Paksi Hírnök, 1993 (5. évfolyam, 1-26. szám)
1993-08-25 / 17. szám
PAKSI HÍRNÖK 6 1993. augusztus 25. Előzetes a Szekszárdi Szüreti Fesztiválról „Szekszárd neve, a Szekszárdon élő ember mindennapi élete ezred év óta összefonódik a szőlővel, a borral. Ennek a derűs, kedves városnak ezért is legnagyobb ünnepe évről évre a SZÜRET, s a hozzá kapcsolódó hagyományok...” - olvashatjuk a fesztivál programterve bevezetőjében, melyet a Fesztiváliroda sajtótájékoztatóján osztottak szét a megjelentek közt A Gemenc Szállóban tartott tájékoztatón dr. Leidecker Jenő szekszárdi alpolgármester elmondta a rendezvénysorozat céljáról, hogy mindezzel tudatos várospolitikát szeretnének megvalósítani úgy, hogy a lehető legjobb szórakozást biztosítsák a vendégeknek. A fesztivál mottója: „Európai és nemzeti kultúra.” Szeretnék, ha ez a szellemi tartalom-törne át nemlétező vagy ma még átjárhatatlan határokat. Dránovits István fesztiváligazgatótól tudtuk meg, hogy a rendezvénysorozat magánvállalkozás, jóllehet a szponzorok között ott van Szekszárd Város Önkormányzata is. A fő támogatók: Dom és T-Bau Rt., Takarékbank Rt, Kereskedelmi Bank Rt., Paksi Atomerőmű Rt, Centrophone Rt, Matáv Rt A rendezvénysorozatot Szekszárd város polgárai is magukénak vallják. A fesztivál programjai szeptember 16—19-ig látogathatók, némileg eltérnek a jelzett időponttól az elő- és kiegészítő rendezvények. Az idén megpróbálják kialakítani a rendezők a fesztivál önálló image-át A vizuális hordozókon (képeslap, bélyeg, póló stb.) megjelenik majd Háry János, a város ismert figurája. A sajtófesztivál, mely néhány nappal megelőzi a hivatalos megnyitót, a kisvárosi tv-k riporttalálkozója lesz. A bemutatók mellett szakmai megméretésre is sor kerül: díjazzák a legjobb riport-és portréfilmeket a privatizációs és sport témájúakat stb. A Tolna Megyei Vállalkozói Központ bemutatkozásán túl konferenciát szekcióüléseket és kiállítást rendez a vállalakozás- és gazdaságfejlesztés témaköréből. E rendezvényeken három minisztérium is képviselteti magát. Az értelmiségi konferencia vendégei Közép- Európa jeles és ismert írói és politikusai lesznek (Konrád György, Cs. Gyimesi Éva, Kiss Gy. Csaba stb.) Az ünnepélyes és hivatalos megnyitót 17-én, pénteken tartják. Még aznap lesz a fő sétányon és környékén a kirakodóvásár, a Kadarkaverseny, a Hubertusz-mise, térzene, ökörsütés, szabadtéri mulatság. E nap szakmai programja is a borral kapcsolatos: exportlehetőség az angolszász piacokon - tanácskozás. A szombati színes szüreti felvonuláson táncosok, folklórcsoportok, hagyományőrző együttesek mellett láthatják majd a helyi lakosság képviselőit is (iskolák, vállalatok, kismesterségek). Szombaton lesz az olasz nemzeti est is. Az olasz vendégek a bortermelő országok nemzeti estje sorozatban kapnak lehetőséget a bemutatkozásra. A borudvarban mindhárom napon jelen lesznek ők is saját boraikkal. A hagyományokhoz híven vasárnap lesz a fesztivál legizgalmasabb és legmozgalmasabb napja:- Tolna megyében első alkalommal rendeznek rallye-versenyt A Benzoil Rallye (120 versenyautó) nagy futama az alábbi útvonalon halad: Szekszárd - Szálka - Mőcsény- Bonyhád - Aparhant- Mucsfa - Kisvejke - Lengyel - Kurd - Csibrák - Dúzs - Hőgyész - Diósberény - Szakadát- Gyönk- Miszla - Belecska - Keszőhidegkút- Varsád-Kistormás-Tevel-Závod-Harc-Szekszárd.- A lovassport szerelmesei a meghívottak fogat- és díjugrató versenyén szurkolhatnak, a tréfás kedvű bortermelők pedig a Háry-kupa borászvirtuson mérhetik össze erejüket, ügyességüket A fesztiválzáró gálaműsort tűzijáték, záróbál és sorsolás követi. Mit sorsolnak ezen a fesztiválon? Nem kevesebbet, mint egy FIAT UNO személygépkocsit mely máris megtekinthető a Gemenc Szálló előtti téren. Ezúton közli a fesztiváliroda, hogy a nyereményadót a szerencsés nyertesnek kell kifizetnie. A személygépkocsit azok között sorsolják ki, akik belépőt váltanak a BORUDVARBA. A belépő egyébként valóban csak belépő lesz, nem jár vele se pohár, se bor, azt a vendégnek kell megvásárolnia. A rendezők bizton állítják, hogy Szekszárdon az ország leggazdagabb szüreti fesztiválprogramját kínálják az érdeklődőknek. A teljes programot augusztus végéig nyilvánosságra hozzák plakátokon, szórólapokon és a megyei sajtóban. HÁ Erről jut eszembe A Kossuth Lajos utca 16. számú ház előtt elhaladva jut eszembe, hogy vagy fél évszázada itt működött a járás első szülőotthona, dr. Resch Béla paksi születésű orvos-tulajdonos vezetésével, mint magángyógyintézet Megnyitása előtt pontosan 100 évvel korábban, 1830-ban alapítványok tették lehetővé a paksi szeretetház kórházzá fejlesztését, de az felszerelés hiányában nőgyógyászattal nem foglalkozott. 1872-ben a község megvásárolta ugyan az Anna utcában a későbbi szegényház épületét de rendes kórházat itt sem tudtak berendezni. A segélyhelyet Paks híres orvos-régésze, dr. Novák Sándor vezette. 1914-ben az év végén nyitották meg a paksi vöröskereszt kórházat de a háború végén megszűnt 1918-ban az Anya- és Csecsemővédő Egylet próbálkozott nőgyógyászattal. A község 1928-ban kórház céljára megvásárolta a Deák Ferenc utca 13. szám alatti Novák-kúriát, de csak a Vöröskereszt rendezett be ott néhány helyiséget. Ilyen eredménytelen kísérletek után fogott hozzá Resch Béla a magán-szülőotthona létesítéséhez, mégpedig sikerrel. Egyelőre néhány szobát rendezhetett csak be, de a látogatottsága egyre nőtt, végül az otthon az egész járás nőgyógyászatának is központja lett Miután a régi épület korszerűtlenné vált és az anyagi feltételek megteremtődtek, felépítették a szintén a Kossuth Lajos utcában fekvő emeletes, korszerű műtővel berendezett szülőotthont, melynek eredeti funkciójára ma már csak az odatelepedett élő reklám, a minden évben visszatérő gólyacsalád figyelmeztet, mintegy mementóként Dr. Pongrácz Sándor orvos közreműködésével itt már sebészettel is foglalkoztak. A jó hírű egészségügyi intézményünk azonban a továbbfejlesztés helyett először az államosítás, majd a megszüntetés áldozata lett Dr. Resch Bélának, mint nemkívánatos, osztályidegen elemnek távoznia kellett Paksról, a szanatóriumát viszont minden kárpótlás nélkül államosításra és működtetésre alkalmasnak találták. Vezetését a Pestről hazaköltözött dr. Tóthegyi szülészorvosra bízták. így bizonyosodott be ismét, senki sem lehet próféta a saját hazájában. Legtöbbet azonban maga a társadalom veszített A paksi illetőségű újszülötteink születési helyéül Szekszárdot jegyzik be, tehát ha valaha neves ember lesz belőle, nem paksinak számít holott ott tölti szüleivel és egész rokonságával együtt nemcsak gyermekéveit, hanem sok esetben egész életét is. Bizony sokan lehettek volna bölcsebbek, ha nem hiszik, hogy máris azok. A világi dolgok rendjét az emberi személy rendjéhez kell szabni, nem pedig fordítva. PAXf Hej(ly) történész, történész! Tisztelt Szerkesztőség! Talán észrevették: nem kenyerem a Paksi Hírnökban megjelent cikkekre reagálni, ám a július 28-i számukban közölt kronológiai adatsor mégis írásra ösztönzött Ugyanis a 373. fsz. alatt ez olvasható: „1901. augusztus 28. Az e napon működést nyert Paksi Hírlap Budapesten készült és semmi paksi vonatkozású anyagot nem közölt” A mellékelt fénymásolatok Viszont azt bizonyítják, hogy a jelzett időben nem is jelent meg a Paksi Hírlap. Ezzel szemben az 1901. augusztus 25-én megjelent szám első oldalán a következő tragikus eseményről számol be Raksay Sándor: „A mérges kút áldozatai Megrendítő szerencsétlenség történt a napokban Pakson. A katolikus kör szomszédságában lévő kutat javították, amikor Füredi Sándor kútmester szükségesnek találta, hogy a kútcsöveket ki is égesse. Ezt a munkát azonban csak a kút aljában lehet elvégezni. Megnehezítette az égetést az, hogy a kút mélyéről veszedelmes gázok törtek föl, úgy, hogy a kútmester nem is szállt alá a kút fenekére, de egyik munkása, Purger István napszámos vállalkozott az égetésre és így ő szállt alá a kútba. Purger István a merészségét az életével fizette meg, a mérges gázok, mihelyt elérték, megfojtották. Mikor látták, hogy Purger nem ad magáról életjelt, a kút körül állók rosszat sejtve, mentésére siettek a szerencsétlen embernek és Zámbory István, Resit Muki asztalos egy lajtorján leereszkedtek a kútba, de alig tettek egy két lépést, a feláradó gázoktól megszédültek és holtan alázuhantak a kút mélyére. A szerencsétlenség hírére nagy tömeg verődött össze a kút körül, akik közül Mészáros Károly vállalkozott, hogy felhozza a halottakat. Resit asztalos derekát odakötötte a lajtorjához, de mire a halottat vele együtt felhúzták a földszfnre, Mészáros is elalélt és csak hosszas fáradság után tudták csak magához téríteni. Időközben beesteledett, így másnapra halasztották, hogy a halottakat felhozzák a kútból. Kovács kútásó vállalkozott 30 forintért a veszedelmes munkára. Zámbory István holttestét fel is hozta a kútból, de ő maga, alig hogy felért, néhány perez múlva meghalt Ilyképen négy áldozata lett a mérges kútnak. Purger napszámost vasfogókkal húzták ki a kútból.” Epés megjegyzésem: amennyiben augusztus 28-ra említésre méltó eredményt nem sikerül felkutatni, nem szabad kitalálni sem, mert hiteltelenné válik minden. Tisztelettel: BEREGNYEI MIKLÓS paksi lakos Ui.: A154. fsz. alatt közölt adat is légből kapott, ugyanis a Postai Értesítő 1881-82-ben jelent meg és nem 1894- ben, de erről a 2. hozzászólásomban szeretnék szót ejteni!
