozni akarnak Bi­­ritón, milliókat érő felújítás­ra lenne szükség. Ők miért nem? HORVÁTH MARGIT Lapozgatva a BNV kataló­­j gusát sajnálatosan csak egy paksi kiállítóra akad­tam. Mai, vállalkozásokkal teli világunkban meglepően ha­tott rám e tény. Vajon mi okoz­hatja, hogy néhány éve alakult „befutott” vállalkozások ki­hagyják a kínálkozó lehető­séget? Igaz a vásáron való szereplés jelentős befektetéssel jár, de hosszú távon - meg­térül. Vannak - joggal -, akik az évenként megrendezett nemzetközi vásárt az üzleti lehetőségek egyik kincsesbá­nyájának tartják. Ha végigmegyünk városunk főutcáján vagy akár a lakó­telepen, több olyan üzlettel is találkozunk, melyeknek por­tékái méltán helyet kaphattak volna a kiállítók között. Mind­ezek ellenére városunkból csak a Firhang Kft. vállalta az esetleges megpróbáltatást, a siker érdekében. Gondolkodóba ejt, hogy a többiek miért nem vol­tak jelen. Elégedettség­ből, érdektelenségből, netán anyagi meggondolásból? Vásáijáró séta közben lát­ható, hogy nemcsak Budapest és a nagyobb városok tudják biztosítani a felfutás lehető­ségét. Példának okáért íme egy Pakssal szomszédos település Györköny. A kis falu sokáig csak boráról és díszes boros­pincéiről volt híres. A nem­zetközi vásáron mégsem ezzel szerepelt, hanem egy magán­­vállalkozásával. Az EMKÁ által fogalmazott konyhai edé­nyek és sütőformák az ország számos áruházában megtalál­hatók. O^k és még több mint ezer társuk mertek, jelen vol­tak és minden bizonnyal: győztek is. Jövő szeptember­ben ismét lesz BNV Egy év a készülődéshez talán elég. / r PAKS ES A VAROSKORNYEK KIALEITOI A NEMZETKÖZI VÁSÁRON Pál László ipari és kereskedelmi miniszter nyitotta meg szeptember 9-én a 98. Budapesti Nemzetközi Vásárt. A fogyasztási javak szak­vására mintegy százötven év hagyományaira tekint vissza. Ebben az évben 1019 hazai kiállító mellett harminchat ország, 277 külföldi cége is jelen van a vásáron. A lakossági iparcikkek szé­les választékát szeptember 9. és 18-a között tekinthetik meg az érdeklődők. A hazai kiállítók körében ott vannak Paksról és a vá­roskörnyékről is. így töb­bek között a Firhang Kft. is. Már harmadik éve, hogy la­kástextil és kiegészítő termé­keikkel jelen vannak a buda­pesti seregszemlén. Szintén harmadik éve állít ki a BNV-n a györkönyi EM­KÁ Kft. Ők konyhai felszere­lések, sütőformák export­importjával foglalkoznak. Köhler Ádám ügyvezető el­mondta, hogy a Zenker cég­gel 1991 novemberében in­dult a vállalkozás. A Budapesti Nemzetközi Vásár és kísérőrendezvényei minden kiállító számára nagy valószínűséggel elő­nyös marketinglehetőséget kínál - még a megnyitó napját „befelhősítő” bomba­riadó ellenére is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom