Paksi Hírnök, 1994 (6. évfolyam, 1-43. szám)

1994-02-09 / 3. szám

PAKSI HÍRNÖK 6 1994. február 9-Tudományos essze, közgazdasági szociológia, szaktanulmány, ökonómiai sci-fi? Keresem, de nem találom azt a műfajban megfelelő fogalom­árt, ami pontosan „lefedi” a Javaslat a Vállal­­ozásfejlesztési Társaság létrehozására című ta­nulmányt Aztán rájövök: teljesen felesleges de­finíciókon rágódni, hiszen a Paks Város Önkor­mányzata részére, a Kristóf Zoltán által összeál­lított know-how program egyszerűen szétfeszíti a kalodákat is jelentő műfaji határkereteket. Amikor ezeket a sorokat írom, még nem tudom, hogy az önkormányzati testület megtárgyaltam már az anyagot, s ha igen, milyen álláspontot alakított ki, milyen döntést hozott. Ha netán megtörtént az állást foglaló határozat, ez egy másik téma, olyan, ami más­féle, új megvilágítást kölcsönöz mondandónknak. Most azonban elvonatkoztatunk ettől a körül­ménytől, méghozzá azzal, hogy a szóban forgó mun­ka egyedülálló, modellértékénél fogva is megáll a saját lábán, tehát önmagában véve is rászolgált a publicitásra. Aktualitás, sokrétűség Milyen város Paks, milyen a környéke? Erre a kérdésre kaphatunk rendkívül sokrétű, érdekes, lényegretörő, komplex válaszokat ebből a vállal­kozási, befektetési lehetőségeket kutató hazai és külföldi üzletembereknek készült tanulmányból. A magyar, angol, német nyelvű illusztrált, grafi­konokkal, képekkel, statisztikákkal ellátott 500 pél­dányos kiadvány bemutatja a város gazdasági, geo­gráfiai helyzetét, jellemzőit, értékeit, mindazon lehetőségeket, erőforrásokat, melyeket a potenciális befektetők hasznosíthatnak. A kiadvány célja: esz­közt, segítséget nyújtani az önkormányzati munka­helyteremtő, az ezt szolgáló beruházó vállalkozó és egyéb tevékenységhez. Ehhez ad konkrét szervezeti keretet az önkor­mányzat mellett megalakuló Vállalkozásfejlesztési Társaság, mint a város és régiója gazdasági, társadal­mi, fejlődési irányának perspektívát, koncepciót nyúj­tó, folyamatokat levezénylő szervezet. A gazdag, logikusan rendszerezett, a realitásokra építő tanulmányból kiderül: a városi képviselő-testü­leten belül jelenleg a gazdasági bizottság foglalkozik - hivatalból - a vállalkozásfejlesztéssel. Mit értsünk ez alatt? Azt például, hogy a csaknem 20 000 lakosú város lakossága több mint 20 százalékkal meghaladja a tíz évvel korábbi számot. A bevándorlás a dominá­ló, mivel a természetes szaporodás alig 6,4 százalék. Mindössze 34 esztendő a városlakók átlagéletkora, s a munkaképes lakosságból mintegy l600 felsőfokú végzettségű, ezen belül több mint 50 százalék műsza­ki jelleggel. A városban és vonzáskörzetében a mun­kanélküliek aránya meghaladja a munkaképes la­kosság 10 százalékát. Paks több szempontból fontos pozíciót tölt be a ha­zai köz- és gazdasági életben. A PA termeli a hazai vil­lamos energia körülbelül 50 százalékát, és az ország közepén lévő Duna menti város közúton, vízi úton, vasúton egyaránt könnyen megközelíthető. Paks nem tartozik a szegény városok közé, ám a tőkehiány ezt a régiót sem kerüli el. Ezért született befektetési lehetőségeket bemutató említett többnyelvű kiadvány, taglalva a város mun­kaerőhelyzetét, a népesség kor szerinti megoszlását, a képzési, továbbképzési lehetőségeket, a közmű ellátottságot, az ingatlanpiac ajánlatát, jellemzőit, valamint a városra jellemző jelenlegi termelési szer­kezetet stb. Legalább ennyire időszerű, fontos in­formációt jelentenek a befektetők által igénybe vehető támogatási lehetőségek, aok feltételei. Mindezek alapvető, nélkülözhetetlen információk a befektető vállalkozóknak. Az inkubátorházról Már szóltunk a város és vonzáskörzete munkaerő­struktúrájáról és a munkanélküliségről. Ennek fényé­ben különös jelentőséget kap a munkahelyteremtő beruházások önkormányzati támogatása, aminek lé­nyege, célja új munkahelyek létrehozása. Tavaly májusban rendeletet alkotott e témában az önkor­mányzati testület, hangsúlyozva: az induló és már működő vállalkozás azonos elbírálás alá esik, és ked­vezményt akkor igényelhet, ha tartós létszámbővítést valósít meg. Nem térünk ki ezúttal a telekvásárlási, az adókedvezményekre, a nem lakás céljára szolgáló he­lyiségek bérleti díjának kedvezményrészleteire. Az induló vállalkozások számára létrehozott inkubá­torház gondolatáról azonban külön is szólni kell. E sorok születésekor az inkubátorház működé­séről szóló rendelet még nem lépett hatályba, a város nem tudott megfelelő épületet felajánlani erre a célra. Megfelelő épület esetén azonban az inkubátorház megkezdheti működését, ahol a lakossági szolgál­tatást végző induló vállalkozások kérhetik maximum három évre elhelyezésüket Ez idő alatt csak a rezsi­­költséget kell fizetniük, a bérleti díjat nem. Szóltunk rók Paksot sem kerüli el a tőkeszegény­ség, emiatt nehezen indulnak, nehezen kapnak erőre a vállalkozások. A tőkeszegénység fő oka a hitel­­feltétel sok-sok nehézsége, akadálya. Ebből következik a kérdés: tud-e az önkormányzat, és ha igen, mit tud tenni a 'hitelnyújtás segítése érdekében? A válasz lényege: az önkormányzat mel­lett az átalakított, korszerűsített, megfelelő vagyon­nal, szervezeti formával rendelkező Dunacenter Kft. holding központjához csatlakozik az a.vállalkozás­­fejlesztéssel foglalkozó egység (VE), melynek alap­vető feladata a munkahelyteremtés, foglalkoztatás elősegítése Pakson és vonzáskörzetében. A VE-nek nonprofit szervezetként a működéséhez szükséges költségek fedezetét ki kellene gazdálkodnia. Szoros együttműködéssel Nyugat-európai, elsősorban angol tapasztalatok fi­gyelembevételével foglalkozik a javaslat a vállalko­zásfejlesztési feladatok ellátását biztosító szervezet létrehozásával, működésének főbb jellemzőivel. For­mailag a vállalkozásfejlesztési Társaság tulajdonosa Paks Város Önkormányzata, egyszemélyi tulajdonos­ként - legalábbis induláskor. A VT-szervezetét önkormányzati képviselőkkel is erősítik, rajtuk keresztül a VT-döntésekhez nélkülöz­hetetlen, azokat megalapozó információkhoz jut, másrészt ebben a formában biztosítható az önkor­mányzati szándék közvetlen érvényeítése. A Paks Város Önkormányzata által létrehozandó Vállalkozásfejlesztési Társaságnak a helyi gazdasági roblémákra, lehetőségekre érzékeny, megbízható, iszámítható szervezetként kell működnie a város és vonzáskörzete vállalkozói körében. Az önkormány­zat illetékességi területén vannak olyan parlagon he­verő jövedelmező befektetési lehetőségek, amelyek kihasználása hozzájárulna a lakosság életkörül­ményeinek javításához, új munkalehetőségek terem­téséhez. A VT egyik alapvető feladata e befektetési lehetőségek feltárása, kiaknázása mind az iparban, mind a mezőgazdaságban. A Vállalkozásfejlesztési Társaság tehát önkor­mányzati ellenőrzés alatt áll, így befektéseivel az ön­­kormányzat strukturális célkitűzéseit is elősegítheti. Természetesen nem működhet elszigetelten, hanem keresnie kell kapcsolatokat más vállalkozási terüle­teken működő társaságokkal, szervezetekkel a váro­son belül és kívüL Ez az együttműködés megsokszo­rozhatja az erőket, segíthet a fejlesztési célok össze­hangolásában, hozzájárulhat egyes területek fejlődé­sének gyorsításához. Konkrét együttműködési lehetőség kínálkozik - például - a Tolna Megyei Vállalkozói Központtal, melynek szervezete Pakson is működik, ahol értékes adatbázissal rendelkeznek. A pénzintézetekkel, a Magyar Gazdasági Kamarával, a különféle vállalkozói érdekképviseleti szervezetekkel szintén ki lehet alakítani együttműködést. Meghatározó VT-szerepe a befektetési politika alapvető vonásainak meghatározásában is. Gondos­kodhat például arról, hogy a befektető elsősorban Paksról és vonzáskörzetéből elégítse ki munka­erő-szükségletét, más helységből Kizárólag külön­leges szakértelmet igénylő esetben vegyenek fel mun­kaerőt stb. A VT perspektívája a know-how program­tanulmány szerint - több mint kecsegtető. Társakkal együtt - 100 millió forint befektetéssel - körülbelül 250-300 új munkahelyet képes telepíteni. És ez csak a kezdet. Hiszen a tőke többszöri forgatásával a létre­hozandó munkahelyek száma szintén multipiká­­lódhat és ez beindíthat egy önfenntartó gazdasági növekedést Pakson és vonzáskörzetébea Nyugat-európai példák bizonyítják: leírtakhoz ha­sonló vállalkozásfejlesztési társaságok mintegy tíz év alatt a befektetett összeget megsokszorozva, leány­­vállalatok sorát létrehozva a legkülönbözőbb vállal­kozásfejlesztési feladatok ellátására is képesek a be­fektetéseken kívül. Példa lehet a paksi modell Az első magyarországi Vállalkozásfejlesztési Társa­ság hazánkban eddig páratlanul jelentős perspek­tívákkal bír. Ez a szervezeti megoldás egyelőre egye­dülálló vállalkozásfejlesztési kezdeményezést testesít meg Magyarországon a régióban, de könnyen lehet, hogy nagyobb léptékben is. Ezáltal vezető szerephez juthat, példaértékűvé válhat kategóriájában a paksi modell. Reméljük, hogy a ma még kijelentő mondat belátható időn belül állító, felkiáltó mondattá alakul át és büszkék leszünk, hogy először városunkban indult el az okos, bátor önkormányzati kezdemé­nyezés, ami új munkahelyteremtéshez, gazdasági fel­lendüléshez vezet el bennünket. -or-Az önkormányzat know-how programja?

Next

/
Oldalképek
Tartalom