Paksi Hírnök, 1992 (4. évfolyam, 1-27. szám)

1992-09-09 / 19. szám

PAKSI HÍRNÖK 8 1992. szeptember 9. Harmincperces földárverés Új gazdák Pusztahencsén Szokatlanul nagy jövés-menést ötven­hatvan gépkocsit láthattak átvonulni a ren­dezett főutcán a pusztahencseiek augusztus 24-én kilenc és tíz óra között. Megtelt a művelődési ház, nem is jutott mindenkinek ülőhely. Ott voltak az érdeklő­dő hencseiek, a környező mezőgazdasági üzemek szakemberei, régi és leendő föld­művesek Paksról, Kajdacsról, Nagydorog­­ról, Györkönyből, a KSZE termelési rend­szer agronómusai. A várakozás fertály órájában találgattuk: a tekintélyes számú érdeklődő közül vajon hányán fognak licitálni? Alig harminc per­cig tartott a megye első földárverése. Az ár­verésre kerülő két táblát (amelyeknek együt­tes területe 162 ha) a fő helyet elfoglaló szá­mítógép képernyőjén mindvégig láthattuk. Az árverést dr. Ótos János, a megyei kár­­rendezési hivatal vezetője nyitotta meg. El­mondta, hogy az árverésekkel a törvény végrehajtása új szakaszába lépett Most, el­ső lépésként a kárpótlásra kijelölt területek harminc százaléka kerül árverésre. A cél olyan tulajdonosi szerkezet létrehozása, amely jól működő mezőgazdaságot ered­ményez. „Pusztahencse község lakói legye­nek büszkék, hogy itt történik a megye első földárverése.” Az árverést a továbbiakban Mauthner Vince, a kárrendezési hivatal munkatársa vezette. Ismertette a megjelentekkel, hogy a résztvevők a föld tulajdonjogát szerezhetik meg a mai napon, a birtokbaadás a földhiva­talok közreműködésével később történik. Aki földet szerez most, az öt évre művelési kötelezettséget vállal; ha a földet nem műve­li, az az állam tulajdonába kerülhet Ezután már a licitálás következett, ame­lyen négyen vettek részt A 3000 forintos ki­kiáltási ártól lefelé és fölfelé is mehetett az ár. A kikiáltási árról százforintonként haladtak lefelé az ötszáz forintos minimális árig, így a licitálók féláron, ötszáz forintért vásárolhat­tak földet az előzőleg letétbe helyezett kár­pótlási jegyeik felhasználásával. Pusztahencsén 1992. augusztus 24-én ösz­­szesen 72000 forint értékű kárpótlási je­gyet váltott át Németh József, Sárosi Sán­­dorné, Koch Adámné, Kalányos Imre 5,7 ha szántóterületre, amelynek együttes arany­korona-értéke 144. Az új tulajdonosok negy­ven körüliek, erejük teljében levők. A számítógép kitűnően működött Kimér­te a megszerzett területeket kijelölte a par­cellákat, majd térképet nyomtatott, amit az új gazdák azonnal kézhez is kaptak. Bízha­tunk benne, hogy az új tulajdonosok leg­alább megpróbáltatások, keserűség nélkül vehetik birtokba földjeiket Pakson a soron kívüli elbírálást igénylők közül augusztus 15-ig százharminchárman jelentették be földigényüket kárpótlási je­gyeik fejében 14 000 Ak földértékre. Ez az igény például 20 aranykorona-értékű föld esetében 700 ha területre tehető. A kárpót­lásra kijelölt földterület aranykorona-értéke Pakson 77 000. Az igénylők jelentős része úgy nyilatkozott, hogy a tulajdonjog meg­szerzése után a földet bérletbe akarják adni eszközökkel rendelkező üzemeknek, kft-ék­­nek. KATONÁNÉ SZALAI IRÉN T^t • •• 1 • Fürödni tilos!- Mi tette szükségessé a fürdési tilalom elrendelését a Dunán? -érdeklődtem dr. Brázay László vá­rosi tisztifőorvosnál.- Területünkön négy dunai strand van: a gerjeni, a paksi, a ma­­docsai és a földvári. Mindenki által ismert a Tisza környékén keletke­zett vérhasjárvány, melynek okát kutatva erősen gyanúba került a Ti­sza vize is. Megyei intézetünk augusztus 3- án vizsgálta szabadstrandjaink vi­zét: Dunaföldváron, Pakson és Ger­­jenben vettek mintát a Duna vizéből és a szalmonella kórokozóját olyan mennyiségben találták meg benne, ami már betegséget okozhat. Ami­kor megkaptuk a vizsgálati eredmé­nyeket, értesítettük az érintett tele­pülések polgármesteri hivatalait és kértük: helyezzék el a „Közegész­ségügyi ok miatt fürödni tilos”-táblát a helyszínen.- Hogyan tudtak érvényt sze­rezni ennek a rendelkezésnek?- Szennyezett a Duna, ez kiderült. Meg kell jegyeznem, hogy folyama­tosan az, csak korábban a szalmo­nella kórokozójából kevesebb volt benne, mint most. Egyeztettünk a ví­ziőrs parancsnokával. Ellenőrizték a vizet felszólították a fürdőzőket Sokan nem vették komolyan figyel­meztetésünket. Pedig nemcsak a mi érdekünk, hogy fertőzési góc ne ala­kuljon ki. Aki a figyelmeztetés elle­nére bement a vízbe, saját felelőssé­gére tette. Megbetegedések eddig nem fordultak elő. Aki mégis meg­fürdik, utána fordítson a zuhanyo­zásra és a személyi higiénére a szokásosnál nagyobb gondot. Ha pedig hasmenése, hőemelkedése, hányingere, rossz közérzete van, forduljon orvoshoz!- Mikor szűnik meg a tilalom?- Az idén biztosan nem. A Duna vízminőségét ismerve nem biztató a jövő sem. g. n. A Kereskedők Vállalkozók Tolna Megyei Kamarája 1992 szeptemberében az alábbi tanfolyamokat tervezi beindítani:- ABC-áruházi eladó- üzletvezetői (vendéglátás), szakmunkásképző (ingyenes),- drogista-kereskedő,- vendéglátó eladó- becsüs, szakmunkásképző (ingyenes),- színesfémgyűjtő,- boltvezetői- könyvvezetői, (élelmiszer, vegyes iparcikk,- vállalkozói továbbképző, műszaki),- német nyelvtanfolyam. Bővebb felvilágosítás és jelentkezés: Tarczalné Dér Valéria, Paks, Dózsa Gy. u. 51/53. (Telefon: 75-11-611/114)

Next

/
Oldalképek
Tartalom