Paksi Hírnök, 1992 (4. évfolyam, 1-27. szám)
1992-09-09 / 19. szám
PAKSI HÍRNÖK 12 1992. szeptember 9. FÉNYJELZŐ MAKOVECZ IMRE TEMPLOMAI Ha áttanulmányozzuk a Makovecz Imre által tervezett épületek jegyzékét - meglehetősen hosszú lista ez akkor az első, talán legfontosabb konklúziónk az lehet, hogy a magyar építőművészet egyik legkiválóbb, iskolateremtő alkotója életművének zöme közösségi rendeltetésű objektum. Az 1961 és 1992 - az első megvalósult terv dátuma és napjaink - között ívelő harmincegy év termésében vendéglők, áruházak, szállodák, művelődési és faluházak, iskolák, turistaházak, szabadidőközpontok sorakoznak a lakóházak, a családi otthonok mellett A nyolcvanas évtized végén beköszöntött magyarországi politikai-társadalmi változásokkal párhuzamosan a rendkívül gazdag és változatos Makovecz-életmű legutóbbi szakaszában új épülettípus jelent meg: a templom. Az elmúlt évtizedek Európa keleti régiójában, így Magyarországon sem kedveztek a szakrális építészetnek: csak elvétve, mintegy véletlenszerűen épülhetett egy-egy kisebb kápolna, plébániatemplom. Szerencsére napjainkra megváltozott a helyzet: a Makovecz Imre által 1986-ban tervezett siófoki evangélikus templom és az 1988-as paksi katolikus templom már teljes pompá-Augusztus 14-én este Kőváry László lelkész köszöntője után a 40. zsoltár első három versét énekelte a gyülekezet majd a 223. dicséretet Zimányi József nyugdíjas lelkipásztor önvizsgálatra késztető prédikációja után a Tiszáninneni Református Egyházkerület kórusa énekelt Szűcs Sándor vezényletével. A miskolci székhelyű művészeti csoport tizenkét éve alakult A kórus egyik dunaföldvári tagja, Méhes Balázs szorgalmazta (miután befejában áll, s elkészültek a budapesti gazdagréti lakótelepre adaptálható katolikus, és a Temesvárra megálmodott református templom tervei is. Az oeuvre kimagasló jelentőségű műveit képviselő épületek e csoportjába sorolható a korai, 1975-ben megvalósult budapesti, farkasréti ravatalozó, az 1991- es csengeti adventista imaház és - funkcionális eltérései ellenére, de szellemi rokonsága miatt - a sevillai világkiállítás 1992- ben emelt, méltán világsikert aratóaratott magyar pavilonja is. Makovecz munkásságáról - így templomépítészetéről - szólva elsőként az organikus építészet fogalmáról, jellemző jegyeiről kell megemlékeznünk: az élő, élővé varázsolt épületről, a természetes anyagok alkalmazásáról, a kivitelezés kézművestechnikájáról, szellemi tartalommal telített, dúsított jellegéről. A tervező így fogalmazta meg hitvallását: „Mi hiszünk ebben az építészetben, ebben a világfölfogásban. Hiszünk abban, hogy a természettel, az ősökkel, a sok ezer éves jelekkel, az állatokkal, a növényekkel és a magunk természetével együtt homogén módon, felelősséggel kell élnünk. Hiszünk abban, hogy ez az építészet az, amejezte tanulmányait a miskolci zeneművészeti szakközépiskolában), hogy búcsúzóul énekeljenek szülővárosa környékének gyülekezeteiben. Paksi bemutatkozásuk előtt a bölcskei, a dunaföldvári és a madocsai templomban mutatták be műsorukat, énekeltek Bölcskén katolikus, Dunaföldváron református temetésen; énekükkel vigaszt nyújtottak a bölcskei szociális otthon és az öregek napközije lakóinak is. lyik képes átmenteni bennünket egy olyan időszakban, egy olyan mesterségesen kialakított emlékezetvesztés korszakán, amelyben igyekeznek egy Gólemhez hasonló informatikai és technológiai rendszeren keresztül az emberiséggel elfelejtetni ősi misztériumát, eredetét és célját” Siófokon, a déli Balaton-part fővárosában öregember-arcot ölt a templom: a süveg-torony alatt kirajzolódik a két szem (két mélyen ülő, kerek ablak), az orr (fehér fal) és a száj (a templom kapuja), s e fej mögött ott húzódik a test is: a földhányásba ágyazott csarnoktemplom kétoldalt kis csúcsokba emelkedő, megbontatlan tetőzettel fedett tömbje. Pakson merészen magasba törő, hármas csúcsban végződő, szamárhátíves kapunyílással áttört harangtorony emelkedik az izgalmas ívekkel körülfont palatető-palásttal fedett templomtest előtt A domborodó-homoruló körvonalakkal határolt, szinte gyengéd mozdulatokkal, szobrászi igénnyel formált épülettestek méltósággal, áhítattal átitatott tereket alkotnak: a tetőszerkezetet hordozó masszív gerendaoszlopok, a boltozatot tartó törékeny, karcsú, de mégis feszült erőt sugárzó ácsszerkezetek egyszerre nyersek és finomak. A tiszta, áttekinthető alaprajzra - Pakson egy szívformára, Siófokon ívekkel bővített hatszögre - bonyolult szerkezetű, gazdag architektúra épül, amelyben a téri hangsúlyok magától értetődő természetességgel szolgálják a funkciót Az épületek berendezése (a bútorok, berendezések tervezője Mezei Gábor) és plasztikai díszei (a szobrász-alkotótárs Péterfy László) révén pompás összhang teremtődik, s különleges atmoszféra hatja át Makovecz Imre ezen épületeit: a jelentéskörök sugárzásában, a jelzések villódzásában, az ünnepélyes, de mégis emberi léptékben, a világosságban, az életigenlő derűben ott munkál az eleven építészi szándék: „Hiszek az ősi dramaturgiai szabályokban, a sorsban, hiszek abban, hogy ezek az épületek Isten halott lenyomatai, ahol követhetjük a távolodó Isten zaját és ahol megtalálhatjuk egyetlen vigaszunkat a halál előtt” WEHNER TIBOR A cikket, amely a Világszövetség augusztus 15-iki számában jelent meg, a szerkesztőség hozzájárulásával közöljük. 9- i-Zenés áhítat a református templomban
