Paksi Hírnök, 1992 (4. évfolyam, 1-27. szám)

1992-12-16 / 26. szám

1992. december 16. 5 PAKSI HÍRNÖK A Paksi Atomerőmű Rt a szekszárdi Kreátor Kft közreműködésével kívánja eladni a vállalati lakásokat az ott dolgozóknak, illetve az onnan vagy jogelődjétől nyugdíjba menteknek. Az aján­latokat az érintettek november 10-11-én vehették át egy tájékoztató kíséretében a városi művelődé­si központban. Előzmények: A vállalat - dolgozói kérésre - ez év januárjában felmérést készített arról, hogy a bérlők hány százaléka venné meg a lakását Ez a felmérés szűkebb körben készült rnint a jelenleg felajánlott lakások köre, mivel néhány lakás tulaj­donviszonyát még rendezni kellett az önkor­mányzattal. Tudomásom szerint ezt mintegy két hónapon belül rendezték az illetékesek. A lakáso­kat forgalmi értékük 35%-áért adják el, ennek 15%-át kell befizetni, a maradékra 15 éves kamat­mentes kölcsönt ad az atomerőmű. Ha valaki egy összegben kívánja megvenni a lakást, akkor a kö­telező 15% után fennmaradó összeg 60%-át befi­zetve a lakást megveheti. A Babits M. u. 3-as házban (10 emeletes) lakom. Néhány lakótársammal beszélgetve jutottam ar­ra az elhatározásra, hogy lakógyűlést hívjak ösz­­sze, ahol kicserélhetjük gondolatainkat a lakásvá­sárlásról. Minden lakó postaládájába bedobtam egy meghívót, és a liftbe is kiragasztottam egyet 16-án este az alábbi témákról beszélgettünk: 1. Gondolatok a lakáseladásokról. Mit te­gyünk? Lesz-e 51%? 2. Mi tartozik az úgynevezett közös költségbe? Hogyan alakultak ezek a kiadások eddig? 3. Költségeket módosító szempontok. (Lehető­ségek a közös terhek csökkentésére.) Röviden összefoglalom az ott elhangzott gon­dolatokat Először abban egyeztünk meg, hogy kerüljük az egyes lakások árával, állapotával kapcsolatos megjegyzéseket, mivel így se vége, se hossza nem lenne a megbeszélésnek. Azt már korábban tisz­táztuk, hogy bármit is teszünk, ezen az ajánlaton a másik fél nem kíván módosítani. Az is elhangzott, hogy azért, mert a „világ túlsó végén” valaki jobb üzletet tud kötni mint mi, ettől függetlenül a sajá­tunkat mi is megköthetjük. Ebben a házban kis la­kások vannak, több nyugdíjasunk is van, így alap­vető kérdés, hogy van-e mindenkinek az előleg ki­fizetéséhez elegendő pénze. Ha nincs, akkor ezen csak kölcsönnel lehet segíteni (pl.: családi, rokoni, vagy éppen az OTP-től vagy más hitelintézettől je­lentős kamat mellett). Mi szól a megvétel mellett? Például a tulajdonjog megszerzése. Ez fix dol­got jelent az életben, amire számíthatunk. (Értékesítés, albérlő, jelzálogkölcsönhöz, eltar­tási szerződés, fedél...) Olcsó. Ha ma lakást szeretnénk vásárolni - akár használtat is - az sokkal többe kerülne a sza­badpiacon és nem is kapnánk 15 éves kamatmen­tes hitelt a törlesztéshez. Mozgásszabadság. Ha valakinek másutt lesz kedvező munkahelye, lakását eladhatja, vagy el­cserélheti, vagy pedig marad egy biztos pontja, ahova visszajöhet, ha a másik hely nem válik be. Addig a lakását kiadhatja. Lakbér-kiszolgáltatott helyzet. Ajelenlegi lak­bérek mélyen a piaci értékük alattiak. Várható nagymértékű emelésük. (A vendégszállások napi költségét majdnem négyszeresre emelte az rt.) Ha a ház a lakók tulajdonába kerül, úgy a lakók dön­tésén múlik az, hogy mennyi közös költséget fizet­nek. Az atomerőmű a tulajdonában maradó laká­sokra ugyanannyi közös költséget fog kivetni és várható, hogy veszteséget sem akar elkönyvelni ezeken a lakásokon. Tehát a bérlő fogja fedezni ezeket a kiadásokat, azaz akár megveszi, akár nem. Lakásokra számolva relatív kicsi tető. Mi szól ellene? A ház állapota, tervezési hibák. Nem történt szakértői vizsgálat ebben a témában, több hiá­nyosságról tudunk. 25-30 évente kell nagyobb munkálatokat végezni egy ilyen házon. Mintegy 10-15 év áll a lakók rendelkezésére erre össze­gyűjteni a pénzt. A rövid határidő. Október 30-i keltezéssel kap­tuk meg a lakásvásárlási ajánlatot és november 20. volt a beadási határidő. Mivel legkorábban november 10-én vehettük át, így még 2 teljes hét sem állt rendelkezésre a döntésig. Utóbb a beadá­si határidőt 1 héttel későbbre tették. A lift Kötelező üzemeltetni és drága a felújítá­sa, javítása. A házban körkérdés során kiderült hogy a la­kók több mint 51%-a megveszi lakását Mi minden tartozik a közös költségek közé?- lépcsőház, lift, előtértakarítás - magánerőből is megoldható- szemétszállítás- csatornadíj- lépcsőház-világítás - lekapcsoló automatika- lépcsőházfűtés- közös vízhasználat- liftüzemeltetés - a három tízemeletesre közö­sen- lakóbizottsági megbízott, vagy házmester dí­ja (könyvelés, adózás, betét..)- javításra, felújításra való előtakarékosság (pénzintézetben kamat és hitellehetőség)- biztosítás- rendelkezésre állás (víz, villany, fűtés, lift - nem feltétlenül szükséges) A ház egyedi lehetőségekkel rendelkezik, me­lyeket meg kell próbálni kihasználni a közös ter­hek csökkentésére. Ezek:- hőközpont,- városi televízió,- tetőn közösségi antenna,- hírközlős raktár, illetve műhely, vagy ezek he­lyén létesíthető üzlethelyiségek. Mindezek a lakóktól vonnak el területet, melye­kért a bérlők bérletet fizethetnek. Megállapodtunk az épülettel kapcsolatos hiá­nyosságok listájában és azt eljuttattuk a Kreátor Kft-hez. Abban a reményben írtam ezt a cikket hogy másokat is segíthet az itt leírt néhány gondolat a lakásvásárlással kapcsolatos útvesztők között való eligazodásban. PAPP ZSOLT Paksi pillanatok Mese az erős emberről Egyszer volt, hol nem volt, a négytomyú vásárcsarnokon innen, a Fidesz­­sárga művelődési házon túl, volt egyszer egy sportnapi majális. Vidáman folyt ott az élet: az árusok árulgattak, a vevők meg bámulgattak, a gyerekek pedig a gumivárban ugrálták ki magukból az energiát, amit az elmúlt héten az óvó néni meg a tanító néni belépjük fojtott Hát mit ad Isten (és mit nem) - éppen erre járt az erős ember, aki hazafelé igyekezett. Nem törődött az átjelzéssel, mely szerint egy fél nyúlugrásnyit ke­rülnie kellene, így aztán nemsokára egy keresztbe állított fehér Lada zárta el az útját. Emberünk dühösen kikiáltott a járgánya ablakán a hozzá legköze­lebb álló árusnak: - Mi ez itt? Álljon már arrébb!-A rendezőség állíttatta ide a kocsit, hogy elzárja a járműforgalmat-szólt oda a kereskedő.- Na és mi van, ha fellököm?- Micsoda?- Megnyomom, nekimegyek! - srófolta tovább mérgét az erős ember.- Hát, az a maga dolga - vonta meg a vállát nyugodtan az árus, akinek tör­ténetesen annyi köze volt a fehér Ladához, mint Kupa Mihálynak a Máltai Szeretetszolgálathoz. Az erős ember nem hagyta annyiban.-Nincs joguk itt eltorlaszolni az utat, amerre ÉN hazafelé megyek! Hol van a rendező? Mivel ezek után már alig figyelt rá valaki, a lovak közé csapott, akarom mondani, beletaposott a gázba. Amint a Lada mellé ért, gigászi erőt érezve magában kinyúlt az ablakon, s félkézzel próbálta odébb taszítani az akadályt. Miután kitartó próbálkozása kudarcot vallott, bőgő motorral, néhány so­ványka milliméter távolságra az odaállított autótól mégiscsak átpréselte ma­gát a lezárt útszakaszon. Ha a rendező épp a közelben lett volna, az én mesém is tovább tartott volna... P. E. Műszaki környezettechnikus Célunk a megelőzés November 19-én az Energetikai Szakképzési Intézet adott otthont a Nem­zeti Szakképzési Intézet továbbképzésének. Anyagismeret-tanárok gyűltek össze a főiskolai előadóban az ország min­den részéből. A szaktanácsadáson felmerült, hogy komoly gondot okoz a középiskolák­ban tanító tanároknak a jó tankönyv hiánya, nem beszélve arról, hogy a ren­delkezésre álló egyéb segédeszközök-oktatófilmek is túlnyomórészt régiek, elavult technológiákat mutatnak be. A továbbképzést intézetünk tanára, Csercsicsné Illyés Ágnes tartotta. Is­mertette az atomerőmű működését az atomerőmű létesítése és üzemelteté­se során alkalmazott fémipari anyagvizsgálati eljárásokat valamint a reak­tortartály-acél sugárkárosodásának a vizsgálatát A résztvevőknek lehetőségük nyílt a kolléganő és a PA Rt videostúdiója ál­tal készített videofilmét is megtekinteni a roncsolásos és roncsolásmentes fémipari anyagvizsgálati eljárásokról. A jelenlévők az elhangzottakról írásos anyagot is vihettek magukkal, és a videofilmek átmásolásával is segítséget nyújtottunk nekik. Csercsicsné Illyés Ágnes - aki egyébként az intézetünkben induló új szak­nak is a vezetője - a következőket is elmondta: - iskolánk profilbővülése a műszaki környezettechnikus szakkal a környezetvédelem fontosságát, és szakmaként történő elismerését kívánja szolgálni. A környezetvédelmi képzést elsősorban műszaki-technikai, technológiai jellegűnek tekintjük: célunk a megelőzés, az elhárítás műszaki megoldásai­nak a megismertetése. Kiemelten kell foglalkozni az energetikaipar környe­zetszennyezésével, a kommunális szféra problémáival, az érvényben lévő jo­gi szabályozás megismertetésével, hogy az itt végzettek képesek legyenek a környezetvédelemmel kapcsolatos általános feladatok megoldására is. A szakmai továbbképzést erőműlátogatás zárta. HIDEG LÁSZLÓ név. igh.

Next

/
Oldalképek
Tartalom