Paksi Hírnök, 1993 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1993-05-05 / 9. szám

PAKSI HÍRNÖK 6 1993. május 5. Népfőiskola Uzdon Nagyon sok szerettei köszöntöm Renkecz József nyugalmazott isko­laigazgatót „birodalmában”, a volt Fördős-kúriában található falumú­zeumban.- A népfőiskola indulásáról, szer­vezéséről szeretném kérdezni.- Először is köszönöm, hogy gon­doltatok rám. Örülök annak, hogy a PEJKÓ majdnem minden számá­ban megkeres és kíváncsi arra, hogy mi történik itt Uzdon, velem is meg a házzal is, ahol „uralkodom”. Nagyon örülök, hogy az uzdiak igényelték, hogy itt is legyen népfőiskola. Ebből arra következtetek, hogy a közel 30-40 éves munkám nem volt hiá­bavaló Uzdon, mert az itt élő embe­rek nyitottak arra, hogy meghallgas­sák az okos szót, odafigyeljenek a vi­lágra, erre az országra: mi hangzik el, mi történik és hogyan-merre ha­ladhatunk tovább.- Milyen az érdeklődés? Hányán járnak az előadásokra?- A tavalyi előadásokat figyelem­be véve átlag 29-30 fő volt az elő­adásokon megjelentek száma. Volt olyan, amikor tizenhatan voltunk, de olyan is, amikor ötvennyolcán. En­nek igazán örülök azért is, mert en­nek a háznak az egy nagyszerű funk­ciója mindenképpen, hogy ilyen mozgalomnak, mint a népfőiskola, helyet ad. Úgy érzem nagyon fontos az a tény, hogy hiteles az, ami itt tör­ténik Uzdon. Az emberek hisznek abban, hogy ide érdemes eljönni, mert itt valami olyan történik min­dig, ami most az egyszer és talán so­ha máskor nem történik meg.- A népfőiskolának voltak-e ven­dégei?- Itt volt a Bartina néptáncegyüt­tes zenekarának három tagja már két alkalommal is. Úgy mutatkoztak be, hogy ők az uzdiak „házizeneka­ra”. Nagyon jólesett ez és fellelkesí­tette a hallgatóságot, mert ez igazán nagy szó, s kevés helyen mondhat­ják el ugyanezt a Bartina zenekarról. Rajtuk kívül több előadó is volt, pl.: dr. Fodor Ágnes a gyógynövények­ről és a természetgyógyászatról, Pinczési Sándor a történelemről, sepregi Béla az egyháztörténetről tartott előadást.- A balatonfüredi országos nép­főiskolái találkozóról szeretnék hal­lani pár szót. ,- Nagyon kedves, hogy erre is gondoltok és örülök, hogy a PEJKÓ- nak erre is kiterjed a figyelme. Nem tudom elmondani mindazt, amit sze­retnék, az idő rövidsége miatt, de mindenképpen fontos dolog az, hogy elmehettem erre a találkozóra. Körülbelül 100-120 fő vett részt az országos jellegű megbeszélésen. Nagyon reprezentatív előadóink vol­tak, pl.: a főtitkár, az elnök, akadémi­kusok, Szentágothai professzor, Pozsgay Imre. Tolna megyéből egyedül én vettem részt a tanácsko­záson. Sajnos. Sajnos azért, mert gondolom, mások is joggal lehettek volna ott Nagyon fontos dolgok hangzot­tak el az értekezleten. A lényege az volt - és egyetlen mondatban talán így tudnám összefoglalni -, hogy a jövőben a népfőiskolának a magyar közművelődésben igen fontos fel­adata lesz. Örülök annak, hogy Sár­­szentlőrincen és Uzdon - teháta szü­lőfalumban és a második szülőfa­lumban - ennek hittek és ebben bíz­tak az emberek. S kicsit talán az is igaz, hogy nekem is hittek, hitték, hogy én csak nagyszerű dolgokra tu­dok igentmondani, és szeretnéka jö­vőben is igent mondani. Hiszem azt hogy akik idejárnak, valamivel min­dig gazdagabbak lesznek, lelkiekben gyarapodnak, és nem sajnálják azt az itt eltöltött 1-2 órát. Még azt is hi­szem, hogyha az utolsó alkalommal tízzel többen voltunk, mint előzőleg, akkor a következő alkalommal talán újabb tízzel nő a jelenlevők száma.- Milyen programokat ervez az idei népfőiskolára?- Nem akarom most felsorolni a témaköröket, mert még nem is ala­kultak ki pontosan, de szerepel az irodalom, a honismeret, a ház gon­dozása, a történelem, a politika (bár a népfőiskola politikamentes, de úgy gondoljuk, azért szükség van arra is). A népfőiskola hallgatói megjelölhe­tik azt, hogy milyen előadásra kíván­csiak, mit szeretnének meghallgatni. Most hozzák már vissza sorban a „szavazólapokat”. Ha teljes lesz a népfőiskola programja, akkor Prisz­­ter Andrea, a Művelődési Miniszté­rium osztályvezetője kérésére, azt el­küldjük a címére. Komolyan érdek­lődnek irántunk, nem is akárkik, ha­nem a népfőiskola osztályvezetője, akitől azért a pénz is függ. Tulajdon­képpen ő döntött abban is, hogy az evangélikus egyház által kért támo­gatásra a 44 000 Ft megérkezett az önkormányzathoz, és Űzd is kapott 80000 Ftot Tehát joggal érdeklő­dik arról, mi történik itt nálunk. Re­mélem meggyőzzük arról, hogy nem volt hiába kidobott pénz az, amit a két község népfőiskolái céljai­ra megszavaztak, adományoztak. Én reménykedek abban, ha meg­kapják a programunkat a miniszté­riumban, akkor esetleg eljönnek megnézni mikor, mit csinálunk, hogyan történik itt az általuk meg­szavazott összeg hasznosítása. Terveink között szerepel, hogy be­vonjuk a népfőiskolái munkába a gazdakör tagságát, a méhészek idáig is szép számmal részt vettek, ezen kívül van néhány olyan ember, akit érdemes lenne idecsalogatni közénk.- Megköszönöm igazgató bácsi­nak a beszélgetést. Jó egészséget kí­vánok a további munkához is.- Köszönöm szépen, hát ez iga­zán rámférne. DRINÓCZI CSILLA A fenti interjút a sárszentlőrinci Petőfi Sándor Általános Iskola lapjá­nak, a Pejkónak legújabb számából vettük át. A bölcskei ökumenikus iskolában az elhúzódó tél végén jártam. „Tavaly év elején tudtuk meg, hogy az egyházak visszaigényelték ingatlanjaik egy részét” - kezdte tájékoztatóját Falus Endre igazgató, aki a lengyeli mezőgazdasá­gi szakközépiskolában mérnöktanár­ként dolgozott, mielőtt megpályázta vol­na a bölcske iskola vezetését „Bölcskén az iskolák (egy kivétellel), illetve a telkek is egyházi tulajdonban voltak Az évek során építkezések, felújítások folytak; tornacsarnok épült amit a községi ta­nács építtetett de az egyházi birtokra. Mi legyen a megoldás? Ä legjobbnak az ökumenikus iskola tűnt Ezt a polgár­­mester úr be is jelentette az évzárón- Milyen volt ennek a fogadta­tása?- Nehezen indultak a tárgyalások, végül megegyezés alakult ki az egyhá­zak képviselői és az önkormányzat kö­zött, de a i-re még nem került föl a pont Szeptembertől beépítettük az órarendbe az etika tantárgyat ezen kí­vül van katolikus és református hitok­tatás, kapcsolódó órában Én annyit kértem, hogy ne legyen kötelező a hit­tan, legyen szabad választás és mi biz­tosítjuk a feltételeit Az etikát a két lelkész oktatja, de hangsúlyozom: nem egyházi oktatás­ról van szó.- Milyenek az elmúlt félév ta­pasztalatai?- Nagyon jók. Én azt vallom: ha jó a tanár, akkor nagyon szeretik a gyere­kek a tantárgyat Én is azért szerettem bele a biológiába, mert jó volt a biológia tanárom. Ha jó az etikatanár, ha jól ne­veli a gyerekeket akkor azok szeretik az etikát Á plébános úr is nagyon szereti a gyerekeket a gyerekek rajonganak érte (Soroncz Ferenc plébános látogatásom idején kórházban volt vele nem talál­kozhattam - a szerző megj.)- Hogyan fogadta a testület a lelkészeket?- Ha meg is oszlottak a vélemények az ökumenikus iskoláról, nem vették rossz néven. Tényleg nem tudok ezzel kapcsolatban negatív véleményt mon­dani. Annak idején arról beszélgettünk, hol tartsuk meg a karácsonyi ünnepélyt? El­ső alkalommal volt hogy a katolikus templomot választottuk Ezt épp a refor­mátus lelkészasszony javasolta. Nem ebédlőben vagy egy csarnokban, ha­nem templomban, méltó helyen volt a kis karácsonyi megemlékezés. A lelkész­asszony a református gyerekekkel szé­pen odavonult és azt mondta: legfeljebb a következő majd a másik templomban lesz, egy a lényeg: a békesség. Szerdahelyi Józsefné Zimányi Mária református lelkész:- Másfél évvel ezelőtt kerültem ide, úgy, hogy megüresedett a lelkészi ál­lás. Megválasztottak és azzal egy idő­ben került át az iskola is az egyház tu­lajdonába. Meglett volna a református iskolában is a létszám, a katolikusban is, de ez a falun belül összeveszésre adott volna okot Ezt megelőztük Va­lóban nemes gondolat volt a közös is­kola. Nyomtatványt adtunk a gyere­keknek az évzárón: Akarja-e gyermekét hittanra já­ratni, hitoktatásban részesíteni? igen - nem - aláírás. A háromszázhat gyerek szülei kö­zül háromszázkettő visszaküldte. Nem volt a válaszok között egy „nem” se! Amikor a képviselő-testület a hitokta­tás ügyét felvetette, a 302 dokumen­tum nálunk volt Augusztusban a pol­gármester úr azt mondta, hogy mégse legyen ökumenikus iskola. Azzal ér­velt, hogy meg kell ismemi a szülők vé­leményét Akkor a plébános úr is, én is előhoztuk a papírokat Erre a képvise­lők azt mondták: jól van. Ilyen egyszerűen ment Bölcsesség volt, amit Isten adott nekünk; ilyet még sose csináltam. Mire mentek volna a faluban rábeszélni, hogy ne, addigra már megvolt A „kinti iskola” tanárijában lapoz­gatom Az élet könyve című kötetet, melyet Szerdahelyi Józsefné az etika tanítása során használ. Jog és köteles­ség, A jó modor, életszabályok, Az igazság, Jellem, becsület, önbizalom, Ä tartalékerő - olvasom a fejezetcíme­ket- Az ötödikesek osztályfőnöke megkérdezte a gyerekeket: melyik tantárgyat szeretik a legjobban? Az el­ső a torna volt utána az etika jött - mondja a lelkésznő. - Az etika szemé­lyes, a családi élethez kapcsolódik. Úgy érzi a gyerek, hogy az iskolába is hoz a családból egy darabot és így van értelme. Olyan történeteket próbálok az órákon elmondani, hogy a végén a gyerek mondja ki a szabályt- Osztályozza a gyerekeket?- Rendesea Van, aki dicséretet is kapott A hanyagságot nem lehet eti­kaórán megtűrni. Az otthon felejtett füzet a meg nem írt házi feladat az, amit nem lehet hagyni. Becsöngetnek Elcsöndesedik a zsi­bongó. Indulunka 4. osztályba, melynek Regősné Sóskúti Edit az osztályfőnöke- Kérdéseket teszünk föl, ahogy szoktuk Ki szeretne felelni? - kérdezi a lelkésznő a tanulóktól. Karok a magasbaa Németh Szabolcs és Mészáros Ma­rika megy a táblához, osztálytársaik kérdéseket tesznek föl nekik:- Mi a kegyelem?- A büntetés eltörlése - válaszol Szabolcs.- Méghozzá milyen eltörlése? - kérdezi Szerdahelyi Józsefné.- Teljes. Teljes eltörlése - mondja Mészáros Marika.- Tudnál-e rá példát mondani? Szabolcs válaszol. Halasi Jancsi is jelentkezik:- Hogyan fejezzük ki a munkát? Szijjártó Sanyi és mások is kérdez­nek:- Mi a különbség a gazdag és a sze­gény között?- Mi határozza meg a személyisé­get?- Mi a szeretet? A felelők pedig gondolkodva, sza­batosan válaszolnak, majd az etika ta­nára rátér az új anyagrészre: az aka­raterőről beszél. Elmondja az ókori görög szónok, Demoszthenész törté­netét A beszélgetés közben eljutnak a tanulók a belső tulajdonságok fontos­ságának fölismeréséig. Az óra végén fölírják a házi feladat címét: Ki vagyok én? gutái

Next

/
Oldalképek
Tartalom