Paksi Hírnök, 1994 (6. évfolyam, 1-43. szám)
1994-01-26 / 2. szám
1994. január 26. 3 PAKSI HÍRNÖK Szabad pénzeszközként! Kompenzáció a nukleáris tárolóért Mint több hírforrásból értesülhettünk, a paksi atomerőmű használt nukleáris fűtőanyagok részére átmeneti tároló építését tervezi. A tároló tervezett helye az erőmű területének délnyugati része. Az első modulnak 1995-ben kell(ene) üzembe lépnie. Az erőmű a tároló építéséhez kikérte e TEIT - Társadalmi Ellenőrző és Információs Társulat - véleményét. E társulás másfél éve jött létre és társadalmi ellenőrzésként ugyanolyan méréseket végez, mint az erőmű, kint a Duna vízében és a légkörben. Ezeket a polgári védelemtől felkért szakemberek összehasonlítják az erőmű mérési eredményeivel, értékelik és havonta közlik a környék újságjaiban, kábeltelevízióiban. A mérések költségeit az erőmű finanszírozza, ami két éve tizenhárommillió forintot, tavak tizenötmilliót tett ki, a költség idén tizennyolcmillió forint körül várható. A TEIT elnöke, Török Gusztáv elmondta a társulás munkájáról:-Jó, hogy létrehoztuk a szervezetet A mérések eddigi eredményei számunkra megnyugtatóak. Mi is körülbelül azokat az értékeket mértük, mint az erőmű, tehát valószínűleg reálisak a közölt adatok. A bizalmatlanság felszámolása megindult a környéken.- Mikor kereste meg Önöket a PA Rt. az átmeneti tárolóval kapcsolatban ?- A múlt év második félévében. Már csak ezért is érdemes volt létrehozni a TEIT-et, mert ha nem lenne, nem tudom, hogy kikérték volna-e a lakosság véleményét Első lépésként széles körű lakossági tájékoztatást szerveztünk. Ennek részeként kimentünk Angliába tanulmányozni, hogyan foglalkoznak ezzeL Húszéves ilyen jellegű építményeket láttunk, és a környéken nem volt semmi probléma. Az ottani állapot, mint nem szakembert, mint kívülállót egyaránt megnyugtatott Végeredményként létrejött a megállapodás, amelynek szövegéből az alábbiakban idézünk. Csak fenntartással- A tároló megépítésével, mint veszélyforrás növekedésével, a TEIT alapjában véve nem ért egyet, de fenntartással tudomásul veszi. A fenntartást az alábbi indokok támasztják alá A paksi atomerőmű építése során nem kérdezték meg a lakosságot, beleegyezést sem kértek. Ezért a lakosság még mindig fenntartással fogadja el az atomerőmű működését Kompenzációt a lakosság nem kapott a veszélyforrás megtű réséért A veszélyforrás, ha kismértékben is, de tovább növekszik, ami a lakosság további pszichés megterhelését jelenti. Mivel a TEIT hatósági jogkörrel nem rendelkezik, ezért tényként kénytelen tudomásul venni: az atomerőmű a vik lamosenergia-mennyiség felét termeli az ország számára, ezért elképzelhetetlen a leállítása. A fenntartásos tudomásulvételhez a TEIT az alábbi garanciákat várja el a PA Rt-től: A lakossági mérések technikai feltételeinek biztosítása - tizenkét településen. A jelenlegi műszerpark modernizálása, hitelesítése. Havi információs jelentés megküldése a TEIT központjába, amely tartalmazza az aktuális töltöttségi állapotot Információközlés az átszállítási és elszállítási időpontokról és mennyiségekről. A TEIT által létrehozandó társadalmi bizottság számára helyszíni ellenőrzés szere látogatás szervezése a tárolóhoz, lakossági tájékoztatók tartása Ezeknek feltételeit a PA Rt biztosítja A PA Rt mind a fentiekhez, mind pedig az eddig végzett ellenőrzési, információ áramoltatási feladatok elvégzéséhez biztosítja a finanszírozást Ez utóbbi munka folytatásához évente szerződést köt a PA Rt és a TEIT. A PA Rt-nek az átmeneti tárolóval kapcsolatos ajánlatának elfogadásáról a tizenkét települési önkormányzat köt szerződést és nem a T0T. A szerződéseknek a következő elemeket kell tartalmazniuk: 190 millió forint- Az alapberuházás (1994-1995) kompenzációjaként felajánlott fix öszszeg mértéke a T0T ülésen a képviselő-testületek felé ajánlásként elfogadott százkilencvenmillió forint- 1996 után az első modul megépítését követően, további bővítés várható, amelynek első ütemére szintén kötődjön a szerződés - az ellentételezésre vonatkozóan.- Minden további bővítésre a fix szám elfogadhatatlan, a javaslat szerint tíz százalékában kerüljön meghatározásra, melynek konkrét öszszegét a PA Rt és a TEIT egyeztető tárgyalásán határozzák meg. Erről a PA Rt szándéknyilatkozatot ad. A kompenzációnak szabad pénzeszközként az önkormányzatokhoz kellene kerülni. Ütemezésre az alábbiakat javasoljuk: Az első átutalás a létesítési engedély rendelkezésre állását követő tizenöt nap, a mérték az összes kompenzációs érték ötven százaléka - kilencvenötmillió forint Második átutalás 1994. október 15-e. Mértéke: huszonöt százalék - negyvenhét és fél millió forint Harmadik átutalás: 1995. első negyed év végéig, illetve a tároló üzembe helyezésekor. Mértéke: huszonöt százalék - negyvenhét és fél millió forint Tizenkét település- Az egyszázkilencvenmillió forintot a tizenkét település hogyan fogja szétosztani egymás között ?- A szétosztásnál egyik szempont az erőműtől való távolság, a második a lakosság létszáma Eszerint Dunaszentgyörgy tizenegy és fél százalék, Úszód nyolc százalék, Dunaszentbenedek nyolc százalék, Géderlak hét és fél százalék, Tengelic hét százalék, Foktő hat százalék, Gerjen négy és fél százalék, Pusztahencse négy százalék, Ordas két és fél százalék, Kalocsa harminc százalék, Fadd hét százalék, Bátya négy százalék arányban részesül a teljes összegből. Ugyanilyen szisztéma szerint osztjuk fel az ellenőrzés működéséhez szükséges pénzösszeget is.- Mire fogja felhasználni például Kalocsa városa az egyszázkilencvenmillióforint rá eső részét?- Említettem: mi is támogatjuk, hogy szabad pénzeszközként kapjuk meg az összegeket Számításaink szerint ötvenöt-hatvanmillió forint, amit két év alatt Kalocsa megkaphatna. Az összeget beépítjük a költségalapba, felhasználásáról a testület dönt Terveink szerint a lakosság komfortkörülményeit javító beruházásokra fogjuk felhasználni a pénzt Tudomásom szerint a többi település is hasonlóképpen gondolkodik. Más a helyzet, ha célzottan adja a pénzt az erőmű. Ha esetleg mégis az érvényesül, amit ők javasolnak, hogy x beruházásra odaadja az összeget, akkor lehet, hogy nem is a miénk lesz a vagyon. Mi nem szeretnénk, ha célzottan kapnánk, hanem szabad pénzeszközként szeretnénk felhasználni.- Miért nem született eddig meg állapodd; arról, hogy a pénzösszeg szabadon vagy célzottan érkezik-e majd a településekre? Közgyűlési hatáskör- Amikor az összegről megállapodás született, még nem állt fenn a TEIT közgyűlése. Ennek megtörténte után a felhasználásról a döntés a közgyűlés hatáskörébe tartozik. Jelenleg közgazdászok dolgoznak azon, hogy a lehető legpozitívabb megoldást megtaláljuk.- A szerződés megkötése, amellyel biztossá válik, hogy a TEIT a százkilencvenmillió forintot kézhez kapja, mikorra várható?- Az első negyedév végére. Horváth Margit Kinek, mennyi? Az áramdíj Rendszeresen visszatérő igény az atomerőmű közvetlen környezetében élő lakosság részéről, hogy áramdíj-kedvezményben részesüljenek. Ezt az igényt valószínűleg az támasztja alá, hogy a PA Rt-nél dolgozók ilyen kedvezményben részesülnek. Pontosan mennyi a kedvezmény, kiket érint - erről kérdeztük Müller Józsefet, a Dédász paksi kirendeltségvezetőjét- A kedvezményezettek körét, illetve annak mértékét az áramszolgáltató vállalatok belső szabályozása határozza meg. Tavaly óta ehhez a Magyar Villamosművek Rt jóváhagyása szükséges az Ipari Minisztérium egyeztetésével, a döntési jogkör a villamosipari államtitkár hatáskörébe tartozik. Jelenleg a Dédász dolgozói, valamint a PA Rt alkalmazottai részesülnek áramdíj-kedvezményben. A kettőt külön kell választani a létszám nagyságrendi különbsége és a jövedelmi viszonyok miatt, tudniillik a kedvezményt az áramszolgáltató dolgozói egyfajta bérkiegészítésként kapják. Kirendeltségünk területén harminckét aktív és tizenöt nyugdíjas dédászos tartozik ebbe a körbe. 1993-ig négyezer atomerőműves fogyasztóhelyünk volt, májustól rendelet korlátozta az egy rare jutó kedvezményes mérőhelyek számát Ettől kezdve egy alkalmazott egy helyen veheti igénybe a kedvezményt, így ezeknek a fogyasztóknak a száma kettőezer-ötszázra csökkent. Kétségtelen, hogy ezeknek a fogyasztási helyeknek a döntő része ma már nem a lakótelepen található, hanem a jóval nagyobb mennyiséget igénybe vevő családi (lázas lakóterületeken. Megváltozott a tarifarendszer is, az eddigi átlagosan harmincöt fillér/kilowattóra kilencven fillérre emelkedett, és ezt tízszázalékos áfa is terheli. Ez persze még mindig nagyságrendekkel olcsóbb, mint a lakossági tarifa, aminek a mértéke nulla-ötven kilowatt között három forint hetven fillér, ötven és háromszáz között öt forint harminc fillér, háromszáz kilowatt fölött hét forint ötven fillér, plusz áfa. A kedvezmény legnagyobb hibája, hogy a valamikori szándék, tehát a bérek kiegészítése ma már egész más irányba fordult és az ezt igénybe vevők nagy része az igen olcsó áramot iparűzési célokra használja. Nem nehéz elképzelni, hogy milyen előnyt jelent ez a mai felfokozott árversenyben Nem ritka kirendeltségünk területén az éves száz-százharmincezer kilowattot elérő fogyasztó. Összehasonlításul annyit, hogy a^ saját családi házamban, ahol a központi fűtéstől a tűzhelyig minden villannyal működik, az éves fogyasztás körülbelül negyvenezer kilowatt- Ki finanszírozza a kedvezményt?-Természetesen az áramszolgáltató vállalat, bár 1993-ban kaptunk kiegészítést a PA Rt-től.- Milyen támogatási rendszerek működnek külföldön?- Nemrégiben járt egy küldöttség Pakson az USA-ból. Elmondtak, hogy a rendszer náluk településenként változó, attól függően, hogy az önkormányzatok milyen megállapodásra tudnak jutni az erőművekkel, illetve az áramszolgáltatóval. Van olyan atomerőmű, amely a város közepére van telepítve, semmiféle kedvezményt nem ad, van amelynek az elhelyezkedése hasonló a paksihoz, és a lakosság teljes köre igénybe veheti a kompenzációt meghatározott mértékű fogyasztásig R. G.
