Paksi Hírnök, 1994 (6. évfolyam, 1-43. szám)

1994-09-09 / 29. szám

Paksi Hírnök 1994. szeptember 9. 0 TŰZESETEK ÉS MUNDÉROK MÁRMAROSI MIKLÓS A VÖRÖS KAKAST NEM LEHET PRIVATIZÁLNI Hajdanán még a templomtoronyból figyelték a barterek a határt. Tűz esetén félreverték a harangot. Modern mai vilá­gunkban telefonon, a tűzoltóság forró drótján érkezik a beje­lentés, következik a gyors riasztás, hogy minél hamarabb ér­kezzenek a beavatkozásra a tűzoltók. Barát és ellenség KEREKES MELINDA Szinte rögeszmésen félünk a víztől és a tűztől. Talán el sem dönthető, hogy me­lyikük szedett az elmúlt idő­ben több áldozatot. A kisgye­rekeket megszületésüktől fog­va arra tanítjuk, hogy tartóz­kodjanak a meleg sütőtől, ételtől, s ha netán a gyufás­­skatulya közelébe merészked­nek azonnal rájuk vetjük ma­gunkat, fenyegetőzünk, s meg­próbáljuk rávenni őket, hogy erről az egyről mondjanak le. Az emberiség azóta, hogy találkozott a tűzzel, vegyes ér­zelmekkel viseltetik iránta. Évszázadokon keresztül fel­foghatatlan volt számára a tűz létezése, nem értette honnan és ki küldte. Végül megszeret­te, s sok más dologhoz hason­lóan megszelídítette. Kályhá­ba, kandallóba, kemencébe zárta, s a maga hasznára kezd­te el használni. Kiaknázva a lehetőséget, szinte barátjául fogadta, s hideg téli estéken szinte mámorosán, megrésze­gedve örült a pattogó, meleget adó lángnyelveknek. Kettejük kapcsolatára árnyé­kot vet időnként egy-egy tragédia, mely többnyire felmérhetetlen károkat, s oly­kor emberáldozatokat is kö­vetel. Ilyenkor értetlenül áll­nak a jelenség előtt, szakem­berek tanakodnak miért kö­vetkezett be a baj. Többnyire azonban kiderül, hogy felelőt­len cselekedetek sorának kel­lett ahhoz bekövetkeznie, hogy a tűz ismét gyilkoljon. Egy elszórt cigarettacsikk, nyitva felejtett gázcsap... Az ember, aki igába hajtotta a tüzet, ilyenkor bambán áll, fogadkozik, hogy job­ban vigyáz. Tanítja gyerme­két, óvatosságra inti, kéri fi­gyelmét, hogy sose forduljon elő a baj, amit emberi ésszel felfogni és megmagyarázni so­sem lehet. Magad oltsad a tüzet, uram, ha nincsen állami tűzoltód. Akár ezzel a mottóval is le­hetne jellemezni azt a kezde­ményezést, ami célul tűzte ki az állami tűzoltóság „kivonu­lását” az üzemekből. Mit mond a 20-as törvény? Az állami tűzoltóság helyét, funkcióját - az elgondolás szerint - az üzem saját költ­ségén létrehozandó tűzoltó egységek veszik majd át. Az 1991. évi 20. számú tör­vény módosítja a tűzvédelem­ről szóló korábbi rendeletet, amelynek értelmében a nye­reségérdekeit és egyedi, kü­lönleges tűzoltási technikát, technológiát igénylő berende­zésekről az üzemeltetésükről a cégeknek maguknak kell a jövőben gondoskodniuk. Ezekről a témákról is be­szélgettünk Sátor Géza tűzol­tó századossal, valamint Bőhm Péterrel, az ATOMIX Kft. tűzvédelmi szakágazat­parancsnokával. Egyedül a PA Rt.-nél Sátor Géza:-Az 1991. évi 20. számú törvény az országban tizen­három üzemi tűzoltóegységet érint, amelyek kivétel nélkül nagy értéket képviselő válla­latoknál, üzemeknél funkcio­nálnak. Több év kell ahhoz, hogy a tervezett privatizációs Milyen volt a tűzoltók idei nyári „szezonja” a múlt évihez viszonyítva? Paks és a városkörnyék tűzeseteit rög­zítő előzetes összesítés nemcsak lehan­goló, hanem elrettentő is. Hiszen jú­niustól augusztus közepéig csaknem tíz százalékkal vonultak ki több tűz­esethez, mint egy évvel korábban, pon­tosan kilencvennégy!!) alkalommal. Legtöbbször a lelkiismeretlen autó­sok által kidobott égő cigarettavég lob­­bantotta lángra az amúgy is kiszáradt tarlót, aljnövényzetet. Az okok között egyéb emberi gondatlanságok is szere­pet játszottak, de előfordult véletlen ok is, például villámcsapás. Nem múlt el következmény nélkül például a július 16-án tüzet okozó villámcsapás Duna­­szentgyörgyön és Csámpapusztán. Az emberi gondatlanság mellett te­hát adott esetben a természet sem kí­mél meg bennünket a katasztrófától.

Next

/
Oldalképek
Tartalom