Paksi Hírnök, 1993 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1993-04-07 / 7. szám

PAKSI HÍRNÖK 8 1993. április 7. A paksi labdarúgó sportág rövid története 3. 1954-74. a Kinizsi-korszak. Az új egyesület legfontosabb irányelvei a következők voltak: hozzáértő, sport­­szerető vezetőség megválasztása, a labdarúgás mellett új szakosztályok létrehozása, a paksi fiatalok bevoná­sa a szakosztályok utánpótlásába, a fiatalokkal való szakszerű foglalko­zás és sportszerű eszközökkel minél jobb eredmények elérése. A meglévő aktívahálózat új ne­vekkel bővült (Resch József, Kovács Sándor, Magyar János), így szerve­zettebb lett a szakosztály irányítása. Ennek eredménye hamarosan meg­mutatkozott. Az 1954-64-es évtizedben a csapat a megyebajnokságban játszott Több­nyire az élvonalban szerepelt csupán egyszer fenyegette a kiesés réme, de Darnai - aki már abbahagyta a játékot - pár mérkőzésre beszállt és megmen­tette a gárdát A nagycsapat mellett a ’60-as évektől úttörő és serdülő csapa­tokat is foglalkoztatott a sportkör. Erről tanúskodnak Peresztegi József edző be­számolói. Az akkori fiatalok között már találkozunk Bányát Sipos, 111, Haag, Vábró I. és II., Farkasdi, Hege­dűs nevével, akik a hetvenes években már a nagycsapatban is játszottak Az 1957 körüli években érett be az első csoport a helyi utánpótlásból Hauzmann, Hermann, Jerkó, Hirczi, Sztanó, Tanner, Horváth A. szemé­lyében, akik hosszú évek során a nagycsapat erősségei lettek bizo­nyítva azon elv helyességét, hogy Pakson is lehet jó játékosokat nevel­ni kellő törődéssel. Ebben az időszakban pár vidéki já­tékost kivéve (Németh B., Rapp, Ben­­csik Molnár, Greifenstein) a csapat­ban főleg paksiak szerepeitek Abban, hogy az akkori kiváló ké­pességű játékosokból álló együttesek nem értek el még jobb eredményeket bizonyára a sok edzőcsere is közreját­szott Somodi András (’54-58), Pá­kozdi Mihály f55-57 és ’61-63), Szentesi Alajos (58), Weisz Jenő (’59-60) voltak e korszak „mesterei”. Hátrányos körülményként említhet­jük hogy az új gimnázium épületét a sportpálya területére építették ezért a paksiak kénytelenek voltak Duna­­szentgyörgyön játszani mérkőzései­ket 1964-től ’66-ig a jelenlegi PSE sa­lakosjátékterén rendezték a helyi mér­kőzéseiket labdarúgóink Az 1964—74-es évek eseményei Pe­resztegi József edzői tevékenységé­hez fűződnek hisz ő 10 évig irányította a paksi labdarúgás gépezetét Innen már sokkal több konkrét emlékünk van, mert Peresztegi - aki a megbete­gedett Pákozdi Mihályt váltotta az edzői munkában - pontos kimutatá­sokat vezetett a szakosztály életéről. A csapat a ’64. évi m gbebajnokságban a tavaszi forduló után a 8. helyen állt 15 pontjával. Az új edző elődjének el­gondolásait is figyelembe véve kezdte meg az őszi idényben tevékenységét Peák László és Kovács Sándor segí­tette munkáját Három előkészületi mérkőzés után augusztus 2-án itthon kezdődött a bajnoki idény a Duna­­szentgyörgy elleni 3-0-as győzelem­mel, majd győzelmek és vereségek váltották egymást Az»§v végi tabellán , a Kinizsit a 7. helyen találtuk 30 mér­kőzésből 32 pontos teljesítménnyel. Az ifjúságiak is hasonló helyen végez­tek az Árki II. - Hegedűs, Vájer, Nicki, Farkasdi, Kertész, Bagó, Varga, Ács, Kohári, Velencei csapattal. 1965-ben már 5. helyezett a Paksi Kinizsi 3014 7 9 62-44 35 pont A legjobb góllövők: Kródi 24, Ko­hári 16, Farkas, Bányai 7-7. Az együttes hazai pályán másfél éve nem kapott ki! Az MNK-ban az első mérkőzésen kiestek Fadd-Paks 4-3. Az ifik a 6. helyen végeztek. Az 1966-os esztendő „pirosbetűs” év a helyi labdarúgás történetében, mert május l-jén avatták fel az új paksi sporttelepet a Tamási elleni 3-1-es győztes mérkőzéssel. A 400 m-es vö­rös salakos futópályával övezett 500 nézőt befogadó lelátóval ellátott szép füves pálya díszes otthona lett a paksi labdarúgók népes táborának. A régi salakos játéktér az edzőpálya tisztét töltötte be. A csapat jó szerepelésével meg is hálálta ezt a szép létesítményt, hi­szen a záró tabellán ez állt: 3. Paksi Kinizsi 34 20 4 810140 44 ponttal. Legjobb góllövők: Kródi 26, Far­kas 16, Kohári 15, Németh B. 11. Az év játékoskerete: Árki 31, Prancz 18, Vilmányi 32, Németh F. 33, Váczi 32, Kohári 16, Vida 23, Né­meth B. 32. Bányai 26, Farkas 30, Kródi 32, Wolf 32. Az ificsapat edzéseit Bagó Béla irányította. Ebben az évben indult be a városi bajnokság 6 csapat részvételével. Első a tanács, második a téglagyár, harma­dik a vasipar csapata lett Legtöbb gólt Palla László rúgta, a legidősebb játé­kos az 52 éves Bagó Béla volt A gimnáziumban is megrendezték az első kispályás focibajnokságot 40- 50 fő résztvevővel, itt szerepelt Kiss G., Franczkó, Bagó és Plézer. 1967- ben ismét egy lépéssel köze­lebb került a Kinizsi a bajnoki címhez, hiszen ezüstérmet szereztek 44 pon­tos teljesítménnyel. Góllövőink: Kródi, Németh B. 17-17, Vájer 8, Sipos 7. A tavalyi csapatból Bányai bevo­nult, Kohári átigazolt Új játékosok: Kiss, Lisztmajer, Jávori, Sipos, Tarr, Farkasdi, Vábró a felnőtt keretben. Az ificsapat eddigi legjobb ered­ményét érte el a megyebajnokság megnyerésével. Papp, Magyar, Däc­­kert, Bagó, Hirczi, Ács, Haaz, Vajer, Nicki, Vábró, Keresztes, Hídvégi, Szabó, Velencei, Farkasdi játszott a bajnokcsapatban. A téli alapozó időszakban már heti 4 edzést tartottak, a versenyidény­ben is áttértek a heti 3 edzésre. A baj­nokság előtt több előkészületi mér­kőzést is játszottak. A bajnoki cím a fornádi 3-0-as vereséggel úszott el. Ebben az évben is folytatódott a városi bajnokság és a gimnáziumi kispályás csapatbajnokság. 1968- ban gyengébb évet zárt a Ki­nizsi. A felnőtt csapat 5. helyezett 50% körüli teljesítményével, pedig tavasszal 10, ősszel 9 előkészületi mérkőzést játszott Az MNK-ban a Sz. Honvéd ellen 4-1, Hőgyész-Paks 4-1, ezzel kiestek. Az évi teljesítmény hullámzó volt Az edzés és játékfegyelem terén nagy hiányosságok mutatkoztak. Egyedü­li pozitívum, hogy Keresztes, Vábró, Bagó, Velencei beépült a felnőtt csa­patba. Az ifik a tavalyihoz hasonló csa­pattal ezüstérmesek lettek 19 győze­lemmel, 7 döntetlennel és 4 vereség­gel. A szakosztályvezetői tisztet Vida István látta el. Áz év végi közgyűlé­sen Kródi elnök bejelentette, hogy átszervezik a labdarúgó szakosz­tályt 1969. A felnőtt csapat jelentősen megerősödött Kiss G., Kajári, Bá­nyai visszajött, Csorna Jánost átiga­zolták Gödöllőről. Peresztegi, So­modi András személyében segítő­társat kapott edzői munkájához. El­kezdődött az úttörőkkel való rend­szeres foglalkozás, mert közel fél­száz gyerek vett részt az edzéseken. Tehát az előző évben beígért szak­osztály-átszervezés megvalósult Az évad barátságos találkozókkal kezdődött (Bölcske, Dunakömlőd, Sz. Dózsa, Gödöllői EAC, Kalocsa), majd március 16-án megkezdődött a bajnoki pontvadászat A tavaszi idény közepén két héten belül két vá­ratlan vereség érte csapatunkat (Hő­­gyészen 1-0, Gyönkön 4-2), de az őszi idényben már nem vesztett mér­kőzést így alakult ki a végeredmény: 2. helyezett a Paksi Kinizsi 34 28 4 2103-25 60 ponttal. ’ Bányai 27, Csorna 25, Vábró 24 góllal járult hozzá a kitűnő gólarány­hoz. Sajnos, azt a bizonyos „paraszt­­hajszálat” ismét az utolsó őszi mér­kőzésen Faddon bekapott egy gól je­lentette. így a Sz. Vasas nyerte a baj­nokságot Az edzői értékelés szerint az évi legjobb teljesítmények Márkus, Cso­rna, Váczi, Kródi, Vilmányi, Kajári, Bányai nevéhez fűződnek. Az MNK-mérkőzések eredmé­nyei: győzelmek Pálfa, Bonyhád, a Sz. Dózsa ellen, vereség (1-0) a Pécsi Bányász NB. I. B-s együttesétől. A nyáron a felnőtt keret ötnapos balatoni edzőtáboron vett részt, melynek hatását az őszi eredmény­­lista igazolta. Az ificsapat a megyebajnokágot a 11. helyen zárta. Nagy győzelmek, csúfos vereségek szereplésük jel­lemzői, de az igazsághoz tartozik, hogy tavalyi legjobbjaik (Keresztes, Vábró, Ács, Farkasdi stb.) már a fel­nőtt csapatot erősítették. A tartalékcsapat (Dunakömlőd) megnyerte ugyan a járási bajnoksá­got, de a megfelelő utánpótlást nem tudta biztosítani. A tömegsportot a városi bajnok­ság és a gimnáziumi csapatbajnok­ság jelenti. 1970. tavasszal egyfordulós baj­nokságot rendeztek, mert áttértek az őszi-tavaszi rendszerre. A február 15-i szakosztály-értekezleten Kródi József elnök, Kontra Sándor elnök­­helyettes, Bencze Ferenc szakosz­tályvezető Váczi József szakosztály­vezető-helyettes, Lévai Ferenc és Haag József intézők mellett a felnőtt játékoskeret 18 tagja vett részt A vezetőség konkrét célként a baj­noki cím megszerzését jelölte meg. Ehhez minden résztvevő a legna­gyobb támogatást ígérte. A felkészü­lési időszakban heti 5 edzést tartot­tak (2 tornatermi, 3 szabadtéri). A termi foglalkozásokat Szentesi Ala­jos tn. tanár vezette. Peresztegi edző segítője Csapiáros József lett. Ja-Ez a felvétel 1956-ban készült Álló sor balról jobbra: Glancz Dezső inté­ző, Kródi József szakosztályvezető, Váczi, Hermann, Somodi, Fetter. Középső sor: Németh, Sztanó, Darnai. Alsó sor: Bencsik, Vida, előtte Rapp és Mészáros.

Next

/
Oldalképek
Tartalom