Paksi Hírnök, 1993 (5. évfolyam, 1-26. szám)
1993-10-20 / 21. szám
PAKSI HÍRNÖK 8 1993. októbe- 20. Emlékezzünk régiekről Mennyi emléket hoztam! és mennyit láttam, éltem! Van hátra még elég időm, hogy elbeszéljem?- Mögöttem a tenger, előttem vár az angyal.- Kezdek beletörődni, hogy elviszem magammal. (Rónay Gy.j OKTÓBER 443. - Mindszentek hava. Őszhó. A latín okto= nyolc szóból származik, mivel náluk a nyolcadik hó volt A Nap látszólagos mozgása közben ekkor lép a „Skorpió” jegyébe. 444. - 1848. OKTÓBER L A honvédseregbe Paks mezővárosa kezdetben 139 újoncot állított ki, ebből e napig 64-en jelentkeztek. Név szerint: Andráska József, Augesztstein Ábrahám (zsidó), Augesztstein Lajos (zsidó), Bállá Ferenc, Balogh Sándor, Belágyi István, Boros György, Braun Simon (zsidó), id. Bús Mihály, ifj. Bús Mihály, Fatter József, Goldberger András (zsidó), Goldner József, Goniró György, Grünwald József, Gutmann Ignác (zsidó), Györki Ferenc, Haiman Pál, Hamrik Mihály, Havlitsek Mihály, Horváth István, Jankovich József, Jomalik Pál, Jutzbitzer Hermann (zsidó), Kálmán Ádám, Károlyi Ignácz, Kolmann József, Kováts György, Kováts István, Krumpli János, Lengyel József, Lestyán Gyula, Lőwi Sámuel (zsidó), Lukács Gábor, Madiánszki István, Magyar István, Mayer Ferenc, Nagy István, Nagy József, Nim Antal, Novák János, Ottó József, Perger Károly, Petrich Ferenc, Pintér István, Polgár János, Reich József, Róth Fülöp, Rúzsa Ferenc, Simon György, Simon István, Simon Mihály, Smitzperger Antal, Staurich József, Steinberger Jakab, Stem József, Svájgert János, Tel! Mátyás, Tóth Pál, Varasdi János, Véber József, Veingartner János és Visi József. Utólag Pintér János. 445. - 1849. OKTÓBER L A paksi főszolgabíró e napi jelentése szerint a nép politikailag rendesen viselkedik. Pakson három kegyelmet kapott 1848-as forradalmi egyén tartózkodik: Berki József ügyvéd, kinek megfigyelése a magyar kormány alatti hivatalkodása miatt történik, jelenleg foglalkozás nélküli. Ifj. Korniss László ügyvéd, megfigyelésének oka, honvédtiszt volt, jelenleg is ügyvéd és Baranyi Péter ügyvéd, megfigyelésének oka a forradalmi politikában való részvétel, jelenleg gazdálkodik Politikai viselete mindhárom egyénnek jó. 446. - 1849. OKTÓBER 2. Megkezdte a honvéd sereg Komárom várának kiürítését 447. - 1949. OKTÓBER 3. A minisztérium a már meglévő 4 országos vásáron kívül évente január 31- ét és március 20-át magába foglaló hétnek hétfőjén még két vásámapot engedélyezett Paksnak így minden második hónapban volt országos állat- és kirakó vásár. 448. - 1896. OKTÓBER 4. Megnyílt a Ferenc József (Szabadság) híd. 449. - 1897. OKTÓBER 5. Ekkor ünnepelte 40 évi tanítói jubileumát Geyer Ádám r. k kántortanító, fiúiskolái igazgató. A tudósító szerint: „Szép dolog egy helyen 40 évig tanítani, mégpedig úgy, hogy azzal mindenki meg legyen elégedve.” 450. - 1385. OKTÓBER 6. Mária királynő e napon nevezte ki Rátóti Kaplay Jánost országbírónak. Tisztét először 1386-ig viselte. 45L - 1874. OKTÓBER 6. E napon halt meg Egerben a paksi közbirtokos szendrői Aszalay József író-térképész, a Párizsi Statisztikai Tudós Társaság tagja, Paks szülöttje. 1817-ben lett királyi kancelláriai fogalmazó. 1826-ban készítette el, mint a magyar királyi Helytartó Tanács titkára Magyarország nagytérképét Ezután lemondva hivataláról Mály faluban (Borsod megye) lévő felvidéki birtokára vonult ahol a zenének, irodalomnak és a kertészkedésnek élt 1849-ben még egyszer a nyilvánosság elé lépett, mikor az orosz táborban kormánybiztos lett, de e nem éppen dicső megbízatásról lemondva végleg nyugalomba vonult Háromkötetes népszerű munkáját a Szellemi Omnibuszt 1861-ben kiadta Pesten. Erről maga így ír: „Még fiatal koromban körültekintvén a nagyvilágban, támadt bennem a vágy, megszerezni magamnak az élet nélkülözhetetlen kellékeit, az életeszmét, a világ- és emberismeretet Azóta folyton éber figyelemmel kísértem mindent, ami az életet közvetve vagy közvetlenül befolyásolja. Már akkor kezdém meg jegyzeteimet írni, amelyet ím leteszek - mivel magyarul írám - hazám oltárának alsóbb lépcsőjére. Egybegyűjtésők nekem képzésül, elmetápul és valódi gyönyörül szolgálván, ha visszhangra találandnak, kétszeresen boldognak érzendem magamat írám Mályiban, Borsod megyében, 1855-ben.” 452. - 1883. OKTÓBER 6. Megalakult az L számú r. k. Temetkezési Egylet 453. - 1848. OKTÓBER 7. E napon kerítették be Perczel Mór Tolna megyei seregei az Ozora mellett állomásozó ellenséget és feltétel nélküli fegyverletételre kényszerítették őket Fogságba esett 2 tábornok, 3 törzstiszt 50 tiszt 750 katona és altiszt További zsákmány: 12 ágyú lőszerrel, 5 zászló, 7Q00 puska. Perczel dicsérőleg említi jelentésében többek között a Tengelicen birtokos Csapó Vilmos őrnagyot aki meggátol^»32 ellenség kitörését a harapófogóból, a Hunyadi csapategység őrnagyát a györkönyi birtokos Meszlényi Jánost éber magatartásáért A Honvédelmi Bizottmány, melynek egyik tagja a paksi közbirtokos Madarász József volt Csapót soron kívül ezredessé léptette elő. 454. - 1897. OKTÓBER 7. A kivándorlási bizottság jelentése szerint a kivándorlás fő olä a filoxéra rohamos pusztítása, a közterhek nagysága és az általános pauperizmus (nyomor). Javasolják, hogy a kivándorlás elől senkit sem lehet visszatartani, mindenkinek joga ott keresni boldogulását ahol könnyebben elérhető. A nagy agitáció hatástalan maradt Pakson, pedig lakosságának zöme éppen nyugatról telepedett ide. 455. - 1836. OKTÓBER 8. E nap éjjelén rabolta ki társaival Sobri Jóska Hunkár Antalt Gindly Antal gindlicsaládi birtokos szomszédját A rablók szervezetten cselekedtek Sobri pisztolyát a háziúr mellének szegezve követelte a pénzt és ékszereket ezüstöt Társa ezalatt az asszonyságról akasztott le minden ékszert Ami nékik éppen tetszett összeszedték a ház urát - miután lerészegedtek - a pincébe zárták majd elinaltak bort is vivén magukkal. Gindlyék a látogatást megúszták 456. - 1893. OKTÓBER 8. Nem mindennapi eseményre ébredtek e napon Paks-Újváros lakói. Munka közben érték tetten Tóth István, Tóth János, Apfel Imre és Madács Ferenc paksi lakosokat amint hamis pénzeket gyártottak. Hamisítványaik bámulatosan hasonlítottak az eredetire. Csakis a főcinkos Tóth Pista ügyességén múlott, hogy ilyen primitív eszközökkel - melyeket elkoboztak a színezüst-, réz- és ólomlemezekkel együtt - olyan megtévesztően hasonlatos érméket tudtak készíteni. Tóth István eredetileg molnár legény volt mesterének kedveskedett fafaragványaival. 1885-ben a fővárosi kiállításon is feltűnt miniatűr hajójával, mely az Iparművészeti Múzeumba került 1891-ben Fáik Zsigmond író pártfogásával bejutott az iparművész tanodába, de rossz magaviseleté miatt hamarosan visszairányították Paksra. Elfogatása után így nyilatkozott: „A nyomor vitt rá, a fő munkát magam végeztem, cinkostársaim aforgalombahozatalnál segédkeztek” További sorsáról a szekszárdi törvényszéki iratok közt lelhető fel adat 457. - 1952. OKTÓBER 9. Ekkor alakult meg a Paksi Kosárfonó Háziipari Szövetkezet melyet akár Tuba Szövetkezetnek is nevezhetnénk, hisz 7 tagja közül 6 a Tuba családhoz tartozott éspedig Tuba Imre, Tuba Sándor, Tuba Mária, Tuba Júlia, Tuba Eszter és Tuba Teréz. Nem családtag volt Bericze György és az elnök Polgár István. Ez az együttes sokáig együtt maradt 458. - 1932. OKTÓBER 10. E nappal a kormány megszüntette a rögtönítélő bíróságot 459. - 1896. OKTÓBER 1L A millennium alkalmából megnyílt az Iparművészeti Múzeum. 460. - 1915. OKTÓBER 1L A belügyminiszter értesítése szerint a néhai Gebhardt Ferenc volt budapesti, paksi születésű lakos által Paks nagyközség szegényháza javára tett 4504 korona 61 filléres alapítványról kiállított alapító levél hiteles, arra hivatottak állították ki és a közalapítványi igazgatóság is hozzájárult 46L - 1895. OKTÓBER 12. E napon telepedett le dr. Stem Miksa orvostudor, aki az általános orvosi gyakorlaton kívül egy, a megyében eddig nem kultivált szakkal, a fogászattal is foglalkozott Angol gyártmányú műszerekkel jól felszerelt rendelőjét saját új házában rendezte be a Fő utcán. (Ma Vöröskereszt-iroda.) 462. - 1505. OKTÓBER 13. II. Ulászló személyében ismét idegen került a magyar trónra. Mindenre csak annyit jegyzett meg csehül: dobzse (jól van). El is nevezték „dobzse királynak”. Pedig dehogy is volt minden jó, sőt ugyancsak „csehül álltak” a dolgaink. Az ország napról napra pusztult Ezért a rendek e napon Rákoson ismét kimondták: soha többé idegen királyt nem választanak 20 év múlva azonban jöttek a Habsburgok. 463. - 1832. OKTÓBER 13. Ekkor született Kuti Márton székesfehérvári kanonok Györkönyben. 17 éves teológus volt mikor 1849-ben beállt a honvéd seregbe, majd a világosi kapituláció után befejezte teológiai tanulmányait 1859. július 6-án szentelték pappá. 1876-ban a székesfehérvári r. k elemi iskolák tanfelügyelője, majd kanonok lett Sokáig káplánkodott, mert mint ’48-as pap, ő sem kaphatott plébánosi javadalmat 464. - 1558. OKTÓBER 14. A Sajó menti Kaza falunál, a Rátótiak ősi birtokán, melyről a Rátóti Kazay család nevezte meg, Telekessy Imre csapatával nyílt mezőn megtámadta a Rátótiak füleki várá-ban tartózkodó török béget majd seregét szétugrasztotta. 465. - 1591. OKTÓBER 15. L Rudolf király követsége Konstantinápolyba tartva e napon utazott át Pakson. A nép távolról és reménykedve szemlélte a csoportot mely nem sok eredménnyel tért vissza. 466. - 1862. OKTÓBER 15. E napon született Pakson Márkus Dezső jogtudós, kúriai bíró, jogi író. Munkássága kiterjedt a magánjogra, a közjogra, a jogtörténetre és a jogi enciklopédiára (lexikonra), mely utóbbinak lelkes úttörője volt Jogi szakértő-munkatársa több lexikonnak, szerkesztője a Jogi Szemlének, a Magyar Törvénytárnak. Fő műve a szerkesztésében megjelent Magyar Jogi Lexikon. Rendkívül nagyszámú tudományos értekezésen kívül mintegy 20 több kötetes művet adott ki könyvalakban. A magyar jogászaton kívül a „feminizmus” és a „női egyenjogúság” egyik vezető előharcosa volt 467. - 1725. OKTÓBER 16. Ekkor állították fel a megyében a harmadik járást Bonyhád székhelylyel, a dombóváriból és a dunaföldváriból kiszakítva. Megyeszékhelynek Simontomyát szemelték ki. 468. - 1895. OKTÓBER 16. 1. Ferenc József király szentesítette az 1895:XLIi. törvénycikket mely az iz
