Paksi Hírnök, 1992 (4. évfolyam, 1-27. szám)

1992-10-07 / 21. szám

1992. október 7. 3 PAKSI HÍRNÖK Önkormányzati tudósítások Szeptember 15-én- miután a lejárt határidejű határoza­tok végrehajtásáról szóló polgármes­teri beszámolót elfogadta a testület, Bor Imre a lakótelepen piac kialakítá­sát javasló helyi MSZMP-szervezet le­velére válaszolt: „...A hivatal ismeri a lakótelepen a 10-es ABC körül kialakult helyzetet, melynek megoldására egyetlen lehe­tőség van: azI.és II. szolgáltatóház (10- es ABC körüli terület) oly módon tör­ténő átépítése, amely a piaci árusítás és a közlekedés lehetőségét is biztosí­tani tudja. A tervek elkészítésére a vál­lalkozási csoportot kértük fel, amely a Dunacenter Kft-vel közösen törekszik a piarí és a ,pauilonos’árusítás lehető­ségeinek kialakítására.” Ezután új interpellációk hangzottak el. Dr. Gálos István kérdezte a polgár­­mestertől: Mi van a május 5-i testületi ülésen id. Gárdái György által javasolt október 23-án fel­avatandó emléktáblával? Bor Imre: Kivitelezőt keresnek; nem biztos, hogy október 23-án ki tud­juk helyezni az emléktáblát Dr. Hajdók Károly interpellációja szerint az utcaseprő gép éjszakai mű­ködését nehezményezik az állampol­gárok. Faragó Péter dr. Blazsek Balázshoz nyújtott be interpellációt A képviselő­höz választókörzetének lakóitól ta­vasszal érkeztek az első jelzések, me­lyek szerint a Fenyves büfé a kiírt záró­rát nem tartja be, a késő éjjel távozó vendégek viselkedése zavarja a kör­nyéken lakók nyugalmát Júniusban a Fenyves utcában pa­lackozott italok boltja nyílt, amely a környék lakói szerint bőven kimenti a kocsma fogalmát Dr. Blazsek Balázs válaszában el­mondta: a többszöri ellenőrzés hatá­sára szabálysértési eljárást is indítot­tak, az augusztus 26-i nagyobb rend­zavarást követő lakossági bejelentés nyomán az előterasz nyitva tartását 21 óráig engedélyezték, szeptember 14- én pedig a két üzlet nyitva tartását 22 óráig korlátozták. Horányi György is intézkedést kért, mert a Halászcsárda alagsorában mű­ködő Non-stop büfé zavarja a kör­nyékbelieket; László Imre interpellá­ciójában a Spaten Sörpatikáról mondta el ugyanezt Az interpellációk után zárt ülésen tárgyalt a testület a Deák Ferenc Álta­lános Iskola és a 4. Sz. Óvoda vezeté­sére benyújtott pályázatokról. Kisebb-nagyobb csoportokba verőd­ve számos pedagógus várta izgatottan a döntés megszületését; taps csattant üdvrivalgás tört ki, amikor a polgármes­ter kihirdette az eredményt: a 4. Sz. Óvoda vezetője Haholt Miklósné lett, a Deák Ferenc Általános Is­kola igazgatójának Schiller Jó­­zsefnét nevezte ki a testület Már kiürült nézőtér előtt került sora köztisztasági rendelet második tárgya­lására. (Következő számunkban dr. Blazsek Balázs jegyzővel készült inter­júval térünk vissza a rendeletre.) Az ülés következő napirendi pontja a Kápolna és a Rákóczi utcát összekötő út építéséhez szükséges ingatlanvásárlás volt (A vitában László Imre - mint köz­vetve érintett - nem vett részt) A határozati javaslatot Bor Imre polgármester terjesztette a testület elé: a ’92-es költségvetésben jóváhagyott út megépítéséhez a Rákóczi u. 16. szá­mú ház udvarából kb. 151 mz terület tulajdonjogának megszerzésére len­ne szükség. A tulajdonosok igénye: 1000 Fty'm . Ezt a polgármesteri hiva­tal nem tartja reálisnak, mert csökken­nek az ingatlanárak; a hivatal az idén már vásárolt ingatlant (a Villany és a Duna utca összekötése miatt) 650 Ft/ m2 áron. Ezt a Rákóczi utcai ingatlan tulajdonosainak is felajánlották. Sem a tervező, sem a műszaki cso­port nem javasolja a terv módosítását Hajdú János, a véleményező gaz­dasági bizottság elnökeként az előter­jesztést jóváhagyásra javasolta, egyet­értett - megegyezés hiányában - a ki­sajátítási eljárás lefolytatásával. Herczeg József elmondta: legyenek méltányosak a képviselők a város pol­gárával és fizessék ki a kért összeget Ezután került terítékre a város ’92. évi költség­­vetésének felülvizsgálata. Bor Imre polgármester az előter­jesztéshez fűzött szóbeli kiegészítésé­ben elmondta, hogy a város költségve­tésének fő összege meghaladja az egymilliárd forintot A növekedésből 26 százalék a saját bevétel - kamatbe-A Paks Városért Mozgalom képvi­selője a polgármesterhez intézte sza­vait: „Nem látod a város mögött az embert Mariska néni abban a házban élte le az életét, ezt a kötődést nem is­mered.” A polgármester elfogadhatatlan­nak tartotta Herczeg József érvelését Faragó Péter a városépítő bizottság nevében megfontolásra ajánlotta a tu­lajdonosokkal a megegyezést, majd a jegyzőtől kérdezte: a kisajátítási több­letkártalanítási perekben mi a bírói gyakorlat, gyakori-e, hogy a bíróság a tulajdonosok kérelmének ad helyet vagy pedig az alapeljárásban megálla­pított összeg marad a kisajátítási kárta­lanítási ár? Dr. Blazsek Balázs elmondta: konk­rét információja a legutóbbi kisajátítá­si ügyekről van, nevezetesen a Domb utcai, Kurcz György utcai kertek kisa­játításáról; ezekben a perekben a tulaj­donosok többletkártalanítási kerese­tének a bíróság túlnyomó részt helyt adott A testület a kisajátítási eljárás mellett döntött vétel, felesleges készletek értékesítése, átvett pénzeszközök, áfa-bevétel -, az állami támogatás növekedése 74 szá­zalék (Lakásfenntartás-, céltámoga­tás, a pinceprogram támogatása, tb­­pótelőirányzat) A polgármester nullszaldós költ­ségvetésre tett javaslatot Az előter­jesztésről valamennyi bizottság véle­ményt mondott Hajdú János szerint fáziseltolódás tapasztalható a gazda­sági bizottság és a hivatal között „Ne előlegezze meg a hivatal a tes­tület döntését, ez ugyanis az anyag­ban tetten érhető” - mondta. Még ért­hetőbb anyagokat szeretne kézhez kap­ni és szakmailag igényesebb magyará­zatokat vár, mindazonáltal tárgyalható­­nak minősítette az előterjesztést A továbbiakban nem értett egyet a családi iroda megváltozott költségveté­sével; december 31-ig az iroda megszün­tetését javasolta: „A családi iroda tevé­kenységét vállalkozói alapon lehet vé­gezni.” Peterdi István, a családi iroda vezetője: „Nem ért váratlanul a döntés. Másfél éve akarták először meg­szüntetni — akkor polgármesteri ja­vaslatra - az irodát Azt a testület nem szavazta meg. (Megjegyzem ar­ra a testületi ülésre se hívtak meg, mint ahogy a mostanira sem.) A fo­lyamatos visszajelzésekből arra kö­vetkeztettünk hogy a városban meg voltak elégedve szolgáltatásainkkal. Korábban az iroda házhoz ment és ott köszöntötte az arany- és gyé­mántlakodalmukat ülőket, ezzel évente 12-15 családnak szereztünk örömet (Ezt a szolgáltatásunkat ’90- ben meg kellett szüntetni, mert pénzt kellett volna kérni érte.) Polgá­ri gyászszertartásokkal is foglalko­zunk Most is intézzük a gyászolók ügyét a szekszárdi rendezvényszol­gáltató gmk-val együttműködve. Nyugdijasbúcsúztatókat, nőnapi ünnepségeket tartottunk a nagyobb cégeknél, tsz-eknél. Tőlünk kémek a városkörnyéki községek irodalmi, zenei anyagot esküvőhöz, névadó­hoz, egyéb helyi ünnepségekhez, például koszorúzáshoz. Fontosnak tartom: az esküvő előtt a fiatal pár itt a saját ízlésénk megfele­lő irodalmi, zenei anyagból választha­tott, ugyanez vonatkozik esküvői meg­hívókra, menyasszonyi csokrokra is. Jól dolgozó közreműködői gárdát si­került kialakítani. Az orgonisták, vers­mondók nagyban hozzájárultak a rendezvények színvonalához. Vl-ben 123 esküvőhöz kérték az iroda szolgáltatásait, az idén szeptem­ber 19-ig 90 esküvőt, 15 névadót tar­tottunk 20 egyéb szolgáltatást végez­tünk A testületi ülés után megkérdezte tőlem a jegyző: Munkatársammal folytatnánk-e vállalkozásban ezt a te­vékenységet? Sok tisztázandó kérdés van. Ahhoz, hogy vállalkozásban ilyen színvonalon biztosítani lehessen a szolgáltatásokat, szükség van a meg­lévő technikai eszközökre, helyiségre, ahol a fiatalokat fogadni tudjuk Hol működne az iroda? Mennyi lenne a bérleti díj? Mi lesz akkor, ha úgy dön­tünk hogy nem csináljuk vállalkozás­ban? Furcsának tartom, hogy sem a kul­turális. sem a gazdasági bizottság nem keresett meg a döntés előtt Honnan tudják hogy ilyen árakkal ezt lehet vál­lalkozásban végezni? Ha a vállalko­zók meg akarnak élni ebből, radikális áremelésekre lesz szükség.” (Folytatás a 4. oldalon.) Megkérdeztem dr. Wartig László ügyvédet, aki 1979 óta mindegyik ki­sajátítási hullámban részt vett, mi a véleménye erről a kisajátításról?- Valóban nagyon nehéz helyzetben volt a testület, hiszen bármelyik megoldás védhető és támadható. Az ülésteremben elhangzottakat is fi­gyelembe véve úgy látom, hogy a képviselő urak többségének nem volt ismerete a kisajátítás lényegéről és a jelenlegi hatályos jogszabályról. A jelenlegi kisajátítási törvény, mely a kártalanítás azonnali, végleges és teljes rendezését írja elő, lehetővé teszi a bírói út megnyíltát önmagá­ban a kisajátítás ténye miatt is. Korábban a tulajdonosok „csupán” a többletkártalanítás megállapítása iránt indíthattak pert, most pedig a kisajátítás elszenvedése miatt is. Nézetem szerint ez minimum egy év­vel elhúzhatja az út megépítését. Ebből a szempontból kisajátítás-elle­nes vagyok, hiszen nemcsak a kisajátítási eljárás eredményez többlet­­költséget, hanem a kivitelezés során is emelkednek az árak, így az 50 000forint többszörösébe is kerülhet az út, illetve a vitatott 151 m2. Ha a testület úgy döntött volna, hogy elfogadja a tulajdonosok igé­nyét (figyelembe véve a helyi és talán az országos) közvéleményt, táma­dásoknak lett volna kitéve, hogy azért szavazta mega tulajdonosok ké­rését, mert egy képviselő érdekelt volt az ügyben. Alaptalannak tartom azonban az attól való félelmet, hogy az esetle­ges egyezséget, a most kialakult forgalmi értéket kiinduló pontnak te­kintik más kisajátításoknál. Jelen ingatlanrész tulajdonba vételének eseti jellege, a terület kis térmértéke alkalmatlanná teszi, hogy összeha­sonlítási alapot adjon más ügyekben. Biztos vagyok abban, hogy ezt a nézetet legtöbb kollégám osztja. Hogy mi a megoldás?Most nem a leg­jobb, hanem a legkevésbé rossz megoldást kell választani. (Ezalatt azt értem, hogy ismételten tűzze napirendre ezt a kérdést a képviselő-testü­let és független szakértő bevonása után újból döntsön az ügyben.) Nem ez lenne az első eset, amikor a testület átértékelné korábbi döntését. Végezetül szabadjon két észrevételt tennem a forgalmi értékekről: már ’86-ban egy paksi polgár vásárolt házhely céljából telket 280 000 forint vételárért, a terület 95 négyszögöl volt, tehát 342 m2, így 819 fo­rint volt négyzetméterenként a telek ára. Kétségtelen, hogy ez kirívó példa, de azóta eltelt hat év, az ingatlanárak azóta változtak, bár az utóbbi két évben nem egyértelműen fölfelé.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom