Paksi Hírnök, 1992 (4. évfolyam, 1-27. szám)
1992-12-30 / 27. szám
PAKSI HÍRNÖK 8 1992. december 30. Emlékezzünk régiekről Mennyi emléket hoztam! és mennyit láttam, éltem! Van hátra még elég időm, hogy elbeszéljem?- Mögöttem a tenger, előttem vár az angyal.- Kezdek beletörődni, hogy elviszem magammal. (Rónay Gy.) Az emberi kíváncsiság sarkalatos pontja: a „kezdet” és a „vég”. A végtelen idő számítása csak úgy lehetséges, hogy egy nevezetes személyt vagy eseményt választunk kiindulópontul és ehhez viszonyítunk. Az ókor időszámítási rendszere az „éra” oly korszakot jelent, melynek személy a kiinduló pontja. Jelenleg is használják (Anjou-éra, Habsburg-éra, Horthy-éra, Kádár-éra stb.). De ezek csak rövid időre korlátozódnak, szűk területre érvényesek, nincs egyetemes hatásuk. A legbadarabb éra a „világ-éra”, mely a világ kezdetétől számítja az időt A zsidó világérát a paksi hitközségük is magáévá tette. Számtalan zsidó évszámozást találunk temetőjükben Pakson is. Például 1950. szeptember 12-én kezdték meg az 5752-ik zsinagógái évüket és 1951. szeptember 30- án fejezték be. Az általánosan elfogadott Gergely-féle naptárral csak táblázat segítségével azonosíthatjuk. A je lenlegi 1992. év a zsidóknál az 5752-ik zsinagógái év, mely szeptember 28-án kezdődött és 1993. szeptember 15-én fejeződik be. Alig hihető azonban, hogy a Világegyetem - amint azt a zsidók állítják - csak 5752 éves lenne. Jelen időszámításunk Jézus születését veszi kiindulópontnak. Az év azonban igen hosszú ahhoz, hogy csak napokra osszuk. Például 1993. december 10-ike sokkal egyértelműbb és világosabb meghatározás, mintha ezt írnánk: az év 344-ik napja. Visszaemlékezéseimet azonban azért osztottam napokra, hogy helytörténetünk eseményeire és személyeire a megfelelő időben emlékezhessenek. Ez természetesen töredéke annak, mitfelsorolhatnék, ezért szubjektív. Lehetőleg azonban közérdekű, hasznos és időtálló anyagot tartalmaz az összeállítás. JANUÁR 1. - Nagyboldogasszzony hava. A római Numa király vezette be Janus istennek szentelve. Náluk is 31 napos, de az évnek 11-ik hónapjaként szerepelt. A januári évkezdetet XIII. Gergely pápa 1582-ben vezette be. A nép találóan télhó-nak is nevezi. A Nap látszólagos mozgása közben januárban lép a „Vízöntő” jegyébe. Ekkor éljük a leghidegebb napokat Pakson a hónap középhőmérséklete 50 évi átlagban —1,1 °C. A hónap folyamán fokozatosan egy órával hosszabbodik a nappal. Január vidékünk legszárazabb hónapja is. A magyar parasztember nemcsak szerette a természetet, hanem jelenségeit alaposan meg is figyelte. A meteorológiai jelentés ilyen kis terület „mikroklímáját” nem veheti figyelembe. Természetes, hogy egy-egy kisebb területnek különböző lehet a helyi klímája, mint amit a meteorológusok jósoltak. Egyáltalában nem naivság a népi megfigyelésekre alaposan odafigyelni: Ha bárányfelhős az ég, eső várható. Ha nincs fagy januárban, megjön majd márciusban. A januári mennydörgés sok szelet hoz. Amely irányból először dördül az ég, onnan jön az év folyamán a legtöbb eső. 2. - JANUÁR 1. Újév, kiskarácsony, béke világnapja. Jaj annak a legénynek, aki e napon látogatta meg kedvesét, biz’ el is vehette feleségül. A népi hiedelem általában a szerencsevarázslatok és gonoszűzés napjának tartja. Úgy tudták: aki amivel január elsején foglalkozik, azt teszi egész évben. 3. - 1841. JANUÁR 1. A Magyar Nemzeti Színház megalakulásának dátuma. A nemzeti intézmény felépítéséhez a paksi földesurak is jelentős összeggel hozzájárultak. Annak bizony rég nyoma veszett, az újról pedig bölcsen hallgatnak. 4. - 1934. JANUÁR 1. Az I. világháború után az alábbi tisztségviselők vitték községünk ügyeit véglegesen: Főjegyző Tarisznyás Gerő, anyakönyvi jegyző Döme István, községi I. bíró Feil Ferenc, járásbírósági elnök Kulir Rezső, főszolgabíró Polgár István, r. k. plébános Gaál János, ev. parochus Thüringer Lajos, ref. parochus Záborszky János, zsidó főrabbi Altmann Simon, polgári fiúiskolái igazgató Veress Gábor, polgári leányiskolái igazgatónő Farkas Irén, a községi iskolák igazgatója Pákolitz Mihály, a r. k. fiúiskola igazgatója Geyer József, a r. k. leányiskola igazgatónője Gyönyör Angela, az ev. iskola igazgatója Kinkel György, a ref. iskola igazgatója Bálint Bulcsú, a zsidó iskola igazgatója Weisz Ábrahám, az Iparos Kör elnöke Büttli Vince, a r. k. Kör elnöke Keller András, a r. k. Legényegylet elnöke Talabér György káplán, az ev. Ifjúsági Kör elnöke vitéz Kiss Kálmán kereskedő, a Hangya Szövetkezet elnöke és a Népkönyvtár kezelője Németh Mihály tanító, a Közgazdasági Bank Rt. vezetője dr. Schwarcz Aladár, az OKH bank fiókjának vezetője Tenczlinger István, a Szekszárdi Takarékpénztár fiókjának vezetője Debulay, Antal, postafőnök Laczy Zoltán, MÁV vasútállomás-főnök Szabados Lajos, hajóállomásfőnök Vereckei Ferenc, csendőrszárny-parancsnok Perényi Géza őrnagy, a polgári iskolák tanári kara: Bodonyi Ilona, Fülöp Etelka, Fülöp Jolán, Günz Gábor, Kasselik László, Kántor Antal, Kincses Gyula, vitéz Székely Sándor, Thüringer Lajosné s rövid ideig Kelő Hona. 5. - 1850. JANUÁR 2. Pár évi kényszerszünet után e napon újra megnyithatta kapuit a neves „Paksi Úrikaszinó” Deák Ferenc egyik kedvelt tereferehelye, az Erzsébet Nagyszálló kávéházi termében. Könyvtárát a tagok között korábban szétosztották. 6. - 1850. JANUÁR 2. Szintén e napon jelent meg egy érdekes kimutatás, melyből kiderül, eleink másfél évszázaddal ezelőtt nem szűkölködtek elemózsia terén. Az akkor 9400 lakosú városunkban egy év leforgása alatt elfogyasztottak 184 hízott ökröt 7 bikát 286 tehenet 100 borjút 421 birkát 822 kecskét 225 sertést 50 kost 10 ürüt 56 bárányt Mindebben nincsenek benne a házilag leölt sertések és marhák, nem is szólva a baromfiak számáról. Minderre lehörpintettek 400 akó pálinkát 5 akó tiszta szeszt 1 akó rumot 2 akó rosoligót (narancsvirággal és különböző fűszerekkel ízesített likőr), 50 akó szilvapálinkát 24 akó likőrt, 600 akó sört és 6000 akó bort. A magyar akó körülbelül 50 liter volt tehát összevontan mintegy3541 hektoliter szeszes italt eresztettek le a paksiak hivatalos adatok alapján a torkukon és ki tudja még mennyit „zugiban”. Ez a csecsemőket is beszámítva egy személyre bontva 35 liternek felel meg évente. Mivel ez évben vezették be a fogyasztási adót bizonyára sokat letagadtak belőle. Csak a helyi serfőző 1750 akót (875 hektoliter), a 14 bevallottpálinkafőző pedig 575 akót hozott forgalomba. A pálinkát burgonyából, törkölyből, seprőből készítették, de az égetést csak a téli hónapokban gyakorolták. 7. - 1343. JANUÁR 3. E napon adta vissza Nagy Lajos király, atyja Károly Róbert által, hamis tanúzás miatt tévesen elvett környékbeli birtokait a Bikács nembéli Miklós fia Fodor Farkasnak, aki igazolni tudta Lajos király előtt ártatlanságát a felségsértés vádjában, amiért birtokait elkobozták. A birtokok: Kwrthul (Körtvél sziget Madocsánál), Madacha (Madocsa), Wrs (Örs Bölcske határában), Gyureus (Gyűrűs), Kanacha (Kanacs), Gyapa, Henche (Pusztahencse), Bykach (Bikács), Egres (Rácegres), Barlyath (Borjád) és Bykad (Bikád). Mindezeket később a Paksyak is adománybirtokként használták. Azóta elpusztult Örs, Gyűrűs, Kanacs. Gyapa és Egres viszont nemcsak állandó lakott hely maradt hanem középkori nevüket is változatlanul megtartották. 8. - 1945. JANUÁR 3. E napon haltmeg Geyer József nyugalmazott r. k. fiúiskolái igazgató, segédkántor. Paks egyik legismertebb és legsokoldalúbb pedagógusa volt aki társadalmi munkásként számos kulturális és közügyet felkarolt A nagy kompszerencsétlenség évében, 1887-ben született Pakson, Geyer Ádám kántortanító harmadik gyermekeként A paksi polgári iskolát 1905-ben végezte. Négyévi képezdei tanulás után Baján kántortanítói és karvezetői oklevelet szerzett és még ez évben a paksi r. k. egyház segédtanítóvá választotta. Muzikalitását atyjától örökölte Béla öccsével együtt, aki az esztergomi érseki tanítóképző ének-zene tanára lett Miniszteri megbízatás révén Geyer József 4 évig (1912-1920 között megszakítva) a polgári fiúiskolában éneket és testnevelést tanított Ezzel párhuzamosan órákat tartott az ipari tanulóknak is. 1833-tól igazgató, kántor és egyházközségi gondnok lett Alapítója és vezetője az első paksi vonósnégyesnek, később csellósa és karnagya a kis vonószenekarnak. Alapítója a híres paksi Ének- és Zeneegyesületnek, mely örökös tagjává választotta. Még ma is sokan emlékeznek a halk szavú, szerény, de igen képzett, népszerű pedagógusra és muzsikusra. Az utcán már messziről fel lehetett ismerni, ahogy bal kezével a zakója hajtókáját fogva lépkedett, jobbjában az elmaradhatatlan cigarettát szorongatva. Egyetlen fia Benkő Antal, a Sao Pauló-i (Brazília) jezsuita egyetem filozófiai tanára lett Hazatérve jelenleg Pécsett él ésmunkálkodikajezsuiták viszszatelepítésén. 9. - 1947. JANUÁR 3. Többször is cserélődött a jegyzői poszt Tarisznyás Gerő régi és Török János kommunista jelölt között E napon ismét Tarisznyás Gerő lett Paks főjegyzője a kisgazdapárt előretörésével. A községi I. bíró tisztét Prantner Jánossal töltötték be. Ugyanezen a napon megindulta tanítás Felső-Cseresznyéspusztán is. A községi elemi iskola részére Dömény József 44-es számú házának két helyiségét bérelte a község. 10. - 1890. JANUÁR 4. Daróczy Tamás szolgabíró ekkor tiltakozott az alispánnál amiatt, hogy az egyébként is sok tűzvész ellenére megtörténhetett: a belváros közepén, a plébánia melletti Szente-kertben egy újabb fáskert létesült holott már működik egymás mellett három is (Tegzes-, Bún- és Szchwarcz-fáskert) a hajóállomás és a Duna utca között Tény, hogy ez volt a Duna-parti szabadkikötő területe is, ahova a tutajokon szállított épületfát ki lehetett rakni. A hírközlőt idézem: „A tűzvész immár 10 év óta istencsapásként üldözte a paksiakat. Ezalatt három nagy tűzeset is volt. Legalább 30 ház a Kereszt, Keskeny, Templom és Iskola (ma Attila) utcákban mindháromszor leégett. Volt olyan évünk, amelyben harminc tűzeset történt. Mindezek után Pakson még mindig megengedik a zsúppal vagy náddal való tetőfedést. A tavalyi júliusi tűzben például elégett iszonyúan sok boroshordó, kád, takarmány, gabona. A lakosság fejét vesztve csak a mentésre gondolt és vizet senki sem hordott. A kalocsai és pataji tűzoltók, látva a tüzet, segítőkészen érkeztek a Zádori révbe, de révész hiányában órákig várakoztak a túlsó parton. Kömlődön a lakosság alig győzte elcipelni az orkánszerű szél által odahordott tüzes pömyét. A paksi gyepmester pedig két napon át szünet nélkül az állathullák elföldelésével foglalkozott. Víz hiányában sok helyen borral fecskendeztek. Hivatalos összeírás szerint leégett 213 lakóház, 185 présház', 80 melléképület, egyetlen tűzeset alatt. Az elöljárók zöme is károsult, kettő kivételével. ” 11. - 1701. JANUÁR 5. Az e napi megyegyűlésen királydaróci Daróczy István rendes alispán elnökölt Szolnoki Jármy Lász
