Paksi Hírnök, 1993 (5. évfolyam, 1-26. szám)
1993-01-27 / 2. szám
PAKSI HÍRNÖK 12 1992. január 27. Bonn december 6.- december 17. A Kari A alapítvány vendége voltam A közös KDNP-, MDF-delegáció tagjaként vettem részt egy csaknem kéthetes tanulmányúton. A résztvevők a pártok megyei és kerületi elnökei, szervezőtitkárai, polgármesterei, alpolgármesterei és önkormányzati képviselői voltak. A vendéglátók szíve és motorja a Bonn, Köln környékén élő magyar kolónia tagjai, akik közül név szerint kell kiemelnem dr. Gulyás Sándort, dr. Jara Évát és Mészáros Istvánt. A program a kereszténydemokrácia elméleti-filozófiai megalapozásától a mai élet legfontosabb problémáira adott kereszténydemokrata válaszok megvilágításáig terjedt ki. Közben személyesen ismerkedhettünk a Szövetségi Parlament a Szövetségi Tanács, Felsőraj na- Westfália tartomány politikai életével. A kölni rádió és televízió működését Bonn és Köln város életét valamint Sankt Augustin város önkormányzatát is saját benyomások révén ismerhettük meg. A kül- és belpolitikát gazdaságpolitikát szociális kérdéseket környezetvédelmet tartalmazó előadások, megbeszélések és helyszíni látogatások mindannyiunknak sok nyitott kérdésre adtak választ és természetesen további kérdések sokaságát vetették fel. Szó esett a német egyesülés problémáiról és a közös Európa jövőjéről, benne a közép-kelet-európai népek helyéről és szerepéről. Az előadók mind kiváló szakemberek, a CDU vezető politikusai voltak. Az adenaueri gondolat a német kereszténydemokrácia alapvető céljai gyakorlatilag teljesültek. A szociális piacgazdaság, a társadalmi jólét a közös Európa és a német egyesülés megvalósult. Ezekből a célokból, az odavezető útból sok hasznos következtetést vonhattunk le. Számomra legfontosabb a generációs szerződés megismerése volt. A német nyugdíjrendszer igazságos megoldása a gazdasági fellendülés éveiben Ludwig Erhardt pénzügyminiszter irányításával történt meg. Mivel erre elegendő pénz nem volt az aktív népesség jövedelme egy részének átadásával biztosították a nyugdíjak megfelelő szintjét. Nálunk az előzetes nyugdíjjárulékok a tervgazdaság keretei között gyakorlatilag eltűntek. Úgy hiszem, hogy a végleges és tisztességes magyarországi nyugdíjreformnak hasonló elven kellene alapulnia. Mindennek természetes alapja a termelés elindulása, a sikeres, a közjót is szolgáló vállalkozások felvirágzása lehet. Remélem, hogy ez a közeli évek valósága lesz. A demokrácia a nép tudatos politizálása. Magyarország demokratikus átalakulása és fejlődése csak az egész nép tudatos részvételével valósulhat meg. Ezért feltétlenül szükségesnek tartom széles körben ismertetni és az ifjúság részére a nemzeti alaptantervben kötelezően előírni a demokrácia működési rendszerének tanítását. Minden demokráciában élő állampolgár kötelessége ismerni jogait és kötelezettségeit. Amilyen felesleges, haszontalan volt az egypárti diktatúra „alkotmánytan” és marxista-leninista filozófia, politikai gazdaságtan oktatása, annyira szükséges lenne ismerni a ma működő demokratikus rendszerek kialakulásának körülményeit, Európa és a világ demokratikus pártjainak alapvető ideológiai és legfontosabb koncepcionális elveit Mindenkinek tudnia kellene az európai demokráciák és a magyar parlament működésének alapszabályait, úgyszintén a közös Európa tervének főbb vonulatait. A jóléti állam mintaképe helyett, annak nyilvánvaló hibái, tökéletlensége miatt a XXL században a humanista társadalom, a régiók közös Európájának megteremtésére kell törekedni. DR SZÉCHENYI ATTILA alpolgármester ÉVFORDULÓ „Ki öntözi meg a sírotokat messze, Ki sír rátok könnyet a nagy idegenbe? Elesett hős fiúk, elesett hős apák, Kiket sírba zártak a vérző nagy csaták ” Naftalinszagú január 12-én a fél hetes helyijárat Egyre több idős nénike és férfi száll föl a buszra. A Szent István téren óvatosan lesegítik egymást és elindulnak a templom felé. „...így bátorságot öntött beléjük, úgyhogy készen voltak rá, hogy a törvényért és a hazáért meghaljanak...” - idéz Isgum József plébános a gyászmisén megjelenő túlélőknek, az özvegyeknek, az egykori katonatársaknak, a családtagoknak a 2 Makkabeusból, majd a muhi és a mohácsi csata áldozatainak mértékét veti össze az ötven évvel ezelőtti doni pusztulással. („A 2. magyar hadsereg veszteségeit - a hősi halált haltak, eltűntek, hadifoglyok -120 ezer főben állapíthatjuk meg” - írja Szabó Péter hadtörténész. „A magyar arcvonal első áttörése 1943. január 12-én, a délelőtti órákban a hadsereg cérnavékony vonalának talán leggyengébb szakaszán, az urivi dombháton következett be.” Azt is megállapítja a történész, hogy a 2. hadsereg egyéves keleti hadszíntéri tevékenységének tragédiába torkollása súlyos csapást jelentett a nemzetnek. A háborúba kényszerült országot az első komolyabb véráldozat érte.) „Nem gondoltam volna, hogy ennyien eljönnek” - mondja egy magas termetű férfi a társának. Néhány lépésnyire vannak csupán az emlékműtől. A megszólított hosszasan nézi a nevekkel sűrűn telerótt, fóliával borított oszlopot, majd felsóhajt: „Igen.” Kiérnek a járdára, ballagnak a buszmegálló felé. 9-Elhunytak - valahol Oroszországban Az Új Magyarország című napilap 1992. március 25-től folytatásokban közli a moszkvai Központi Levéltárból folyamatosan érkező névsort, amely a háború alatt és után hadifogolyként GULAG-börtönökben, kényszermunka-táborokban elhunyt magyarok fellelhető adatait tartalmazza, összesen mintegy 30 ezer nevet. E névsor alapján közöljük ezután folytatásban a Paksról és Paks környékéről elvittek nevét és meglevő adatait. A névsor többször indul elölről és sok név mellett semmilyen adat nem szerepel, ezért, aki bővebbet szeretne tudni, keresse a művelődési központ könyvtárában az Új Magyarországot! Aki a nevekben rokonát, hozzátartozóját véli felfedezni, forduljon a lakóhelye szerinti megyei Vöröskereszt szervezethez további felvilágosításért. A rövidítések: hdf = hadifogoly; km = kényszermunka-tábor, málenkij robot Név Szül. év, hely, lakhely Rangja Elhunyt Fogság jellege Agócs Mihály 1906. Paks honv. 1943. 05.12. hdf Aradi József 1909. Nagydorog 1911. Kötesd honv. 1943. 06.17. hdf Lenke János őrvez. 1947. 06.12. hdf László József 1911. Tolna m. honv. 1945. 09.18. hdf Róth Antal 1913. Hegyes honv. 1946. 03.19. hdf Trautmann Henrik 1919. Tengelic honv. 1943. 02.11. hdf Vajda Benő Wechter 1916. Dsztgyörgy őrm. 1945. 02. 19. hdf (Bakter?) István 1897. Dkömlőd honv. 1946. 03. 04. hdf Weis Ferenc 1906. Paks(?) honv. 1943. 05. 06. hdf Kefik Antal 1924. Dkömlőd honv. 1947. 04.12. hdf PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Költészet napja, 1993 Az Érdi Csuka Zoltán Városi Könyvtár, az Érdi Újság és a Magyar Rajztanárok Országos Egyesülete országos rajzpályázatot hirdet A pályázaton a 20. század második felében élt és élő magyar költők verseinek illusztrálásával vehetnek részt, 10-14 éves tanulók. A pályaműveket A/3-as méretben, kasírozva kérjük elkészíteni. Az illusztrált verset címét a költő nevével együtt kérjük mellékelni. A legszebb alkotásokból kiállítást rendezünk. Egy pályázó maximum két művel szerepelhet A beérkezett alkotások a Csuka Zoltán Városi Könyvtár tulajdonába kerülnek. A pályázat díjazása: fődíj a VÁNDORSERLEG, amelyet az I. helyezett diák iskolája őrizhet két esztendeig. A pályázó a vándorserleg kicsinyített mását kapja. A további helyezettek értékes tárgy- és könyvjutalomban, oklevélben részesülnek. A pályaművek beérkezési határideje: 1993. március 17. A gyermekalkotásokat a következő címre kérjük eljuttatni: CSUKA ZOLTÁN VÁROSI KÖNYVTÁR GYERMEKKÖNYVTÁRA 2030 ÉRD, HIVATALNOK U. 14. Eredményhirdetés, kiállítás: 1993. április 17-én, szombaton 14 órakor a NAPHÁZ GALÉRIÁBAN. (Érd, Sárd u. 35.) A díjat nyert pályázókat levélben értesítjük. Ehhez kérjük a pályázók alábbi adatait: lakcím, iskolája neve, címe, osztálya, felkészítő tanára nevét Amennyiben rajztagozatos iskolába jár, úgy kérjük azt is jelezze. A rajzpályázat az 1992. évi Közművelődési pályázat kuratóriuma és az Érd városáért Alapítvány anyagi támogatásával kerül megrendezésre.