Paksi Hírnök, 1993 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1993-07-28 / 15. szám

PAKSI HÍRNÖK 8 1993. július 28. Emlékezzünk régiekről Mennyi emléket hoztam! és mennyit láttam, éltem! Van hátra még elég időm, hogy elbeszéljem?- Mögöttem a tenger, előttem vár az angyal.- Kezdek beletörődni, hogy elviszem magammal. (Rónay Gy.) AUGUSZTUS 327. - A magyar naptárban Kisasz­­szony, másként Nyárutó-hava. A ró­mai kalendáriumban a hatodik hónap volt Emlékezetül a római tanács Au­gusztus császárról nevezte el e hóna­pot A Nap látszólagos mozgása közben ekkor lép a „Szűz” csillagkép jegyébe. Az augusztusi égbolt esténként rend­kívül fényes. Több csillag észlelhető, sza­bad szemmel is, csillaghullással tarkítva a lenyűgöző látványt Az ég birodalmát igen sokáig mozdulatlannak képzelték, de ez a nyugalom csak látszólagos. Hip­­pardus már 2000 évvel ezelőtt észrevet­te: ez a mozdulatlanság nem állhatatos, vannak kivételei is. A csillagászatnak egyébként alapfeltétele: egyetlen csilla­got sem látunk olyannak, amilyen, ha­nem olyannak, aminő sok-sok évtized­del ezelőtt volt A legközelebbi csillag fé­nyének is évekre van szüksége ahhoz, hogy ideéijen, hiszen egyetlen fényév 9 billió 263 ezer kilométernek felel meg. El kell fogadnunk, hogy az Ég birodal­ma végtelen, megmérhetétlen, olyan egyetemes élet tárháza, mely őrületes sebességgel ragad magával minden égitestet Lassan ugyan, de ott is minden változik, átalakul, melyek észleléséhez az emberi földi lét túlságosan is rövid. 328. - 1772. AUGUSZTUS 1. Életbe lépett Mária Terézia hajózást szabályozó rendelete. Ennek értelmé­ben a paksi Duna-szakaszon is fel kellett szedni a mederfenékbe vert ma­lom-karókat Helyettük kötelezővé tet­ték a vasmacska és a vaslánc haszná­latát 329. - 1831. AUGUSZTUS 1. E napon halt meg gróf Vigyázó Ig­­nác-nak, a paksi közbirtokosnak a neje Csuzy Jozefa. Klementinát a család utolsó tagját 1865. március 7-én temet­ték a Rókus kápolnába. 330. - 1526. AUGUSZTUS 2. II. Lajos király már július 2-án elin­dult 40 ezer katona élén a tolnai tábor­ba. Közben e napon érkeztek Paks­­ra, ahol a király Paksy III. János tol­nai főispán vendégeként néhány na­pot pihent A sereg útjának további ál­lomásai: 6án Tolna, 14-én Szekszárd, 17-én Báta és 23-án Mohács. 331. - 1379. AUGUSZTUS 3. A pápa e napon nevezte ki Rátóti Kaplai Demeter bíboros esztergomi érseket magyar-lengyel nunciussá (követté). 332. - 1708. AUGUSZTUS 3. E gyásznapon a császáriak 14 ezer emberükkel alaposan elpáholták a ku­rucok 22 000-es seregét Igazolódott: a magyarok harcmodora idejét múlta. Meg kellett hát tanulni a legújabb harc­módokat az ősi virtuskodás helyett 333. - 1912. AUGUSZTUS 4. A főleg polgári fiúiskolába járó ta­nulókból álló „paksi diákcsapat” ekkor játszotta le első nyilvános mérkőzését a bölcskei diákokkal. A paksiak nem kis meglepetésére, ám a bölcskeiek annál nagyobb büszkeségére a paksiak 16:0- ás eredménnyel alulmaradtak. 334. - 1945. AUGUSZTUS 4. A paksi képviselő-testület e napon mondta ki: Pakson egy kereskedelmi középiskola felállítását kívánatosnak tartja. Török János közölte, hogy a községi 1. bíróval, Girst Ádámmal meghallgatást nyertek a kultuszminisz­tériumban. A főjegyző tárgyalásának eredményeként a minisztériumtól enge­délyt kaptak az iskola felállítására, ha a dologi kiadásokat a község vezetősége magára vállalja. Ezt a közgyűlés elfo­gadta és megbízást adott a szükséges bútorok és berendezések beszerzésére. Ennek végrehajtására kiküldött bizott­ságuk tagjai a következők voltak: Dr. Arany László szolgabíró, Debulay Antal bankigazgató, Losonczi István polgári iskolai igazgató, dr. Müller Sándor orvos, Rein József iparos, Steigervald György cipész, Szelp Jó­zsef iparos, Thüringer Lajos ev. lel­kész. Záborszky János ref. parochus. 335. - 1297. AUGUSZTUS 5. III. Endre, az utolsó Árpád-házi ki­rály e napon kötött szövetséget több ma­gyarországi főúrral, köztük Rátóti Do­mokos tárnokmesterével, aki az Árpád­­ház kihalása után jelentős szerepet ját­szott az Anjou-dinasztia behívásánál. 336. - 1526. AUGUSZTUS 5. II. Lajos király e napon rendelte el paksi táborában: Magyarországon, Erdélyben és a Horvát-Szlavon-Dal­mát bánságban minden jobbágy köte­les fegyvert fogni. Tehát „körülhordat­­ta a fegyverbe hívó véres kardot”, sajnos későn. 337. - 1526. AUGUSZTUS 5. Gróf Listi László 17-ik századi költő verséből idézek: „A király Föld-Várra, e’ mezővárosra Erchiből megindulaj Vé­kony hatalommal s kétes gondolattal helyéből megmozduló,/De senki itten is helyét, így ősem talála./(...)/A’király hogy hallá Péter-Várad vesztét, / He­lyéből mozdula, hertelenséggel meg­hozó tervét,/SPaksra rándula s töltött ott két nap estét. ” A vers nem stilisztikáikig érdemel említést nem is a régisége miatt közöl­tem, hanem bennünket írója érdekel kö­zelebbről. A Rátótiak nem szűkölködtek neves férfiakban, Paks pedig különle­ges pályákat befutó egyénekkel, de Listi gróf életpályája szinte egyedüli az or­szágban is. Listi László (1628-1662) az Erdélybe szakadt Rátóti-Gyulaffy család egyik tagjának, Gyulaffy Zsuzsannának örökbefogadott fia volt így nagy va­gyonnakjutott birtokába. A múlt század közepe táján Listit sokkal többen olvas­ták, mint például Balassa Bálintot Apja, Listius Ferenc Bethlen Gábor fejedelem bizalmas embere volt Az örökbefogadó szelíd szívű édesanyja List László kicsapongásai miatt igen so­kat bánkódott, de némi vigasztalásként nem kellett megélnie Listi bitóhalálát Listi László hazai és külföldi tanulmá­nyai után visszahúzódva élt Köpcsény várában, Moson vármegyében. Itt azonban a törvényeket semmibe vevő, erkölcsi korlátokat nem ismerő életmó­dot folytatott Sorozatos gyilkosságai, oklevélhamisításai, gyújtogatásai és egyéb gaztettei azonban magas össze­köttetései révén hosszú ideig megtorlás nélkül maradtak Végül hamis pénzve­rés vádjával tartóztatták le, mely alól senki sem bújhatott ki. Ráolvasvaífégi bűneit is, 1662-ben lefejezték. Listi ugyan nem volt vérségi kapcsolatban a Rátótiakkal, de örökbefogadó anyja ré­vén - aki vele szemben tehetetlen volt - mégis foltot hagyott a híres nemzetség becsületén. 338. - 1532. AUGUSZTUS 5. E dátum oly nemes vitézi tettet takar, mely az elcsigázott nemzetnek újabb re­ményt adott Ugyanis a kisvár, Kőszeg alatt megtorpant a Bécset ostromló tö­rök had, pedig alig ezerfős odamene­­kült parasztcsapat védte, igaz, kiváló ka­tona, Jurisics Miklós vezetésével. A török dolgavégezetlenül kotródott el a városkából, bedőlve Jurisics álbehó­­dolásának Kétségtelen, hogy a török se­reg egy részének itteni késlekedése volt az egyik oka annak, hogy Bécset nem tudták bevenni, a felmentő sereg megér­kezése előtt 339. - 1809. AUGUSZTUS 5. A győri csatában szerzett betegség következtében e napon halt hősi halált Gindly János közbirtokos otthonában Gindlicsaládon. Lovas főhadnagy­ként vonult be, a nádor a győri csata után léptette elő másodkapitánnyá. A Napóleon elleni csatában két megyei halott volt: Gindly és Festetics János nemesi felkelő kapitány, aki a csatame­zőn esett el. 340. - 1914. AUGUSZTUS 5. Ekkor tették partra Pakson a Duna­­gőzhajózási Társaság kormányosát, aki szerb golyótól sebesült meg halálo­san, pedig csak e napon üzent hadat Szerbiának a Monarchia. Grempsber­­ger Mihály tehát az I. világháború legelső hősi halottja volt akit Pakson rengeteg ember jelenlétében, megkü­lönböztetett tisztelettel temettek a Virág utcai temetőben. A nők virágerdeje bo­rította el sírját majd elénekelték a Him­nuszt és a Szózatot Ravataláréfkoszorút küldött a katonai monitorok parancsno­ka és a Dunagőzhajózási Társaság is. Különös összjátéka a véletlennek, hogy holttetemét a Millennium nevű gőzha­jó hozta Paksra. Paks története sok „Ieg”-et produkált Ez a leg arra kötelez bennünket hogy ne feledjük el soha, paksi hantok takarják el örökre az I. világháború legelső hősi halottjá­nak tetemét is. Sírja jeltelen. De a föld az a régi. Emlékezzünk rá tehát jelképe­sen. Paks régi temetői, a Sérgödör téri, a Temető utcai, az öreghegyi ma már la­kóházakkal vannak beépítve. Nem fe­lejthetjük el azonban, hogy alattuk ha­lottak porladoznak 341. - 1849. AUGUSZTUS 6. A megye megszállásával kezdetét vette az abszolutizmus. 342. - 1686. AUGUSZTUS 7. Török sereg e napon vonult át utoljára Pakson! 343. - 1947. AUGUSZTUS 7. A fenti napon a dunaföldváriak ké­résére adott hangversenyt a Paksi Ének- és Zeneegyesület vegyeskara a földvári Iparos Kör termében. Műso­ruk: Mozart (Altató dal), Schumann (Va­­ló-e ez vagy álom), Kodály (Magyarok­hoz), Finn népdal (Szólal a kincsem), Er­kel (Himnusz), Középkori Dal (Magya­rok fénye) és (Nászének). Rézbányay (Béke-zsoltár) és (Magyar dalegyveleg). Ráadás: Rézbányay (Zúg az erdő és Cserebogár). A műsor önmaga jelzi az énekkar szakmai felkészültségét 344. - 1850. AUGUSZTUS 8. Ekkor tartottak főjegyzőválasztást Pak­son az 1848-as események után Az eddigi főjegyző Pétsy József 6-án földvári ke­rületi közigazgatási albíró lett és Föld­várra távozott Helyébe három jelölt kö­zül a megyei főnök Eötvös Károly du­­naszentgyörgyi születésű ügyvédet nevezte ki valóságos paksi főjegyzővé. 345. - 1888. AUGUSZTUS 9. A szokásos pécsi ipari kiállításon Paksot Dusinszky József képviselte, az általa készített bőrpapírral (perga­mennel). A pécsi szakértők egyöntetű véleménye szerint a kiállítás slágere bi­zonyára ez a kitűnő paksi gyártmány lesz. Nem tévedtek Ausztria-Magyaror­­szágon csak egyetlen egy pergamen­gyár üzemelt Bécsben. De termékének minősége meg sem közelítette a paksiét nem beszélve arról, hogy az osztrák ára kétszer annyiba került Ä kereskedelmi miniszter, a pécsi kiállítás tapasztalatai alapján felhívta az egyetemek figyelmét: okleveleikhez Dusinszky-féle perga­ment használjanak ezután mindenütt 346. - 1919. AUGUSZTUS 9. E napon délelőtt az imsósi erdőben három társával együtt agyonlőtték Ta­kács György 29 éves paksi járásbírósá­gi írnokot Tanácsköztársaság alatti szerepe miatt A három további kivég­zett: Gauser Gyula 30 éves napszá­mos, Lefkovics Simon 36 éves keres­kedő, paksi lakosok és Blau Ödön poli­tikai megbízott budapesti lakos. Való­színű közük volt a két paksi csendőr ki­végzéséhez, hisz ez év május 2-án a For­radalmi Kormányzótanács határozatot hozott a munkásosztály mozgósításáról és felfegyverzéséről a proletárdiktatúra védelmére. A két csendőrt, Bakonyi Andrást és Csata Bálintot ezután két hónapra rá végezték ki elrettentésül. 347. - 1543. AUGUSZTUS 10. E napon kétheti ostrom után I. Szu­­lejmán török szultán elfoglalta Eszter­gomot Az érsekség Nagyszombatba települt 348. - 1456. AUGUSZTUS 1L Meghalt zimonyi táborában, pestis­ben Hunyadi János, a törökök réme Gyulafehérvárott temették el. 349. - 1690. AUGUSZTUS 11. I. Lipót király ekkor állította fel a „neoacquistica commissio”-ta török­

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom