Paksi Hírnök, 1993 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1993-03-24 / 6. szám

1993. március 24.

9

PAKSI HÍRNÖK

igazgató-tanító 79 éves korában. Hoszszú élete intenzív kulturális tevékenységben zajlott le. A paksi polgári elvégzése után, a bajai tanítóképzőben 1906- ban szerzett oklevelet Még ez évben megválasztották a községi iskolához segédtanítónak, ahol 43 évig megszakítás nélkül működött, 1948-ban bekövetkezett nyugdíjazásáig. 1913-1917 között a polgári fiúiskolában éneket, az ipari tanuló iskolában pedig folyamatosan rajzot mértant és államismeretet tanított Alig élt Pakson olyan személy, aki ne lett volna vele közvetlen kapcsolatban, magán hegedűórákon, ismétlőiskolában, borászati szaktanfolyamon, népkönyvtárban stb. Alapítója a paksi Népkönyvtárnak és a Paksi Ének- és Zeneegyesületnek. Mint aktív hegedűs és tenorista ott bábáskodott az egyesület bölcsőjénél, osztozott sikereiknek gyümölcsében, de sajnos meg kellett élnie megszüntetését is. Ekkor egyetlen mondattal búcsúzott a közélettől: „Ez volt életem sok-sok pirulája közül a legkeserűbb, amit valaha is le kellett nyelnem!” Ezután a mozi előtti nyugdíjaspadon tereferéltek a régi dolgokról, míg onnan is ki nem tiltották őket: „társadalmilag nem kívánatos csoportosulás ürügyén.”

148. - 1849. ÁPRILIS 14.

A még Pakson tartózkodó utolsó ’48- as honvédek a Zádori-révnél hagyták el végleg a Dunántúlt Jellasicsék elől hátrálva, aki Pakson tetette ki halottak a hajókról, majd tovább indult Dunaföldvárra.

149. - 1897. ÁPRILIS 14.

E napon halt meg Jámbor Pál (Hiador), Paks költője.

150. - 1818. ÁPRILIS 15.

Ekkor kezdte meg működését a 14- én megalakult Tolnavármegyei Orvosi Fiókszövetség, az orvosi rend erkölcsi és anyagi érdekeinek biztosítása céljából. Paksról dr. Grünfeld Adolfot vették fel a tagok közé.

151. - 1893. ÁPRILIS 16.

A Paksi Ipartestület megalakította békéltető bizottságát a testület tekintélyének megóvására.

152. - 1768. ÁPRILIS 17.

E napon indult el II. József még mint trónörökös csaknem három hónapos magyarországi kőrútjára. Budán, Szegeden, Aradon átutazva bejárta az anyja, Mária Terézia által külföldi németekkel betelepített Bánságot majd Zimony és Eszék érintésével eljutott Paksra is. Ekkor határozta el, hogy a megye déli, zárt német településeinek folytatásaként Paks szomszédságában németekkel telepíti be Kömlődöt és Kért Ebben a németesítési szándék vezette, így kívánta ellensúlyozni Dunaszentgyörgy nemesi község és a szintén kiváltsággal rendelkező besenyő Kajdacs, Nagydorog, Bikács és Madocsa települések hatását a magyar szellemiség ápolásában.

153. - 1886. ÁPRILIS 18.

Ekkor alakult meg a II. számú r. k Temetkezési Egylet

154. - 1894. ÁPRILIS 18.

A Pakson kiadott Postai Értesítő 1894-ik évi 4-ik számában az alábbiakat közölte:

„Vajon meddig lesz még Pakson német luteránus egyház? Nem hízelgő a paksi luteránusokra, hogy a felekezetek közül csak ők alkotnak még Pakson német hitközséget”

A koholmányra a Szekszárd és Vidéke megyei lapban jelentmeg az illetékesek cáfolata. Ebben Becker János s Becker Jakab presbiterek és községi elöljárók kijelentették:

„A paksi luteránusok nem várva a törvény kényszerét, már emberemlékezet előtt iskolai kötelező tantárggyá tették a magyar nyelvet és behozták az istentiszteleteknél is. A régi templomban minden harmadik vasárnap, 1884-től az új templomban minden második vasárnap magyar istentiszteletet tartanak. Felemlítjük, hogy iskolánkban 1884 óta a magyar a tannyelv, gyülekezetünk minden hivatalos irata, anyakönyve, számadása ma~yyar nyelven van vezetve. Úgy tudjuk, a római katolikusoknál is van még német nyelvű istentisztelet. Az a szívbéli meggyőződésünk, hogy ez sem a katolikusoknak, sem az evangélikusoknak nem válik szégyenére.”

155. - 1699. ÁPRILIS 19.

Ekkor állította fel az országgyűlés az önálló magyar postamesterséget Paks mezőváros első királyi postamestere királydaróczi Daróczy István

paksi örökös-földesúr, tatai vámagy, Tolna megyei első alispán lett Ugyanis a királyi postamesterséghez kellő anyagi fedezet kellett

156. - 1896. ÁPRILIS 20.

E napon iktatták törvénybe ezeréves állami létünket Az eseményt az országos törvénytárba való bejegyzésen kívül egész terjedelmében, márványtáblába vésve az új országház falába is beillesztették. A törvény szövegét Jókai Mór fogalmazta. A4 pontból álló törvény 3-ik pontja kimondja:

„A törvényhozás a kegyelet, hódolat és királyi hajlandóság eme nyilatkozataival a magyar állam ezeréves fennállásának emlékét örök időkre törvénybe iktatja. A második évezred 1896. április 20-án kezdődik.”

157. - 1880. ÁPRILIS 21.

E napon délután 2 órakor a Hosszú utcában (Fő utca) tűz keletkezett, mely a széltől táplálva óriási méreteket öltött, amit a palái tűzoltók csak a földvári és kalocsai tűzoltók segítségével tudtak végre este 6 órára lokalizálni. így is 101 lakóház, 40 présház, 58 gazdasági épület a nemrég épült evangélikus templom és iskola estek áldozatául. A károsultak főleg szegényebb polgárok voltak

158. - 1948. ÁPRILIS 22.

E napon kezdte meg a Paksi Énekés Zeneegyesület filléres hangversenykörútját a szomszédos településeken. A klasszikus számok mellett dallamos, könnyű magyar számokat is bemutattak Pákolitz István saját verseiből szavalt és néhány perces vidám jelenettel is tarkították műsorukat Az utazást autókon, szekereken vállalták alacsony belépődíjat szedtek hogy a falu népe is élvezhesse a magasabb zenét Az énekkar egész működése alatt felkarolta a vidéki tumézást

159. - 1755. ÁPRILIS 23.

Ekkor adta ki Dunaszentgyörgy nemesi község legelső statútumát (szabályzatét). Ebben rögzítették a község kiváltságait és megválasztották községi vezetőjüket a hadnagyot Az okirat igen értékes helytörténeti dokumentumunk

160. - 1779. ÁPRILIS 23.

E napon nyilvánította Mária Terézia királynő Fiúmét szabad királyi várossá. Mint a Magyar Szentkoronához tartozó külön testet kerületével együtt országunkhoz csatolta, királyi kormányzó igazgatása alatt 7-ik kormányzója a paksi közbirtokos nemeskéri Kiss Pál volt1837-1848 között A szintén paksi örökös közbirtokos Cseh Ede pedig, mint királyi biztos, 1867- 1870 között állt Fiume élén. Kenessey Albert Gerjen neves szülöttje itt végezte el két év alatt a négyéves tengerésztiszti akadémiát Szakemberként vasúti és hajózási országos főfelügyelő lett Végül Burgics Béla postamester fiumei állomásáról került Paksra 1920-ban.

161. - ÁPRILIS 24.

Szent György-napja.

Szent György Európa nagy részén a pásztorok védőszentje volt a csordák kihajtásának első napja. A néphitszerint a Szent György nap előtti mennydörgés havat hoz.

162. - 1515. ÁPRILIS 24.

Szapolyai János erdélyi vajda,

Báthory István temesi ispán, Török Imre és Rátóti Paksy Mihály nándor fehérvári bánok, a Nándorfehérvárral szembeni Zsamót (Avala hegyet) ostromolták. Szinán szendrői bég fölmentő seregeitől azonban súlyos vereséget szenvedtek E napon esett el Paksy Mihály is, valamint odaveszett az egész hadfelszerelés.

163. - 1920. ÁPRILIS 24.

E nap este 7 órától 9 óráig felhőszakadással párosult óriási jégeső folytán árvíz keletkezett a Kereszt utcával párhuzamos utcákban. A lakosokatházaikból kiöntötte, a szobákban derékig ért a víz, több épület összeomlott, a lakók ruházata, élelmiszere megsemmisült Az alispán kérte a minisztériumot hogy gyorssegélyként a paksi malmok vámkészletéből ötven mázsa gabonát a károsultaknak kioszthasson.

164. - ÁPRILIS 25.

Szent Márk napja. Ha e napon megszólalt a pacsirta, a fürj vagy béka, jó termés ígérkezett A búzaszentelés a rómaiak könyörgő körmenetéből ered, amikor Robigus berkében tömjént bort, birkát kutyát áldoztak Robigusnak A szentelt búzát az állatoknak adták dögvész ellen.

165. - 1948. ÁPRILIS 26.

Szántó Mihály faddi r. k tanító e

napon hívta meg a paksi vegyeskart Faddra. A hangverseny május 6-án, délután zajlott le a Vida-féle vendéglőben, melynek termét zsúfolásig megtöltötte a közönség.

166. - 1896. ÁPRILIS 27.

Ekkor ültették el az ortodox zsidó iskolában a négy darab tölgyfát melyeket a millennium tiszteletére Árpádról I. Ferenc Józsefről báró Eötvös Józsefről és Tihanyi Domonkos megyei tanfelügyelőről neveztek el. A piactér miatt sajnos valamennyit kivágták

167. - 1401. ÁPRILIS 28.

E napon támadtak fegyveres kézzel a budai királyi palotában Zsigmond

királyra. A király támadóira kardott rántott, de udvartartásának jelenlevő országnagyjai közül egyedül Rátóti Tary Lőrinc főajtónálló követte példáját miközben súlyos sebeket senvedett Áruikor Zsigond királyt félévi úgynevezett javító börtöne” után szabadon engedték, természetesen nem feledkezett meg bátor védelmezőjéről. Tary Lőrinc ezután rohamléptekkel haladt az udvari ranglétrán. A hatalmas Rátóti nemzetség kiválóságai között is az egyik legnépszerűbb emberré vált 1405-ben királyi pohámokmester, 1407-ben a királyné pohámokmestere lett Ezután királyi főétekfogó mesterré lépett elő, végül a budai udvar fősáfársága mellett a Hont és Nógrád megyei főispáni tisztséget is betöltötte. Szolgálatai jutalmaként Tar várának ura lett Kétségtelen, hogy a Rátótiak Tary oldalágának legmarkánsabb egyénisége volt Szinte bejárta az akkor ismert Európát, járta Szentföldön, a nyugati birodalmakban, vagyonának java részét ezek a kirándulások emésztették fel. Mint említettem, Arany János is beleszőtte népszerű alakját a Toldi estéjébe.

Lőrinc mesternek nem is a földi dolgokkal támadt baja, hanem az „égiekkel”. Mintművett, kódexekben búvárkodó embernek, hitbéli dolgokkal gyűlt meg a baja, mert kétsége támadt a keresztény hit egyik-másik dogmája iránt így azután megkétlette: igaz-é a lélek halhatatlansága? Veszélyes kérdezgetés volt ez akkortájban. Elzarándokolt tehát Írországba, Szent Patrik barlangjához, hogy ott megnyugodjon, nehogy az eretnekség kockázatos bűnébe essék. Itt a „purgatórium”-ban (tisztító helyen), nagy meghökkenésére, tüzes nyoszolyát látott, melyet négy magyar úr tartott Zsigmond király fölé. Felismerte őket Az egyik úr hamis dézsmát szedető püspök, a másik csaló kancellár volt a harmadikat birtokfoglalásai és a negyediket hamis vámok szedései juttatták ide. Zsigmond előtt pártájukat vesztett leánykák illegtek, meg szépséges menyecskék, kiknek a Német-római Birodalom, Magyar- és Csehország ura ugyancsak méregette kebleit

Hazatérve Tary Lőrinc mindezeket elmesélte Zsigmondnak. Zsigmond erre megrettent és még inkább igyekezett Lőrincnek a kedvében járni, aki ezt alaposan ki is használta.

168. - 1507. ÁPRILIS 28.

Faddon a birtokosok sokszor összetűztek a jánoslovagok jobbágyaival. Megtorlásként e napon a keresztesek 27 jobbágya vágta át a faddiak halfogó rekeszét a parabasi határban.

169. - 1928. ÁPRILIS 29.

E napon kezdte adását a lakihegyi nagy rádióadó.

170. - 1948. ÁPRILIS 29.

Az országgyűlés megszavazta e napon a 100-nál több munkást foglalkoztató üzemek államosítását Ebbe a kategóriába sorolták a Paksi Konzervgyárat valamint a Gőztéglagyárat a Dunaföldvári úton.

171. - 1951. ÁPRILIS 19.

E napon határozta el a minisztertanács Dunapentele új, szocialista várossá fejlesztését Sztalinváros néven. Felépítése számos munkalehetőséget teremtett Paks és környéke lakosságának is. Gazdasági hatása: visszarakták a síneket a pályára Paks és Bölcske között

172. - 1849. ÁPRILIS 30.

A képviselőház négy napig tartó, zárt ülésen történő vita után, melyen a paksi közbirtokos Madarász József is tevékenyen részt vett, szabályozta Kossuth Lajos kormányzóelnöki hatáskörét Kimondták: Kossuth Lajos rendeletéi ezután csak miniszteri ellenjegyzéssel érvényesek

Másnap viszont I. Ferenc József császár levélben kért fegyveres segítséget I. Miklós orosz cártól.

173. - 1860. ÁPRILIS 30.

Széchenyi rekviemjére e napon

80 ezren vonultak fel.

DR NÉMETH IMRE helytörténész