Paksi Hírnök, 1992 (4. évfolyam, 1-27. szám)

1992-10-07 / 21. szám

1992. október 7. 5 PAKSI HÍRNÖK Strand, de milyen áron? Részletek az ürgemezei strand építésének időrendjéből: 1982. június 10.: Megbízás a Tolna Megyei Tanácsi Tervező Vállalatnak a szabadidőközpont területren­dezési tervének elkészítésére. 1984. január 18.: írásbeli javaslat a tervezői szerződés felbontására. 1986. szeptember 16.: Megrendelő az Észak-magyarországi Tervező Vállalat (ÉSZAKTERV) részére. Tárgy: Az ürgemezei strandfürdő beépítési terveinek elkészítése. 1986. november 20.: A Dél-magyarországi Tervező Vállalat részére tervezési megbízás, ezer férőhely helyett kétezer férőhelyes strand tervezésére. Ütemezés: 1.1 db szabadtéri nagymedence, 1 db gyermek-pancsolómedence. II. 1 db szabadtéri gyermekmedence, 1 db pancsolómeden­ce. III. fedett uszoda. 1986. december 1.: Egyeztető tárgyalás. A helykijelölésről egyértelmű döntés nem született. (ÉSZAKTERV, DELTERV, PAV, Paks Városi Tanács).. 1987. február 10.: A tanácsi beruházás engedélyokirata. Megnevezés: Paks 2000 férőhelyes strand létesíté­se 1 db 50x21 m-es versenymedence és kapcsolódó létesítményei. Beruházási idő: 2 év. Bekerülési költség: 48 500 000 Ft. Bonyolító: TOLNABÉR. 1987. május 14.: Lakossági fórum. 1987. július 27.: A tervezési program pontosítása. 1987. szeptember 16.: Egyeztető tárgyalás, PAV-ütemezés a munkák gyorsítására. Munkakezdési engedélyek kiadása a DÉLTERV, a VÍZÉP, a Vízgépészeti Kisszövetkezet részére. 1987. november 19.: Alappont kitűzése. 1988. január 18.: Területfelhasználási engedélykérelem. 1988. január 20.: Tervmódosítás+120000Fttöbbletköltség(változtathatóvízmélységűmedencelehető­ségének vizsgálata). 1988. március 1.: PAV-Paks Városi Tanács együttműködési megállapodás 120 000 000 forintos beruhá­zás műszaki ellenőrzéséről. 1988. június 13.: Vállalati tervtanács a DÉLTERV-nél. (A légtartó sátrat lehetne-e könnyűszerkezettel tar­tani? A telefonvonalból elég-e tíz érpár, figyelembe véve a tévéközvetítéseket is.) 1988. július 14.: PAV távhőigény módosítása 1-ről 1,1 MW-ra. 1988. július 19.: Megrendelés tervmódosításra, vasbeton fenéklemez kialakítására. (A PAV nem fogadta el a rácsos megoldást.) 1988. október 16.: A strand kiviteli tervének vállalati tervtanácsa a DÉLTERV-nél. 1988. november 30.: A tervezési határidő módosítása: 1989. február 20-ra. 1989. március 23.: A Mélyépítő és Tervező Vállalat (MÉLYÉPTERV) tervjavaslata süllyeszthető fenéklemezre. 1989. április 11.: Tervmódosítás a fenéklemez elmaradása miatt. 275 000 Ft. Határidő: 1989. április 17. 1989. május 11.: Tervmódosítás: az emeleti szintek elmaradnak, az alagsor áttervezése (öltözők kialakítása). 1989. június 30.: A mozgatható fenék tanulmánytervének számlája 30 000 Ft. 1989. július 4.: A 111-as számú medence tervezésének megrendelése. (Szűkített programra való „visszafe­lé tervezés” épületrészek elhagyásával.) 1990. július 16.: VI-os számú szerződésmódosítás a Költségvetési Üzemmel 197 398 000 Ft. 1990. december 15.: A munkák felfüggesztése a képviselő-testület 1991. évi költségvetésének jóváhagyásáig. Koczor György építészmérnök elmondta a ve­le készült interjúban (Népújság, 1991. október 10.), hogy feladata „egy téli-nyári üzemű 4000 fő befogadására alkalmas strand kialakítása volt, versenyméretű, gyermek- és a létszámnak megfe­lelő strandmedencével. A téli üzemet ponyvalefe­dés biztosította volna. Fontos volt, hogy a hely a klasszikus fürdőkultúra értékeiből minél többet fölmutasson. Kerüljenek kapcsolatba a használók a természeti környezet több rétegével. A strand berendezése pedig ne le­gyen esetleges, hanem a bejáratoktól - mindkettő magaspont - a rálátás révén a tervezett „kert”, a me­dencék rendszere, valamint belső sétányai azonnal áttekinthetők legyenek. A szinte rituális rend min­denképpen hatással van a használókra... A terrárium ülőfülkés galériás felépítménye ad­ja a versenymedence vízfelülete körül kialakított átrium keleti lezárását...” Ilyen lett volna. Nagy Istvánt a polgármesteri hivatal műszaki csoportjának vezetőjét kértem meg: tekintse át az ürgemezei strand építésének történetét- Mivel én a hivatalban dolgozva ’87-90-ig nem foglalkoztam a strand építésével, távol áll tő­lem, hogy próbáljam megmagyarázni a jelenlegi állapotot; néhány dolog mégis említést érdemel. Mi is volt ez a ma már pénzügyileg luxusnak minő­síthető terv? Úszó- és búvárversenyek megtekin­tésére alkalmas nézőtér, betekintőablakok, egyéb műszaki feltételek, tévéközvetítés, telefonvonalak biztosítása, fűtés és temperálással téliesíthető sá­tor, a padlófűtéses öltözőblokk a hozzá kapcsoló­dó büfékkel, társalgóval, pompeji fürdőkultúra feltételeivel. Megjegyzem, az atomerőmű építésének és bő­vítésének árnyékában jól jött volna egy i/yen lép­tékű városias fejlesztés. ’89/90-ben elhagyott né­hány dolgot a tervező, de kiderült: ezek nem elég­ségesek a kétéves befejezési ütem lehetőségeihez mérten. No, ekkor kezdődött az igazi nyögvenye­lős időszak. Megjegyzem: azért, mert az eredeti terv mai áron milliárdos beruházás lenne. Rendel­kezésre állt az alaptervből szűkített program né­ven ismert terv (III-as számú strandmedencével, komplett öltözővel-padlófűtéssel, terráriummal - komoly felépítményekkel: szélterelőkkel, árnyé­kolókkal - kb. ötszázmillió forintért) A szűkített program után még vizsgálták - a ver­senymedence vegyes funkciójának lehetőségét de az is költségesnek bizonyult - és elvetették.- ’91-ben a képviselő-testület a strandépítés folytatására szavazott Riportunk első részé­ben a polgármester elmondta, hogy addig már több mint százmillió forintot emésztettek föl az elvégzett munkálatok. Milyen műszaki érvek szóltak a folytatás mellett?- Az importanyagok (Högenasz-burkolólapok, Roofmote speciális hőszigetelő, a Bituthen szige­telőanyag egy része, valamint a teljes technoló­giai gépezet ajtók, ablakok...) rendelkezésre áll­tak. A kártérítési kötelezettség is komoly érv volt: az a pénz, amit a kivitelezőknek kellett volna fizet­ni az elmaradt haszon és a kényszerlevonulás miatt. További nehézséget jelentett, hogy a kivite­lezők hatékony segítsége akkor jelentkezett (csak 1992-ben), amikor elhitték, hogy a „majdcsaklesz­­valahogy”-állapotból kilépve tényleg be akarjuk fejezni a beruházást 1992 elején, amikor a nyakamba szakadt a strand építése, megnéztem a dunaújvárosi stran­dot, gyakorlott üzemeltetőt szerződtettünk a tech­nológia műszaki ellenőrzésére. Az ÁNTSZ TOP egyeztetését még egyedül, a tervező megnyerését a befejezés ügyének már Sólymos Attila építész műszaki ellenőr kollégámmal együtt végeztük. A burkolatlan medence víztartáspróbája után már gyorsabban mehetett volna minden, de a VÍZÉP gyorsítás helyett elvitte más munkahelyre az embe­reit Ekkor és ’91/92 telén szedtük össze a lemaradá­sokat Márciusban a Dunacenter Kft új ütemtervvel állt elő és szinte teljesen átvéve a VÍZÉP szerződéses munkáit feszített tempóban kezdett dolgozni. (Ha ez az átvétel olyan könnyű lett volna és nem oly csa­padékos a május vége, talán a terheléses próba jú­lius első napjaiban is elkezdődhetett volna. A VÍZ­­ÉP-től átvett munkák nagyon munkaigényesek és gazdaságtalanok voltak (elmaradt javítások, csövek tisztítása, gépek revíziója és nem utolsósorban ren­geteg takarítás). Végül két hetet csúsztunk a fürdési lehetőség biztosításával. Egyik (valamennyi kivitele­zőt megnyugtató) sikerélményünk volt, hogy a ter­heléses próba az elméletileg lehetséges legrövidebb idő alatt sikeresen lezajlott A hajrámunka sikeréről persze a szavatossági tapasztalatok után nyilatkoz­nék szívesen.- Mik az üzemeltetői észrevételek, milyen megoldásra váró feladatok akadnak még?- Eddig egyetlen üzemeltetői gondunk, hogy a betekintő üvegablakokat ki kellett cserélni rozs­damentes acéllemezre, mert az ismeretlen okból bekövetkezett sorozatos repedések miatt nem vállalhattunk további kockázatot. Az igazi üzemeltetők azonban a strandot hasz­náló vendégek. Már eddig is sok ésszerű javaslat és előre várt kritika érkezett tőlük A pénztelenség magyarázatát és az alacsony szolgáltatói szintet könnyű elmondani. Olyan szűk üzemeltetési igényt kellett meghatározni, hogy az üzemeltető „csak” a tisztaságot és a vízmi­nőséget garantálja. Erre, remélem, minden évben lesz pénze a városnak és a vállalkozók ebben bíz­va jönnek és befektetéseikkel szórakoztató köz­ponttá fejlesztgetik a strandot. Ahogy egy lakást, egy strandot is be kell lakni. Ezt az ideiglenesen üzembe helyezett létesítményt sok szép, megter­vezett, de lehagyott épületrésszel lehet fejleszteni. Az elkészülő árnyékolók alatt a talpat sem égeti majd a járdalapos felület Sokat javul még a strand környezete, ha a szükségből elhagyott faül­tetés és a végső füvesítés a szezon után elkészül. Sajnos, nekem és még néhányunknak a strand­építés időszakában a „Nagymaros”-szemlélet miatt egy másodpercnyi reményünk sem lehetett mun­kánk elismerésére. A kivitelezőket jutalmazták, mi negatív prémiumot kaptunk. Pedig a városnak egymillió forintjába biztosan került volna az üzembe helyezhető állapot megterveztetése. Ezt a munkát beruházóként, a kivitelezőkkel folyama­tosan konzultálva elvégeztük- Nagyon köszönöm Koczor György tervezőnek, hogy a tervmódosítá­sokban a végsőkig elment és még akkor is vállal­ta, hogy a strand az ő „háza”, amikor a kényelmi megoldásokból, az esztétikumból nem maradt semmi, mert a negyvenkétmilliós tervben jófor­mán csak a meglévő anyagok beépítése szere­pelt. Nem futotta szélterelőkre, árnyékolókra, mert kellett a pénz útra a közmű fölé, végleges tra­fóra, higiéniai zuhanyozókra, az ivókutak helyén eszköztárolókra, a lejáratok fölé tetőre; kiderült az is, hogy a víz alatti porszívó nem luxus, hanem üzemeltetői szükséglet, hogy szellőztetni kell a szociális blokkot... Jólesik látnom a strand nagy forgalmát jólesett megragadni jó néhány kivitelező kolléga kezét akikkel kikínlódtuk a műszaki átadást és az üzem­be helyezést. Utólag hadd mondjam el: a strandépítés alatt szervezték át a generálkivitelező Dunacentert, a VÍZÉP-et a PAV-ot és a polgármesteri hivatalt is. A VÍZGÉP-es kolléga, Pistyur Imre személyes presztízsből fejezte be a munkát Koczor György, Hajdú Sándor - mint generál- és szaktervezők - magánemberként folytatták a művezetést... hadd ne soroljam tovább. Sokat segített Papp János és Hegedűs György is. Az épület falára - gondolom - nem lesz kiírva a készítők neve. Végül hadd ajánljam mindenkinek: próbáljunk örülni a létesítménynek és törjük a fejünket a job­bítás lehetőségein. g. n.

Next

/
Oldalképek
Tartalom