Paksi Hírnök, 1993 (5. évfolyam, 1-26. szám)
1993-02-10 / 3. szám
1993. február 10. 11 PAKSI HÍRNÖK Helyzetkép „Társaságérf’-díj a mérnöki kamaráról a Dunacentemél A Paksi Hírnök közölt tudósítást a mérnöki kamara május 16-i közgyűléséről. Körösi Miklós, a megyei csoport elnöke szólt hogy több paksi mérnök érdeklődött nála a mérnöki kamaráról, így célszerű a paksi helyi csoport megalakításával foglalkozni. A Híradástechnikai Tudományos Egyesület paksi csoportjának 1987-ben történő megszervezésekor szerzett tapasztalataim és egyéves kamarai tagságom alapján vállalkozom a tájékoztatásra. Először számomra is tisztázatlan volt a kamara jelentősége. Mivel a tudományos egyesületek piaci szereplőkké váltak, a hivatás gyakorlásának felügyeletéről, a szakmai önkormányzatok megvalósításáról lemondtak. Ez önmagában nem baj, sőt minden egyesület szakmai fejlődése érdekében önállóan maga határozhatja meg céljait A nyereséget képző tudományos egyesületek nem is igénylikaz állam segítségét és az ezzel járó beavatkozást A magyar technikatörténetből megismertem, hogy 1867. május 5-én a m. kir. belügyminiszter engedélye alapján a május 20-i közgyűlésen alakulhatott meg a Magyar Mérnök Egylet 1872-től a Magyar Mérnök és Építész Egylet már közel kétezer fős tagsággal működött Ezek voltak a mai tudományos egyesületek alapjai. A századforduló után a vállalkozóként bejegyzett mérnökök felügyeletét a kormány megbízása alapján a mérnök kamara végezte. Tudomásom szerint a szakmai önkormányzat 1923 és 1948 között eredményesen látta el vállalt feladatát és közmegbecsülést vívtak ki azok a mérnökök, akik a tagjai voltak. 1988-ban a jogalkotók az egyesülési törvény meghozatalakor a köztestületekről szóló fejezetet nem készítették el, így a hivatáskamarák, gazdasági, kereskedelmi, agrár és ipartestületi kamarák működési feltételeinek kidolgozásával adós az Igazságügyi Minisztérium. Az ismeretterjesztés, a szervezés, az igényfelmérés azért időszerű, mert a törvényi háttér elérhető közelségbe került A mérnöki kamara, mint a mérnökök érdekképviseleti szervezete 1990-ben készítette el alapszabályát 1991-ben véglegesítette a Mérnök Etikai kódexet és 1992-ben készítette el a mérnöki tevékenységről, a mérnökökről és a mérnöki kamaráról szóló törvényjavaslatot Külön műhelymunka eredményeként az orvosok, a gyógyszerészek, az építészek és a mérnökök leadták elképzeléseiket az Igazságügyi Minisztériumban. A kormány megbízása alapján az IM ’92 októberében elkészült a kamarai törvény előkészítésével, melybe bevonták a gazdasági élet reprezentáns érdekképviseleti szervezeteiket is. A megbeszéléseken törvényi szabályozás alapjául szolgáló egyetértés alakult ki a kamara köztestületi jellegéről, tagsági köréről és szervezeti felépítésének alapelveiről, a kamara funkcióiról. A köztestületek közül az agrár-, a kézműves-, a kereskedelmi és iparkamarák helyzetével több napilap foglalkozott A Magyar Hírlap ’92. november 24-i számából megtudható, hogy a törvény elfogadását 1993 nyarára tervezik. Addig ismerkedjünk meg a hivatáskamarák jelenlegi és jövőbeni helyzetével. Az Ügyvédi és közjegyzői kamarákról már hatályos jogszabály rendelkezik, jelentősen előrehaladtak az orvosi valamint gyógyszerészi kamarákra vonatkozó szabályozás előkészületei is. A mérnöki kamara demokratikusan választott vezetői levélben fordultak Antall József miniszterelnökhöz támogatást kérve a szakmai közélet újraélesztésére, az ebben rejlő energia felszabadítására. Részlet a levélből: „A letűnt rendszerben a társadalom-irányítás két alapvető formája: a társadalmi önigazgatás és az államigazgatás között aránytalanság jött létre. Az értelmiségi szakmák önkormányzatait kamaráit elsorvasztották vagy be is tiltották és az államigazgatás túlsúlyba jutásával azokat felülről vezényelt áltársadalmi szervezetekkel helyettesítették Aszakmai önigazgatás politikai pártoktól független, helyes arányainak helyreállítása a rendszer megváltoztatásának egyidejűfeladata és feltétele is. Az értelmiség elveszett önbecsülését saját köztestületeik létrehozásával szerezhetjük vissza Megalakult szakmai szervezeteink csak törvényi felhatalmazás alapján tudnak eleget tenni szakmai és a társadalom, illetve a szakmán belüli közjogi és érdekképviseleti feladataiknak” A tavaly február 17-én írt levélből is kitűnik hogy a törvényi háttér hiányában csak baráti összejöveteleken tudják a mérnökök felmérni a közeljövő feladatait Hogy mégsem haszontalan a témával foglalkozni, arra kétpéldával szeretnék rávilágítani. 1. Előkészítés alatt áll, hogy az építésügyi vezető-tervezők minősítését a mérnöki kamara és az építészkamara bizottságai veszik át Az építészet valamint a táj- és kertépítészet szakterületen a MÉK-ÉSZ, a tartószerkezet épületgépészet és épületvillamosság szakágakban a mérnöki kamara lesz azilletékes. Az építéstervezési jogosultságról szóló 8/1986. (111.20.) sz. módosított MT. rendelet lényegében nem változik, csak a korábban az ÉVM által kinevezett minősítő bizottság helyett 1993 elejétől a minősítést a szakmai kamarák bizottságai fogják végezni. 2. A területi elven szerveződő megyei, városi szervezetek az önkormányzatokkal tudnak megfelelő kapcsolatot kialakítani, hozzájárulva a szellemi erőforrások jobb feltérképezéséhez, véleményükkel, szakmai észrevételeikkel a fejlesztési elképzelések megalapozását segíthetnék. Végezetül a mérnöki kamara szakmai tagozatai: energetikai (elnöke:dr. Büki Gergely), villamosmérnöki (elnöke: dr. Szüts István), közlekedési, vízimémöki, építészeti, tartószerkezeti, épületgépészeti, környezetvédelmi, geotechnikai, földmérő és térképész, anyagmozgató, épületgép és felvonó. Körösi Miklós tájékoztatása alapján nagyon jó kapcsolatot sikerült kiépíteni a szekszárdi önkormányzattal. A megyei csoport elnöke reméli, hogy Pakson is egymásra találnak a hivatásukat gyakorló mérnökök. További információk: Mérnöki Kamara Tolna megyei csoport Levélcím: 7100 Szekszárd, Kadarka ltp. 15., telefon/fax: (74)14-030. SIPOS LÁSZLÓ Év eleji beszélgetés Mohr Tibor ügyvezető igazgatóval „Az elmúlt évben nyolc dolgozónk részesült az 1992-ben alapítottTársasági díjban, melyhez húszezer forint pénzjutalom és egy értékes óra járt” - mondta lapunknak Mohr Tibor, a Dunacenter Kft'ügyvezető igazgatója. Biztatónak ítélte az elmúlt év eredményét „Az egy főre jutó bruttó jövedelem közel 220 ezer forint amely igazán nem mondható rossznak az országos kereseti átlaghoz képest főleg, ha azt is figyelembe vesszük, hogy cégünknél igen magas a betanított munkások aránya.”- Milyen volt az 1991-es év végea vállalat, illetőleg a cég számára? Mohr Tibor elmondotta, hogy ennek hatását a Dunacenter kft. kívülről belülről is érezte. - A légkör kissé bizalmatlan volt - emlékezett a kezdeti időszakra. A vezetői gárda mozgásban volt üzleti partnereinknek ismét be kellett bizonyítani, hogy élünk s vagyunk! Az elmúlt évben jelentkező likviditási gondjaink örökségünkből adódtak Több, mint 80 millió forint költség s kiadás terhelte ily módon a Dunacentert az 1992-es évben. Emiatt az is elmondható, hogy a cég jövedelmezősége nagyon leromlott az elmúlt időszakban.-Ha ezt pontosabban is elmondaná?- Ha 100 Ft árbevételre jutó eredményt nézem, akkor 3 év alatt 400%os volt a romlás. Ebből következik, hogy a likviditási mutatónk is az 1/3-ra csökkent 1989- ben ez a mutató 3,8, mindez 1991-ben 1,6. A tendencia ugye érzékelhető? A cég ilyen szempontból felélte tartalékait- De mit lehetett tenni?- Első és a legfontosabb az a tény, hogy munkát kelletta dolgozóknak biztosítani, mivel kapacitásunk nem volt lekötve Azt lehet mondani hogy itt volt egy csomó ember, eszköz és minimális megrendelő állomány. Itt említem meg azt a tényt hogy jó szinten sikerült tartani a kapcsolatot mind az önkormányzattal mind a PAVval A további időszakról elmondható az, hogy viszonylag gyorsan - néhány hónap alatt -11 vezető poszton történt változás. Ebből érdekesség az, hogy csak egy volt amit a cég kezdeményezett Nagy eredménynek tartom, hogy mindezek után meg tudtuk őrizni a likviditásunkat úgy hogy hitelre nem volt szükség. Mindamellett nyereséges évet fogunk zárni. Most már bízom abban, hogy ez az év jobb starthelyzetet biztosít- Létszámleépítésre sor került?- Ellenkezőleg, összességében a létszámunk 3%-kal nőtt amely 5%-os fizikai létszámemelkedésből, és 13%-os szellemi létszámcsökkenésből tevődött össze. Ma 661 főnek biztosít munkát a Dunacenter Kft- Hadd kíváncsiskodjam, tulajdonképpen hány kfl.-jiik van?- Cégünknek van Csurgón egyl00%os tulajdonban lévő társasága, az AEROPACK, melynek azonban a MALÉV privatizáció miatt megkérdőjelezhető a piaci helyzete. Mivel a versenyképesség fenntartása érdekében több 10 millió Ft befektetésre lenne szükség. Mindezek ismeretében cégünk új koncepciót dolgozott ki ezen üzleti területre amelynek lényege: - tekintettel a növekvő finanszírozási igényre a csökkenő jövedelmezőségre és a bizonytalan piaci helyzetre - a csurgói társaságot el kívánjuk adni Az ebből befogó pénzt Pakson - munkahelyteremtésre fordítjuk Ami közel 40-50 millió forintos beruházásban testesülhetne meg. Vagy ugye a Dunacenter Therm Kft Itt mint ismeretes törzstőkeemelés történi melynek következtében az önkormányzat illetőleg a Dunacenter Kft-nek van többségi részesedése 67-33% arányban. Ezzel minden jelentős döntés felett nagyobb szavazati aránnyal rendelkezünk Van a továbbiakban a Renimpex Kft, amely 50-50%-ban alapíttatott a német partnerrel - Martin Scheuring úrral. A Renault jó középkategóriát képviset mind az ár, mind a minőségi paraméterek tekintetében. Itt Pakson a haszonjárművek forgalmazása a meghatározó. Az is elmondható, hogy a Renault-kereskedők között Paks az élen van.-Kikből áll a vevőkörük a haszonjármű-kategóriában?- Az energia szektora meghatározó.- A Paksi ÁG-val is van közös kftjük?- Igen a Dunabeton Kft, ahol 33% a tulajdonrészünk a Volánnal és a Paksi ÁG- val közös céggel. Van egy piacra szerveződött cégünk a PLASTIC Kft, ez műanyagtermékek gyártására szakosodott, itt 50%-os a tulajdoni arányunk, szintúgy a RAST1C Kft, amely az értékesítést végzi.- Más változás is látható?- A Tolnai úton lévő irodánkat fölszámoltuk s ott üzleti tevékenységet végzünk többek között vettünk egy kis nyomdát ahol üzleti nyomtatványokat állítunk elő. Gondot is említek itt szakemberhiánnyal küzdünk - sajnos.- Még nem említette az építőipari tevékenységüket- Elmondható, hogy cégünknek erkölcsi tartást adott, hogy az ürgemezei strandot határidőre át tudtuk adni. Nagyot lépett előre betontelepünk amely gyakorlatilag csökkent létszámmal növelte az árbevételét Audi-részlegünk a ’92-es évben több, mint megduplázta árbevételét és eredményét és itt létszámemelkedésre is sor került a megrendelés mennyiségi növekedése miatt Sikerült a német partnerrel való kapcsolatban továbblépni ezáltal a szállítás is a mi tevékenységünk részévé vált és 1993 februártól a teljes külkereskedelmi lebonyolítást is mi végezzük Ezzel olyan tartalékok feltárására került sor, amelyek a cégünk jövedelmezőségét is emelhetik- Önök foglalkoztatnak közmunkát végzőket is.- Igen, éves átlagban mintegy 40 fő ilyen jellegű foglalkoztatására került sor. Megemlítem, hogy nagyon jó kapcsolat alakult ki a közmunkásokat irányító munkatársunk és az önkormányzat között Ezek az emberek döntően köztisztasági feladatokat látnak el a városban.- Essen szó egy kis pénzről is!- Az elmúlt évben minden dolgozónknak több, mint egyhavi plusz jövedelmet tudtunk biztosítani. Több mint 2,5 millió Ft-ot költöttünk szociális, kulturális és sport célokra. Többek között 87 dolgozónk üdült kedvezményesen Harkányban, Balatonszéplakon és Velencén. Cégünk továbbra is fenntartotta munkáltatói kölcsön lehetőségét Jelenleg 91 dolgozónknak van munkáltatói kölcsöne, amelynek mértéke 100 000 Ft és kamatmentesen némi kezelési költség ellenében folyósítottuk több évre Az új kollektív szerződésben is megtartottuk a törzsgárdatagságot Közel 2,5 millió Ft értékben végeztünk közérdekű munkákat vagy pedig alapítványi célokra fordítottuk, ezen összegből még Paks sportéletét is tudtuk támogatni. EÖRDOGH GABRIELLA
