Paksi Hírnök, 1993 (5. évfolyam, 1-26. szám)
1993-05-05 / 9. szám
PAKSI HÍRNÖK 2 1993. május 5.------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------• • Önkormányzati tudósítások Levélváltás a Deák iskola tornaterméről Az április 13-iki testületi ülés kezdetén Bor Imre polgármester Várszegi József okleveles építészmérnök, a városépítő bizottság tagja hozzá írt levelét ismertette. Várszegi József leírta, hogy a városépítő bizottság elnökének kérése alapján Bencze Barnabással, a bizottság másik tagjával áttekintette a Deák Ferenc Általános Iskola tornatermének megépítésére beérkezett pályamunkákat. „Az idő rövidsége miatt az építészeti jelentést, valamint a bekerülési költséget figyelembe véve szelektív módon vizsgáltam a pályaműveket.. végül 1 pályamű maradt a rostán. Ezt tettem az első helyre, mind árfekvés, mind építészeti szempontból és - nem utolsósorban - a művészi tornászok véleménye alapján, akiknél igény jelentkezik a 8 m-es belmagasságra.” Döntését közölte a műszaki csoport vezetőjével, akinek a véleménye megegyezett az övével. „26-án reggel érdeklődő telefonomra azt a választ kaptam, hogy két terv maradt versenyben, de tegnap, késő délutáni telefonon történt áregyeztetés alapján az egyik pályázó 1,5 millió árengedményt adott és még 60 centiméterrel meg is emelte a belmagasságot.” Ezután Várszegi József - a részletek megismerése miatt - találkozott dr. Blazsek Balázs jegyzővel, aki tájékoztatta: „a döntést a másfél milliós bekerülési költség különbözeié magyarázza.” A jegyző úrral közöltem, hogy az építési bizottság (azaz a városépítő bizottság - a szerk.) a döntéssel nem ért egyet. Ő tudomásomra ho^ta, hogy véleményünket a döntés előtt kellett volna előterjeszteni. Ezután Várszegi József a műszaki csoport vezetőjétől elkérte az első két helyezett pályaművet és az alábbiakat állapította meg: „A két terv építészetileg össze sem ereszthető. Ez mindkét bizottsági tag véleménye. Tudomásom szerint a bíráló bizottság műszaki tagjai közül a nyertes pályaművet csak 1 fő támogatta az árengedményes tárgyalások megkezdéséig. A jegyző úr tájékoztatása szerint 25-én késő délután történt meg az ún. „árlejtési” beszélgetés a fennmaradt két pályázó és a hivatal között. Az anyagban lévő március 25-én 8.49 és 9.18-kor feladott fax nem csak... alaprajzból, valamint homlokzatból, hanem engedményes árajánlatból is áll. Ez esetben két dolog lehetséges. Vagy az első helyezett pályamű tervezője feltehetően belső információhoz jutott, vagy csoda történt.” Várszegi József levelében összeveti a két pályázó referenciáit is: az 1. helyezett irodaházat épített Szekszárdon, gyárat Tamásiban és a szekszárdi déli fűtőmű olajtechnológiáját készítette el, a 2. helyezett Mezősason, Kétegyházán, Faddon, Bátán tornatermet, illetve -csarnokot hozott létre. Várszegi József a pályamunkák elbírálásának felülvizsgálatára és a szükséges lépések megtételére kérte a polgármestert. „A pályaművekkel történt foglalkozás során kételyek merültek fel, hogy a nyertes pályamű aláírója azonos-e a tényleges tervezővel. Kérem a t. polgármester urat, nyilatkoztassa a tervezőt arról, hogy a társaság maga végezte-e el a tervezést vagy alvállalkozónak adta ki. Amennyiben nem a társaság tagjai végezték a munkát, úgy jelöljék meg a bevont alvállalkozó nevét és címét., kérjük a polgármester urat, hogy szíveskedjék külső szakértők bevonásával széles körű vizsgálatot indítani annaktisztázására, hogy a tervező gazdasági társaság válasza megfelel-e a valóságnak.” A polgármester Várszegi Józsefnek írt válaszát is felolvasta. „Levele, amely négy, egymástól elkülöníthető gondolatot tartalmaz, tételesen cáfolható, s így a valóság minden alapját nélkülözi... A városépítő bizottság véleményének kikérése egy beruházás kivitelezésének eldöntésekor gesztusértékűnek tekintendő, hiszen az önkormányzat szervezeti és működési szabályzata nem ad döntési jogosítványt egyetlen bizottságnak sem... A szakmai vélemények kialakítása során értelemszerűen a hivatal köztisztviselőinek a véleményére támaszkodom. A levél írója a „polgármesteri hivatal egy dolgozóját illetve az egész hivatalt olyan magatartással gyanúsítja, amely a köztisztviselői magatartással összeegyeztethetetlen” - írta a polgármester és cáfolta azt az állítást amely szerint a pályázatot elnyerő cég olyan, a hivataltól származó információkhoz jutott, amely számára indokolatlan és tisztességtelen előnyt jelentett volna. „A tornaterem kivitelezésére benyújtott pályázatok beérkezési határideje 1993. március 22. délelőtt 10 óra. A műveket a jegyző úrhoz kellett benyújtani, aki azokat a felbontásig zárt helyen tartotta. A pályázatok felbontása, mely két részből állt -1. a zárt borítékban a műszaki rész, 2. zárt borítékban az árajánlat - március 23-án délután történt a jegyző úr irodájában... Ezek után került sor március 24-én az árajánlatot tartalmazó boríték felbontására. Az árajánlatok kiértékelése során bebizonyosodott, hogy nincs olyan ajánlat, amely megközelítené összegszerűségében a költségvetés során, a testület által megszavazott pénzügyi keretet.. A probléma áthidalásául dr. Blazsek Balázs a... kft-ktől telefonon árengedményt kért A két cég ezt csak másnap reggelre vállalta.” Ezután interpellációkra válaszolt a polgármester. Először Szalai-Dobos Istvánnak, a dunakömlődi faluház intézményi státusáról. Beszámolt arról a helyreigazítási kérelemről is, amit a szekszárdi Pop tévé főszerkesztőjének küldött: „A Pop tévé március 1-jei műsorának hírei között a dunakömlődi faluházzal kapcsolatban úgy fogalmazott: a helyiek bánatára az intézmény a paksi művelődési ház irányítása alatt működik majd, pedig a kömlődiek a pécsi Lenau Házhoz szerettek volna csatlakozni. A pontos tájékoztatás érdekében közlöm minden érdeklődővel, hogy Paks városának képviselő-testülefe 1992. szeptember 15-én úgy döntött a faluház intézményi hovatartozásáról, hogy sem addig az időpontig, sem azóta, semmilyen más lehetőség, semmilyen formában nem merült fel.” Barnabás István a márciusi ülésen nehezményezte, hogy egy cseresznyési vállalkozó az autója csomagtartójából árusította a legalapvetőbb élelmiszereket és háztartási cikkeket. A polgármester válasza: a paksi Áfész időszakos nyitvatartású boltjának megszűnése után Cseresznyéspusztán a hivatal mozgóárusítás formájában oldotta meg az alapvető élelmiszerellátást A tévéfelvétel időpontjában az áruszállító kocsi meghibásodása miatt az árusítás a személykocsi csomagtartójából történt. A kulturáltabb vásárlási feltételeket egy buszváró megépítésével kívánjuk megteremteni, melynek kivitelezési határideje 1993. április 30. Tóth Károly a Széchenyi téri gyalogátkelő és a főutcai parkolási gondok miatt szólalt fel márciusban. A polgármester válaszában elmondta, hogy gyalogátkelőhelyet a rendőrség véleménye alapján és a közlekedési felügyelet hozzájárulásával lehet kialakítani. „Az eddigi egyeztetések nem jártak eredménynyel.” Bor Imre tájékoztatta a képviselőt arról is, hogy a Széchenyi téri útszakasz nincs önkormányzati tulajdonban (kezelője a szekszárdi Közúti Igazgatóság) a gyalogátkelő létesítéséhez ennek az intézménynek is hozzá kell járulnia. A főutca gondjai is hasonlóképpen oldhatók meg. Dr. Gálos István a konzervgyári mintabolt és az uszoda közötti szolgalmi út rendezését, lefedését szorgalmazta a márciusi testületi ülésen. Korábban „itt egy gyalogutat és egy kerékpárutat kívántak építeni, de a tulajdonviszonyok rendezetlensége miatt ezt a megoldást nem tervezhettük. Az ESZI megrendelésére elkészült az a megosztási vázrajz, melynek alapján a tulajdoni rendezés elkezdhető. A műszaki megoldásnál figyelembe kell venni azt is, hogy a mintabolt mellett szükség van olyan közműsáv biztosítására, mely egyrészt a PA Rt. korábbi tervei alapján az ESZI hőellátási vezetékének helyét és a Páli árok bővítéscsatornájának kiépítési lehetőségét is biztosítja” - szólt a válasz. László Imre - katolikus iskolára vonatkozó - interpellációját március 24-i számunkban közöltük. „A felmérőlap bemutatása ugyan nem történt meg, az önkormányzat csak a kitöltött lapok másolatát kapta meg, ettől függetlenül az iskolaszervező bizottság felmérést jogszerűen végezhetett - állapította meg válaszában a polgármester, majd a szabad véleménynyilvánítás jogára emlékeztette az interpellálót: „Ha bárki, aki valamely képviselő-testületi döntéssel nem ért egyet és annak megváltoztatása érdekében aláírást gyűjt, gyűléseket szervez, embereket próbál meggyőzni... akkor semmi mást nem tesz, mint demokratikus államban élve gyakorolja alkotmányos jogát. A testület határozatával ellentétes tevékenységről tudomásom nem volt és erre vonatkozó bizonyítékot a mai napig senki sem tárt elém... A katolikus egyháznak volt rá lehetősége, hogy mindenkit: gyereket, szülőt, tanárt meggyőzve, az iskola egységét megőrizze. Bár néhány napig úgy nézett ki, a szülők tekintetében sikerült ezt az egységet az egyháznak megőriznie, azonban nagyon gyorsan kiderült, hogy a szülők egy része félreértette a helyzetet és amint tudomást szerzett az önkormányzati iskola lehetőségeiről, jelezte: mégsem íratja át gyermekét az egyházi iskolába. Nem látok ebben semmi erőszakot, hanem épp annak az ellenkezőjét: minden szülő szabadon választhat két lehetőség közül... Dr. Széchenyi Attila kérdésére (tudomása van-e a polgármesternek arról, „hogy a város életét befolyásoló ügyben bizottságot csak a képviselőtestület nevezhet ki”) Bor Imre a helyi önkormányzatokról szóló törvényt idézve állapította meg, hogy bizottságot bárki létrehozhat, nemcsak a képviselő-testület. Dr. Széchenyi Attila nem értett egyet a válasszal, de elfogadta. Még mindig a Gallup-felmérés! Herczeg József február 9-én intézett kérdéseket a Gallup Intézet paksi közvéleménykutatásáról a polgármesterhez, akinek a válaszát sem a képviselő, sem a testület nem fogadta el a márciusi testületi ülésen. Az ügyrendi bizottság megállapította ugyan, hogy Herczeg József interpellációjában „csak két kérdés volt megfogalmazva, a polgármester úr ezekre választ adott” - ezt az értelmezést a testület jóváhagyta - a bizottság azonban úgy vélte, hogy Herczeg József válaszában már kilenc konkrét kérdést tett fel és László Imre, a bizottság elnöke javasolta a polgármesternek, hogy azokat interpellációs kérdéseknek tekintse és kellő időben válaszoljon rájuk. Ekkor vita bontakozott ki az ügyrendi bizottság hatásköréről, a vita végén a testület az ügyrendi bizottság javaslatát 13 igen szavazattal, 2 tartózkodással elfogadta.
