Paksi Hírnök, 1992 (4. évfolyam, 1-27. szám)
1992-11-04 / 23. szám
PAKSI HÍRNÖK 12 1992. november 4. Volt egyszer egy tanbaki Alig több mint egy esztendő múlt el azóta, hogy ama bizonyos „pirhana” - melyet Solt Sándor fogott ki ’91. augusztus 20-án az erőmű hűtővizének kiömlőnyílása előtt - lázba hozta a várost. E különös zsákmányról a Paksi Hírnökben is olvashattunk akkoriban. A lap kitűnő cikket közölt Pápai Eszter tollából. Mégis úgy gondolom, érdemes feleleveníteni - ha egy év távolából is - ezt a szokatlan fogást, a hal további sorsát, hiszen egy év múlva sem nyelte el teljesen a feledés. Sokan ma is megkérdőjelezik; fogtak-e egyáltalán ilyen halat Paksonf?), illetve azok közül, akiknek volt szerencséjük megtekinteni, ma is sokan piranhát vélnek felfedezni benne, sőt egy részemről ismeretlen szakértőre is hivatkoznak. Nos, tudomásomra jutott, hogy az említett „piranha” jelenleg Kern Zoltán tulajdonában van, preparálva, biztonságban, végső gazdára várva. Felkerestem őt és megkértem, mondja el véleményét mondja el, hogyan került hozzá. Megtudtam; tavaly az erőmű horgászegyesületének elnöke kereste fel a zsákmány kikészítését kérve - az egyesület részére. A hal akkor már formaiinban érkezett előtte ugyanis Budapestre szállították szakértői véleményezés céljából. Később azonban ilyen vagy olyan okból nála maradt. - Úgy látszik mégsem volt szüksége rá senkinek. Neki személy szerint egyébként továbbra is az a meggyőződése, hogy a hal piranha. Jó néhány hiteles fotót megvizsgáltam erről a félelmetes ragadozóról, mielőtt rászántam magam, hogy felkeressem Kern Zolit és a mi „pirhanánkat”. Tudom, hogy a világ leg vérengzőbb édesvízi hala, hogy Dél- Amerika nagy folyóinak lassú folyású vizeiben tanyázik, lesi áldozatait hogy a Serrasalmus, Pygocentrus és Pygopristis nemekhez tartozik, hogy kétféle piranhát különböztetnek meg stb. Szóval tudom, amit mi, akik nem vagyunk szakértők, mindannyian tudunk. Emlékszem, annak idején 1981-ben borzadva olvastuk az újságokban, hogy a brazíliai Obidosban, amikor egy túlterhelt utasszállító hajó kikötés közben felborult a piranhák rövid időn belül több mint 300 embert öltek meg, illetve faltak fel. Hitetlenkedve indultam tehát megtekinteni „pirhanánkat”. Mégis, amikor ott álltam előtte, megdöbbentem. Valóban elképesztő a hasonlatosság. Ismétlem, nem vagyok szakértő, nem csoda hát hogy önkéntelenül megfordult bennem a gondolat; ez volna az a bizonyos „második egyed”? Jómagam, aki számtalan piranháról készült fotót láttam, nem hittem, hogy meglepetés érhet. Bár azokról a fotókról kissé nagyobb fejű, és erősebb fogazató halak néztek viszsza az emberre, mégis, felépítésükben teljesen azonosak a miénkkel. Nem, nem; gondoltam, mégis tanbaki. Bár itt is erős, jól fejlett fogsorokkal, sőt a felső fogsor mögött négy, az alsó fogsor alatt pedig kettő tépőfogat láthat az ember. Talán ezért bizonytalanodtam el a szakértő kijelentését olvasva; nem ragadozó. A tanbaki tehát - ha ugyan tanbaki - nem ragadozó. Szerencsénkre. Eszembe jutott, hogy nálunk időnként a ponty is ragadozóvá válik, hogy mi is - akár a tanbakit Dél- Amerikában, húsáért tenyésztjük a süllőt, harcsát Persze a közel kétmázsás, szelíd, - hozzá nem értő ember számára - cápához hasonlító vizának az volt az egyetlen hibája, hogy nem voltak fogai, ugyanis növényevő tokhal létére nem feltétlenül szükséges ez a fegyverzet Természetesen ezzel nem kívánom azt állítani, hogy hosszú, ívni készülő, édesvízi vándorlása alatt a nagy hal nem falta fel a kicsit. Nem kívánom azt állítani, hogy - ne adj isten - a jövőben horgászaink angolna helyett anakondát kecsege helyett pedig macskacápát akasztanak. Sőt - ne adja az ég - a mi kedves, zöldben játszó fürgegyíkjaink helyett krokodilusok sütkéreznek majd a Duna partján, egyre igyekvőbb, állatok iránt egyre komolyabb felelősséget érző akvaristáink jóvoltából. Igen, volt egyszer egy tanbaki. Igen, van egy preparált növényevő piranhánk is - veszélytelen. SZARKA JÓZSEF Látogatás a 45 éves Paksi Horgászegyesületnél Városunk mellett folyó Dunáról már több írás jelent meg. Szó esett a halászatról, hajózásról, strandolásról, de a közel hatszáz fős horgászegyesületről nagyon keveset tudunk. Az egyesület közelebbi megismerése miatt kerestük fel Frast Antalt a Paks és Környéke Horgászegyesület elnökét- Elnök úr, megkérem, mutassa be a vezetése alatt álló horgászegyesületet- Az egyesület több mint negyven éve, egész pontosan 1947-ben alakult lOl.-ként az országban. Olyan alapító tagok voltak, mint Bálint Bulcsú, Decsi József, Molnár János, Zalakovics János. Közülük már csak Molnár János él. Az egyesületnek közel hatszáz tagja van, köztük több fiatal és nő. Azon kevés egyesület közé tartozunk, amelyiknek nincs zárt vizű területe, a mi területünk kizárólag a nagy Duna.- Köztudott hogy a Duna szennyezettsége miatt alaposan megfogyatkozott a halállomány. Érződik ennek hatása a horgászoknál is?- Kétségtelen, hogy a Duna szennyezettsége miatti halcsökkenést mi, horgászok is észrevettük. A fogási eredmény évről évre csökken. Az elmúlt évben az egy főre jutó fogás átlag kb. 15 kg volt A kevesebb hal ellenére is szinte minden évben akad olyan fogás, ami a súlyát tekintve országos rekordlistára kerül. (Elsősorban a süllő, valamint márna.)- A folyó szennyezettsége hatással van a természetes szaporulatra is. Szükség van a halasításra. Mi újság ezen a téren?- A halasítás a halászati tsz. üzemtervében van rögzítve. Visszahalasításra az eladott területi jegy árának 70%-át kell fordítani, ez több százezer forint Ezen túlmenően van központi halasítási kötelezettség is, ami ebben az évben 10 000 db előnevelt süllő kihelyezését jelenti. Itt kell megemlíteni, hogy a Paksi Vörös Csillag HTSZ. az ország egyik legkorrektebb szövetkezete, minden esetben eleget tett ezen irányú kötelezettségének. Több halászati tsz. van az országban, amelyik elmaradásban van e területen.- Önökön kívül még egy egyesület működik városunkban. Milyen a két egyesület kapcsolata?- Az Atomerőmű Horgászegyesülettel nagyon jó kapcsolatban vagyunk. Együttműködési megállapodás alapján évente 240 db területi jegyet kapunk az egyesület horgásztavaira. Természetes, hogy bennünket is ugyanolyan kötelezettségek terhelnek mint a saját tagjaikat Ebben az évben együtt rendeztük a horgászversenyt a testvéregyesülettel és ezt a gyakorlatot akarjuk a jövőben is alkalmazni.- Apropó, horgászverseny. Milyen időnként rendeznek horgászversenyt milyen kategóriákban?- Évente rendezünk horgászversenyt felnőtt, ifjúsági és gyermek kategóriában. (A közelmúltban megrendezett horgászverseny eredményéről szeptember 23-i számunkban adtunk hírt - a szerk.) A felnőttverseny első helyezettjének jutalma Kormorán teleszkópos bot a másodiké 5 méteres spitzbot a harmadiké orsó volt. Az ifjúságiaknál első díj 5 méteres spitzbot második díj 2,70 m-es spitzhot a harmadik díj horgászdoboz volt. A gyermekek eredményei: 1. Magó Rita 0,57 kg, 2. Varga János 0,49 kg, 3. Csontos Csilla 0,15 kg. Első díj 2,70 m-es spitzbot a második díj haltartó és horgászzsinór, a harmadik díj orsó és zsinór. A gyermek kategóriában induló valamennyi résztvevő kisebb-nagyobb horgászcikket kapott ajándékba.- Köszönöm a beszélgetést (zerza)
