Paksi Hírnök, 1993 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1993-11-17 / 23. szám

PAKSI HÍRNÖK 8 1993. november 17. Tallózás a hazai lapokból A közelmúltban az országos sajtóban megjelent paksi vo­natkozású írásokból adunk válogatást. Új uránüzlet, atomtemetővel címmel az Esti Hírlav október 26-i száma közöl érdekes infor­mációt. A lay értesülése szerint: Keretszerződést írtak alá az Ipari és Kereskedelmi Mi­nisztérium, valamint az Ato­mic Energy of Canada Ltd. között. Kanadai részről Mr. Don Lawson, az AEC elnöke, magyar részről dr. Szűcs István, a minisztérium helyet­tes államtitkára írta alá a kon­krét anyagi konzekvenci­ákkal járó, a kanadai tapasztalatok átvételét elősegítő energetikai megálla­podást. Célkitűzése, hogy elősegítse tájékozódásunkat, beleértve az ezredforduló utáni esetle­ges nukleáris bázisú erőmű megépítését is, ha azt az Országgyűlés a társadalmi el­fogadtatás után jóváhagyja. Ez ügyben más szervezettel is együttműködünk. Hasonló céllal nemrégen magyar és belga kormányok közötti megállapodás jött létre. A most aláírt szerződés fog­lalkozik a radioaktív hulladé­kok tárolásával. Eddig Ukraj­nában és Oroszországban le­hetőségünk volt a paksi atom­erőművünkben kiégett fűtő­elemek tárolására. Mivel ez a lehetőség megszűnik, kanadai segítséggel a mecseki uránbá­nyák területén próbálnak új tárolóhelyet kialakítani. Az AEC-vel megkötött egyez­mény segítséget nyújt urán­ércbányászatunk színvonalá­nak javításához is. Tanárok a tárnákban címmel az Ui Dunántúli Napló a radioak­tivitás témakörében rendezett pé­csi őszi egyetemről ír az október 15-i számban: „Sugárzások és az ember” címmel négynapos szabad­­egyetem kezdődött tegnap a pécsi Hevesy György Vegy­ipari Szakközépiskola szer­vezésében, melyre több mint 70, főként középiskolai okta­tó érkezett az ország minden részéből. Az elméleti tudást kiegészítendő, ma a tárnákba szállnak le a tanárok, hogy lássák: milyen viszontagságos körülmények között állítják elő az atomerőművek nyers­anyagát. Szombaton izgalmas előadássorozat várja a részt­vevőket: szó lesz többek kö­zött a pécsi, illetve paksi la­kosságot sújtó sugárterhe­lésről és az uránbányászok veszélyeztetettségéről. Ronczik József házigazda, a szervező vegyipari iskola igazgatója elmondta, hogy a radioaktivitás és levegőszeny­­nyezettség témája még ma is tabunak számít, különöskép­pen Pécsett, ahol az urán ki­termelése elsőként megkezdő­dött - ezért is választották konferencia-szabadegyetem színhelyéül városunkat. A mé­rések tanúsága szerint Pécs és környéke sokkal szennye­­zettebb az országos átlagnál, s nem csupán a sugárzás, de a savas és szilárd szennyező­dés, valamint a szén- és kén­dioxid-telítettség szempont­jából is. Ez főként a helytelen közlekedési struktúra követ­kezménye: füstöt okádó bu­szok troli és villamos helyett: ráadásul a Mecsek is útját áll­ja a tisztító szeleknek. A vasárnapi előadások té­mája az élet keletkezése és a Föld reakciója a fokozódó környezetszennyezésre, túlné­pesedésre lesz. A Föld, mint egy élőlény, bonyolult mecha­nizmusokkal védi önmagát, s próbálja a rendellenes válto­zásokat kiküszöbölni. A kommandósok sikeréről ír Mészáros Gábor a Kisalföld című újság október 26-i számában, megemlítve többek között a Pak­si Atomerőmű Biztonsági Szolgá­latának kommandósait is: Közhelyszámba megy a biz­tatás, miszerint a versenyeken nem az eredmény, hanem a részvétel a fontos. Mégis, aki elindul, győzni akar, vagy leg­alábbis évről évre jobb ered­ményre vágyik. Ügy látszik, mindez megadatik a Győr- Moson-Sopron Megyei Rend­őr-főkapitányság Marcal be­avatkozó csoportjának. A tavaly megrendezett or­szágos kommandósversenyen ugyanis a 15 induló csapat kö­zül az „előkelő” 14. helyen végeztek a győriek. Hogy miért előkelő egy utolsó előtti hely? Mondjuk azért, mert az akciócsoportot csak hónapok­kal a verseny után(!), idén feb­ruárban hozta létre a megyei főkapitányság, így a verse­nyen induló 3 rendőrjárőr spe­ciális felkészítés nélkül állt helyt, és utasította maga mö­gé egy régóta működő „kom­mandó” tagjait. Az idén október második felében Budapesten rendezett II. Országos Kommandós Baj­nokságon már a rendszeresen edző és gyakorló csoport három legjobbja indult el, és túlteljesítve a felkészítők vára­kozását, 19 induló csapat kö­zött a 7. helyet szerezte meg. Viszonyításként érdemes megemlíteni, hogy az első két helyen valóban profi csapa­tok, a Paksi Atomerőmű és a Ferihegyi Biztonsági Szolgá­lat kommandósai végeztek. Magyar Balázs őrnagy, a csoport vezetője maximálisan elégedett „fiai” teljesítmé­nyével. Mint elmondta, a te­repfutásból, akadálypályából és lövészetből álló versenyhez „ideális” volt az idő, hiszen mindkét nap szakadt az eső. Ez azonban nem állíthatta meg a versenyzőket. A sáros, felázott terepen 45 fokos emelkedőkön kaptattak fel és futottak, vagy éppen csúszkáltak lefelé. Két és fél percen belül teljesítették a palánkokkal, kúszó-, mászó-, ugráló- és egyensúlyozó- aka­dályokkal tűzdelt pályát, melynek egyeden akadálya percek sokaságát igényelte volna egy átíagembertől. Fegyvert rántva, a rohanó má­sodpercekkel versenyt futva terítették le sorban a cél­táblák jelképezte, ártatlanok mögé rejtőzködő ellenséget, ügyelve arra, hogy a lö­vedékek a kijelölt, alig te­nyérnyi felületekbe csapódja­nak, és a túszok se sérüljenek meg. Az eredmény magáért beszél, a csapat egyik ifjú tag­ja ráadásként az 57 versenyző között a 9. helyet szerezte meg egyéni összetettben. A rendőrség és a fel­készítők méltán büszkék fia­ikra, kiknek cseppet sem könnyű munkáját, bevetéseit általában diszkrét homály fe­di, információtöredékek szól­nak csak arról, hogy itt-ott igénybe vették nem minden­napi képességeiket. Mint a csoport parancsnokától meg­tudtuk, ezek gyors, határo­zott, célt mindig elérő beavat­kozások, melynek során sem kudarcot, sem sérülést nem szenvedtek eddig a Marcal­­csoport tagjai... Pórul járt motorcsónakos be­törőkről tudósít október 18-i szá­mában a Petőfi Népe: A Duna mindkét oldalán fosztogatott a dunaszentbene­­deki tolvajtrió, amely immár a rendőrség előtt ad számot két

Next

/
Oldalképek
Tartalom