Paksi Hírnök, 1994 (6. évfolyam, 1-43. szám)

1994-05-06 / 11. szám

1994. május 6. 7 PAKSI HÍRNÖK Szép tervek ... Sportolók a Duna-partért A város számára jelentős eseménynek ígérkezik a június 5-re tervezett vízi rendezvények megtartása. Fontos, hogy ezt megelőzően a Duna déli partszaka szának rendezésére is sor kerül. Az ASE kajak-kenu szakosztálya és a Paksi Labdarúgó Klub elgondolását az önkormányzat támogatja. A település szerkeze­téből adódó, úgy a helyi, mint az átmenő forgalom, vagy a túlsó parton való strandolás lehetőségét figye­lembe véve a legkedvezőbb részt választották ki a ter­vezők. Bencze jános, a PLK elnöke azt is előnyösnek tartja, hogy éppúgy az új, mint a régi városrész lakói számára könnyen elerheto, kulturált pihenést biztosít.- Lehetőség nyűt arra, hogy a Duna, illetve a város ismét szerves egységet képezzen - mondja - Az ígér­getések helyett az önkormányzatnak köszönhetően végre valóban tehetünk valamit a paksi Duna-part érdekében. A terv elkészült, hamarosan kezdődnek a munkálatok.- Mondana valamit ezekről a tervekről?- Ezekben szerepel strandröplabdapálya, 6x12 mé­teres stég, útjavítás és partrendezés, ezen belül 25x40 méteren 15 centiméteres dunai homokbontás, ren­dezvények megtartásához villamosenergia-ellátás, kommunális létesítmények, védett csónakkikötő.- A vízi rendezvényekkel kapcsolatosan milyen elképzeléseik vannak?- Az idelátogatók megtekinthetik az ASE kajak-ke­nu vízi bemutatóját, de lesz ladikverseny és inaiánke­­nu-verseny is. A két paksi horgászegyesület közre­működésével horgászverseny indul. Itt tervezzük megrendezni Paks város halfőző versenyét. Strandfoci, terepfutó és terepkerékpár-verseny szí­nesíti majd a programot - biztos vagyok benne, hogy a résztvevők legalább olyan jól fogjak érezni magukat, mint minden látogató.- Ezek szerint annyi próbálkozás után végre lesz „ valódi"pihenésre alkalmas partja a városnak? A Duna-part - és az elmaradhatatlan bárka- Nagyon remélem, hogy minden paksi polgár örömére. Bízom abban, hogy a későbbiekben tovább növelhetjük a terület kihasználását, értékét. * * * Hajba Antal kenuvilágbajnok, tízszeres magyar baj­nok. Ha mindehhez hozzáteszem, hogy négy nyelven beszél, azt hiszem senki számára nem lehet kétséges az, hogy különleges személyiség. Ő oktatja erre a vízi sportra az evező ifjabb paksi szerelmeseit. El kell is­mernünk: ez a tény komoly vonzerő a gyerekek szá­mára Akár esélyt is jelenthet a későbbi győzelmekre. A kitűnő sportembernek is feltettem néhány kérdést.-Mi a véleménye a Dunapart rendezéséről?-Örülök annak, hogy lehetőség nyűt a tervek megvalósítására A drótkerítés és a vasúti sínek ne akadályozzák a város és a Duna-part egységét. Meg kell oldanunk, hogy az akarva-akaratlanul megsebzett Duna-part ezen oldala újra biztosítsa minden paksi számára a kikapcsolódási, sportolási lehetőséget Ter­mészetesen nagyon fontosnak tartom a környe­zetbarát megoldásokat.-A kajak-kenu szakosztály számára milyen előnyt jelent az így átalakított Duna-part?- Fontos számunkra a nagy férőhelyes csónakház, a javító-építő műhely üzemeltetése, a védett csónakki­kötő és természetesen a város közvetlen jelenléte. * * * A paksiak szeretik, megszokták a „régi strandot", biztos vagyok abban, hogy továbbra is nagyon sokan látogatják. Abban is biztos vagyok azonban, hogy a szárazföldről kényelmesen megközelíthető, kellemes nyaralást kínáló Duna-part hamar elnyeri majd a vá­ros lakóinak tetszését SZARKA JÓZSEF Paksi szemét-ügy A pénzt nem a kukába dobjuk Miközben a paksi Deák Ferenc Általános Iskola lelkes diákjai azon törik magukat, hogy a környezetvédelmi szakkör keretén belül minél többet tehenek a város szépítéséért, a természet megőrzéséért, miközben a diákok kapálják az útszéli virágágyásokat és gereblyézik a Jüvet, élnek néhányon Pakson, akik fittyet hányva eme erőfeszítésekre, szemétdombbá akarják változtatni a várost és környékét. Hiába épült meg 70 millió forintból az ország egyik legkorszerűbb szeméttelepe, a kiszabott szemétlerakási díjat sokallják, s inkább a bokrok tövé­be öntik hasznavehetetlen lomjaikat. Ahogy közeledik a nyár, egyre nehezebben lehet majd elviselni az ittott bázölgo „alternatív szemétdombokat’’, egyre sürgetőbb hát a feladat, hogy valamtféíe megoldást találjanak az illetékesek. A városatyák meg is tettek minden tőlük telhetőt, s napirendre tűzték az ü­­legális szemétlerakás kérdését. Mond­ják, sokan nem tudják, vagy nem haj­landók kifizetni a köbméterenkénti 200 forintos díjat, s a meleg időszak beálltá­val ez súlyos környezetvédelmi és egész­ségügyi problémákhoz vezet. Ezért javaslattal álltak elő: törölje el az önkormányzat október 3Hg a sze­méttelepre gyalogosan vagy személy­­épkocsival szállított szemét lerakásáért ért díjat. S persze ez idő alatt az illetéke­sek dolgozzanak ki olyan térítési rend­szert, amely nem ösztönzi a népet illegá­lis szemétlerakásra. Barnabás Istvánnal, a városépítő bi­zottság elnökével beszélgetve az is ki­derült: természetesen tisztában vannak azzal, hogy hosszú távon az a cél, hogy minél kevesebb szemét kerüljön a sze­méttelepre, s minél több újrahasznosí­tásra, s ehhez szükséges, hogy az újra fel nem használható szemét díját meg­emeljék, amúgy ösztönzőként; ám ez or­szágos feladat. Ehhez ki kéne dolgozni a külföldön oly népszerű szelektív hulla­dékgyűjtés teljes rendszerét, beleértve az elszállítást és az újrafeldolgozást is. A csatlakozás előkészítését el lehet kez­deni, de - mint a példa is mutatja - az el­hamarkodott intézkedésekkel nagy ká­rokat lehet okozni. Paks polgármestere, Bor Imre és az önkormányzat képviselő-testülete nyi­tott minden megoldást elősegítő javas­latra Ugyanakkor a polgármester úgy véli, hogy a szeméttelepet üzemeltető kft.-t, mint gazdasági társaságot - ahogy az a törvényben írva van - nem lehet kötelezni arra, hogy ingyen nyújtsa szolgáltatását, s a költségeit ne téríttesse meg. Ám az sem megoldás, hogy a szemétjét lerakni vágyó - akorábbi gya­korlat alapján - csupán egy töredékét fizesse a valóságos bekerülési díjnak, gondolván: majd valaki bestoppolja a tá­tongó „költségvetési lyukakat”. Fizetni tehát kellene, de a részletekről lehet tárgyalni—tűnik ki a polgármester szavaiból. így el lehet gondolkozni azon, nem lenne-e érdemes délután négy óra után is nyitva tartani a szeméttelepet, gondolva azokra, akik csak ezután ér­nek haza, s látnak neki az otthoni lomta­lanításhoz. így ők sem kényszerülnének arra, hogy alszent módon valahol el­hagyják a szemetet. Az sem tűnik elvetélt ötletnek, hogy a bejárathoz kihelyezett konténerekbe az emberek belerakják a kis mennyiségű magukkal hozott hulladékot, anélkül, hogy ezért fizetniük kellene. Ugyan­akkor az egy köbméter feletti meny­­nyiségért már valóban le kell szurkolni a 200 forintot. Végső lehetőség pedig a közterület-felügyelet ellenőrzéseinek szigorítása, noha köztudott, hogy min­den bokor tövébe nem állíthatnak zord felügyelőt, aki nyakon csípi a szemetelő­­ket. A döntés várat magára, az ötletek gyűlnek, azonban tegyük a kezünket a szívünkre, az a 200 forint nem olyan sok pénz, legfeljebb 3-4 üveg sör ára, és ennyit igazán megér a város és kör­nyezetének tisztasága Egészségünkre! (NEMES)

Next

/
Oldalképek
Tartalom