Paksi Hírnök, 1994 (6. évfolyam, 1-43. szám)
1994-07-01 / 19. szám
1994. július 1. 11 PAKSI HÍRNÖK Apácák mellett aludtak a turisták Hiába álmodozik Mercedesről Sokak számára emlékezetes volt 1993- november 13-a. A gyermekeknek azért, mert leesett az első hó, és mert negyven paksi gyerek indult e napon a Budapesti Fővárosi Nagycirkuszba, a délutáni előadásra. Schuckert Jánosnak pedig azért, mert ő vezette a buszt, háta mögött a negyven gyerekkel. Induláskor alig tíz centiméter volt még a hó vastagsága, délutánra elérte a 40-50 centit is, ami után a Meteorológiai intézet hótorlaszokat is jelzett a dunántúli főutak mentén. Negyven gyerek hozzátartozója izgulta végig a napot: elindultak-e már, mikor, hogyan fognak hazaérkezni? Sűrű telefonálgatások zajlottak Paks és Budapest között a Schukibusz után érdeklődve. Este nyolc óra után aztán be is kanyarodott a Schukibusz a művelődési ház parkolójába, szülők, gyerekek és nem utolsósorban Schuckert János buszvezető nagy megkönnyebbülésére... Részvényinterjúk Sorszám, üzérkedés Hajléktalanok^) lepték el országszerte a közterületeket Június 18. és 22. közötti napókban. Az egyik feltűnő jelenség volt, hogy nem igazi hajléktalanoknak néztek ki, gumimatraccal hálózsákkal, ennUnni valóval bőven ellátták magukat. A másik, ami feltűnt, hogy főleg OTP és más pénzintézetek környékén ütötték fel tanyájukat, sokakat magukra haragítva. így volt ez Pakson is, ahol a Kereskedelmi és Hitelbank, a polgármesteri hivatal, a Duna Hotel előtti területeket foglalták el. Június 20-án, hétfőn aztán sok minden kiderült Az biztos, hogy nem fegyveres rablásra készültek. Az EGIS-részvényeket lehetett kárpótlási jeggyel megvásárolni. Az egész helyfoglalás pedig azért volt, hogy az „élelmesebbek” a jó helyeket lefoglalták, a később jövők részére sorszámokat osztogattak, csak a sorszám szerint lehetett bejutni a bankba. Sorszámhoz mindenki hozzájuthatott, ha volt ötezer forintja, no, meg kárpótlási jegye.- Mi a biztosíték, hogy akinek a 28-as sorszám jutott, az 28.-nak fog bejutni a bankba? - kérdeztem egy fiatalembertől. Az én „garanciám” - volt a válasz. - Tény, hogy semmi tumultus, hangoskodás, gorombáskodás nem volt. Jól „megszervezték” a sorbaállást. Hogy kik? Kérdésemre csak hátat fordítással válaszoltak. Annyit sikerült még megtudnom, hogy hétfőn délután három órakor a 47-es sorszámú ügyfél mehetett be a bankba. Ami azt is jelenti, hogy bent is elismerték a sorszámok ,,hivatalos”(?) voltát. Főleg paksiak és Paks környékiek vásárolták a „belépőjegyeket”. A beváltani szándékozott kárpótlási jegyek értékét nagy titoktartás övezte, csak a boríték vastagságából lehetett arra következtetni, hogy nem egy-két darab van benne. Azt is titok övezte, hogy a bank egy-egy kárpótlási jegyet hány forint értékű EGIS- részvényjegyre vált be. Több „titkot” is szerettem volna megtudni, ám Paks kis város, ezért hirtelenjében nagy némaságba, nagy amnéziába burkolóztak beszélgető partnereim. Ezért kénytelen voltam csupán a szófoszlányokból bizonyos következtetéseket levonni. Mottó: Pár hónappal ezelőtt több sajtótermékben is olvasható volt, hogy Budapesten eljárást kezdeményeztek egyes jegyüzérekkel szemben, akik egy-egy nívós koncert, mozielőadás jegyeit felvásárolták, majd többszörös felárral azokat eladták... MÁRMAROSI MIKLÓS- Honnan is a nagy vezetői rutin, mikor, hogyan kezdődött a pályafutása - erről faggatom két forduló közt a nevezetes pilótát.- Már gyerekkoromban elhatároztam: sofőr leszek és nem mozdonyvezető, hajóskapitány - mondja Schuckert úr. - Alig vártam, hogy meglegyen a KRESZ-vizsgám és a kormány mögé ülhessek. Első munkahelyem a Volán vállalat volt, majd a 22. sz. Építőipari Vállalat következett, azután a 2. sz. iskolánál sofőrködtem; a tanyáról hoztam a gyerekeket iskolába, majd vittem őket haza. Aztán következett egy nagy lehetőség: családi összefogással megvettünk egy kisbuszt, amellyel - a régi ismeretséget felhasználva - úszótanfolyamra, iskolába, sportfoglalkozásokra utaztattuk a gyerekeket. A kisbusz után vásároltunk egy nagy buszt, ezzel már messzebbre is merészkedünk: a szomszédos országokba kiránduló, bevásárló utasokat vittünk— hoztunk. Számításaink eddig bejöttek, a folyamatos üzemeltetést pedig több autóbusszal biztosítjuk. Az elmúlt év tavaszán egy luxus Ikarust vettünk, felét kifizetve, az ár másik felét lízingelve. A budapesti LA-VIA TRAVEL utazási irodával kötöttünk szerződést, főleg külföldi utaztatásokat bonyolítunk és ehhez egy főállású buszvezetőt is alkalmazunk. Spanyolországtól Hollandiáig járjuk Európa útjait.-Igazi Mercedes buszról nem álmodik néha? - kérdem Schuckert Jánost.-Álmodni álmodok és a 18-20 millió forintról is. Ugyanis ennyibe kerülne egy - talán nem is egészen új - Mercedes. Ennyi pénzt azonban képtelenség kitermelni ezzel a buszparkkal. A házam, kertem, vagyonom nem ér ennyit és feleslegesen nem akarok kockáztatni. Évi százezer forintba kerül csupán egy busz rezsije, de még nem is gurult. Egy külső gumi 22 ezer forint, amiből nyolc darab kell. Jártam több helyi banknál hitel ügyben, de lakott házat nem fogadnak el fedezetnek, nyaralóm pedig a Balatonnál nincs, így aztán hitel sincs... Az egyik bank adna nyolcmilliót úgy, hogy két évig a hitelt nem, csak a kamatot kellene fizetnem. Az első évben egymillió-nyolcszázezer forint kamatot kellene kifizetni. Ekkora összeget képtelenség kigazdálkodni a három busz bevételéből. És erre mondják, hogy kedvezményes kamatozású hitel...-A buszok már nem a legfiatalabbak. Hogyan bírják a nagy strapát? - kérdem a vállalkozótól.-Szerencsére sok mindent magunk javítunk, így - lekopogom - nem hagytak még cserben bennünket Igaz, Olaszországban volt egy kritikus napunk, hazulról kellett alkatrészt, meg szerszámot hozatni futárral, de mi hoztuk haza az utasainkat...- Bizonyára sok érdekes élménnyel jár egy-egy külföldi utazás.-A múlt évben történt meg, hogy a német-holland határ közelében csak egy apácakolostorban tudtak bennünket elszállásolni. Utasaink is élvezték a váratlan, különös helyzetet, nemkülönben a szállásadók...- Kívánjuk, hogy Schuckert úr és utasai ennél rosszabb helyre és helyzetbe sose kerüljenek, és kívánunk további sikeres utakat Európában... M. M.
