Paksi Hírnök, 1994 (6. évfolyam, 1-43. szám)
1994-05-13 / 12. szám
PAKSI HÍRNÖK 4 1994. május 13-(Folytatás a 3■ oldalról.) jövőjük legyen, ne munkanélküliként induljanak az életbe. Csanádi István Antal Németországban dolgozik:- Talpra kell állítani az országot, a paksi erőművet kell továbbfejleszteni. Teller Ede úrra kell hallgatni, nem a dilettánsokra. Névtelenségben kívánt maradni az idős házaspár:- Egyik lányunk és unokánk lett munkanélküli. Kettőnk nyugdíjából segítjük őket... De a segélyre is rászorulnak. Szavazatunkkal azokat támogatjuk, akik a nyugdíjasok helyzetén, a fiatalok jövőjén akarnak segíteni. A hármas számú választókörben a déli órákig háromszázöten adták le szavazatukat, ami több mint ötven százaléknak felel meg. A rádió tizennyolc órai híradása után Csikay Gyuláné, a szavazatszedő bizottság elnöke elmondta:- A hármas számú paksi szavazókor sem maradt el az országos átlagtól, a 81,5 százalékos szavazati arány igencsak jónak mondható. Régen volt ilyen magas arányú részvétel paksi szavazáson. A választópolgárok megtették a magukét, a többi a megválasztottakon múlik... A PSE pályától Biritóig A paksi ötös számú szavazókor reggel hat órakor nyitott. Egy perccel a nyitás után Vágner József és felesége lépett be az ajtón. Vagner Józsefiére várt a feladat, hogy az urnákat hitelesítse. - Azért jöttünk ilyen korán - mondta -, mert a misére igyekszünk. A hitelesítés mintegy hét-nyolc percet vett igénybe. Félóra múltán tizenöt ember adta le még szavazatát A szomszédos szavazókörben - a PSE sporttelepére megérkezett az első olyan szavazó, aki először voksolt életében: Arnold József huszonegy éves géplakatos a Péter utcából. Elmondta - életkorának megfelelően szavazott. Az első probléma: Rujder András és felesége nem kaptak értesítést a választói névjegyzékben történő nyilvántartásba vételről. A bizott(Folylatás az5. oldalon.) Először szavazók Jövőt, perspektívát a fiataloknak Kora reggel, hat órakor a Munkácsy utcai óvodában működő 1. számú szavazókörben már hárman leadták szavazatukat. Oldott légkörben fogadták a polgárokat a szavazatszedő bizottság tagjai. Felelősségteljes munkájuk, az itt töltött órák így számukra is mintha könnyebbé vált volna, amire nagy szükség volt, hiszen jelentős számú paksi polgár ment szavazni a Munkácsy utcai óvodába is. Ehhez a szavazókörhöz összesen hétszázötven választásra jogosult paksi választó tartozott, akik közül tizenhat órakor már ötszázhúsz szavazatát leadó polgárt regisztráltak. Utólagos összehasonlítás után este kiderült: húsz paksi szavazókor között az egyik legmagasabb részvételi aránynak ez felel meg. Az egyes számú szavazókörhöz tartozó, itt élő emberek igen jelentős hányada baloldali nézeteket vall. Az újságíró azonban most mégis olyan polgárokkal találkozott, akik a konzervatív, szabadelvű politika hívei, követői. A városnak ezen a részén főként az értelmiség jelentős befolyást gyakorol a környezetére. Mindez a hatás ezúttal elsősorban a magas választási részvételi arányban mutatkozott meg. Visszatükrözte a szavazókor kellemes hangulata a körzetben lakó-élő emberek egymás iránti toleranciáját, kulturáltságát is. A megértő, felelős gondolkodásmód biztonságérzetet is hordozott magában, mintegy összefogásra késztette az itt élő embereket- Ön kire adta a voksát? -kérdeztük a szavazóhelyiségből kilépő fiatalembertől.- Most már elárulhatom - hangzott a válasz a szavazatomat a paksi országgyűlési képviselőjelöltre adtam.- Miért, nem bízik a vidéki jelöltekben?- Őket kevésbé ismerem, inkább a paksiak oldalán állok, jobban bízok bennük. Ráadásul a paksi jelölt programja ígéretesebb, de nem mondok konkrétan sem nevet, sem pártot. Abban reménykedek, hogy választás után biztosabb jövő áll előttünk.- Mit vár a második választási fordulótól?-A magam részéről ismételten szavazni fogok és biztos vagyok benne, hogy meg lesz az eredménye. Ezt nemcsak én magam gondolom, hanem a többi hozzám hasonló életkorú tizenkilenc éves első szavazó leány és fiú is, innen a Tavasz utcából és környékéről... Mészáros Miklós paksi főiskolás, a Budapesti Műszaki Egyetem paksi energetikai karának harmadéves hallgatója, a mostani választáson szavazott életében először.- Milyennek látta az elmúlt négy évet?-Elszomorítónak. Változás nem történt, romlott a helyzet, az árak egyre emelkedtek. Az országot eladják, szépen, darabonként, lassan a menő vállalatok közül sincs egy sem magyar tulajdonban.- Milyen lehetőségei vannak a pályakezdő műszaki értelmiségnek?- Majdnem a nullával egyenlők - hangzott a válasz cseppet sem vidáman. - Évekkel ezelőtt végeztem az Energetikai Szakképzési Intézet Szakközépiskolájában. Ha akkor elmegyek dolgozni az atomerőműbe, simán felvesznek és ma van állásom. Most viszont, ha elvégzem a felsőoktatási intézményt, diploma után nem tudok bekerülni az atomerőműbe, de máshova sem. A környéken az erőmű és a Dédász alkalmaz villamosipari szakembert. Negyvenketten járunk az évfolyamra, de úgy tudom az erőmű csak egy-két főre tart igényt. Még szerencse, hogy az államvizsga után elvisznek katonának, így lesz időm gondolkodni: hogyan tovább?- Nyelvet is szeretnék tanulni, egy év alatt talán sikerül a németet megfelelő szintre hozni, angolul a főiskolán is tanulunk. Főiskolai diplomával két nyelv tudásával, ha Pakson nem sikerül elhelyezkedni, akkor másutt kell próbálkoznom - mondotta, majd így folytatta:- Én a jövendő miniszterelnökre szavaztam, akit úgy érzek, valóban alkalmas miniszterelnöknek. Tudja eljöttem szavazni, mert úgy éreztem, hogy ez kötelességem. Ezzel talán tettem valamit. Szerintem el kell hogy induljon az országban egy új folyamat, ami végre felfelé visz bennünket... Mészáros Miklós átveszi a 2 sz. szavazókor elnökétől, Rujderné Zrínyi Katalintól az első választónak járó emlékérmet
