Paksi Hírnök, 1994 (6. évfolyam, 1-43. szám)
1994-09-09 / 29. szám
Paksi Hírnök 1994. szeptember 9. Erő(mű) és lakások A LEGÚJABB PONTOSÍTÁS PAKSI LAKÁSÜGYBEN... Megszűnt a lakások hasznosítását akadályozó „befejezetlen beruházás” minősítés. Talán az év egyik fontos információjának is nevezhetnénk azt a hírt, amely szerint végre feloldották a „befejezetlen beruházás” minősítést az atomerőművi lakásokkal kapcsolatban. Jó is ez a hír, hiszen nyilván nagyon sokan várták, váiják ezt a lehetőséget, hiszen sokan szeretnének lakáshoz jutni a városban. Nos, a döntés megszületett, a lakások immár végérvényesen az erőmű tulajdonába kerültek. Azonban mint az utóbbi napokban kiderült: ez az információ elsősorban az erőműves vezetést, illetve munkavállalókat érinti, a városnak valójában nem sok köze van hozzá. Jogilag az erőmű rendelkezik a lakásokkal. Információnk szerint most az erőműben azon dolgoznak, hogy elkészüljenek a lakások hasznosításával kapcsolatos értékesítési, elosztási tervezettel. Szerkesztőségünk egyelőre nem tudott választ kapni - döntés várhatóan októberben, vagy azután - azokra a kérdésekre, hogy ezekből a lakásokból mennyit kaphat meg az önkormányzat, illetve a városi lakosság, mennyiért értékesítik majd, mennyit tartanak meg atomerőműves célokra, mennyit kapnak meg erőműves dolgozók és milyen áron. Tudomásunk szerint ezekről a kérdésekről majd az erőműves igazgatóság dönt, természetesen saját belátása szerint és ebben a döntésben az önkormányzat véleménye nem lesz mérvadó. Nagy valószínűséggel ez az egész lakásügy az erőmű ügye. Talán ezért nem is tartották fontosnak a szerződés megkötésének tényét sietve közölni a város önkormányzatával, vezetésével. A kör ugyan még nem zárult be, de úgy látszik, hogy az ebben az ügyben hajózó városiak számára a szél a vitorlát nem a Jóreménység foka” felé sodorja. Eladatlan hatszáz üresen áll címmel írás jelent meg a Paksi Hírnök augusztus 5-i számának ötödik oldalán. A lakótelepen üresen álló atomerőműves lakások annak idején az erőmű bővítési beruházásának keretében épültek. Minőségük, komfortfokozatuk, műszaki állapotuk eltérő - ennélfogva értékük is. Ez a körülmény azóta vált különösen fontossá, amióta napirendre került a volt vállalati lakások eladása, amelyek egy része már magántulajdon. Hatalmas értékről, óriási lakásvagyonról van szó, amit mutat, hogy a huszonkétezer lakosú Paks városában az önkormányzat háromszázharminc bérlakás tulajdonával rendelkezik. Figyelembe véve az eladható atomerőműves lakásokat, ez azt jelentené, hogy ezek révén a városban megoldható lenne mind a régi igénylők, mind a szociálisan rászorultak, mind pedig a minőségi lakáscserék igénye. Dr. Tóth Mihálytól, a PA Rt. osztályvezetőjétől a Paksi Hírnök augusztus 19-i számában „pontosító levelet” közöltünk, amit augusztus közepén írt. A levél lényege, hogy a hatszázból százhatvanegy a vállalati bérlakás, és egyébként összesen nem hatszáz, hanem csak ötszázkilencvenhét atomerőműi lakásról van szó. A levélíró mintegy 170-180-ra teszi a rendkívül magas felújítási költséget igénylő, lezárt lépcsőházakban üresen álló atomerőműves lakások számát, hozzátéve: a PA Rt. vizsgálja az általa nem használt lakások esetleges eladásának lehetőségeit. A pontosító válaszban egyetlen szó sem esik arról, hogy a PA Rt. és az Állami Fejlesztési Intézet Rt. korábban 1994. július 18-án szerződést kötött a rendezetlen helyzetű atomerőműves lakásokra, miszerint a korábbi „befejezetlen beruházás” minősítés megszűnt, s lehetővé vált a lakások eladása. Mindennek konkrét megoldásain a PA Rt. gazdasági vezetői már dolgoznak. Minderre nem tért ki dr. Tóth Mihály a válaszában és a fejleményekhez hozzátartozik, hogy: Bor Imre polgármester augusztus 4-én levelet intézett Békési László pénzügyminiszterhez. A levélben kifejti szó szerint: „ezen létesítmények eredeti rendeltetéstől eltérő hasznosításához, az egész befejezetlen állomány sorsának rendezéséhez kormányzati döntés látszik szükségesnek. Városunk polgárai a mai napig nem értik - folytatódik a levél -, miért van Pakson is lakáshiány az üres lakások garmadája ellenére. - Úgy gondolom - fejeződik be a polgármester levele - az új kormány megítélésének városunkban igen kedvezne, ha ennek az öt éve húzódó problémának a megoldását a kormány megtalálná.” Az augusztus 22-én írt, a pénzügyminiszter nevében szövegezett válasz után - ahogy szokták mondani - robbant a bomba. Kiderült: Paks polgármestere az ügyben „alulinformált”. E válaszlevélből kiderült, amit dr. Tóth Mihály a Paksi Hírnök augusztus közepén írt válaszlevele megírásakor már valószínűleg tudott: július 18-án a PA Rt. és az Állami Fejlesztési Intézet között megköttetett a szerződés és eszerint megszűnt a lakások hasznosítását akadályozó „befejezetlen beruházás” minősítés. A válaszlevélből kiderül az is, hogy a PA Rt. gazdasági vezetői dolgoznak a lakások hasznosításának az erőmű és a lakosság szempontjából egyaránt elfogadható pénzügyi megoldásán, és e munkába a városi önkormányzatnak is aktívan be kell kapcsolódni, képviselve, érvényre juttatva a lakosság érdekeit. Ejtsünk szót a legújabb levélről, amit Bor Imre polgármester augusztus 30-án intézett Nagy Istvánnéhoz, a PA Rt. közgazdasági igazgatójához. A polgármester a minisztériumból érkezett válaszra hivatkozva kéri: személyesen ismertessék a PA Rt. illetékesei a lakáshasznosítási koncepció tervezetét az önkormányzattal. Mindezt azért kéri a polgármester, hogy a lakáshasznosítás során „a város néhány akut problémája is megoldódjon” - például: diplomás szakemberek letelepítése, szociális lakásigények kielégítése, munkahelyteremtés érdekében inkubátorház létesítése stb.” Egyeztetés, időpontjavaslat tudomásunk szerint még nem történt.
