Paksi Hírnök, 1992 (4. évfolyam, 1-27. szám)
1992-01-15 / 2. szám
PAKSI HÍRNÖK 14 1992. január 15. VISSZHANG V.__________________________________________________________J Válasz helyett Levél Leskó László úrnak Megkövetem önt, tisztelt uram. Valóban nem mentem el egy ön- 1 nel megbeszélt találkozóra. Mentségemre az szolgál, hogy dolgozom -, időm kiszámítva, s ön, azon bizonyos telefonbeszélgetést fontosnak tartva, gondolom, nem számolt eme aprósággal. Megértem felháborodását. „Nos, Szarka úr, megtette a harmadikat is!” (Leskó László) Ön szerint tehát, mint újságíró és verset író ember, hitelemet elveszítettem, hiszen azt merészeltem írni (hazudni?), hogy egy részemről nagyrabecsült német gondolkodó embert felemelni kívánó gondolata százezrek - „A munka nemesít” -, értelmetlen, esztelenségbe lökött pusztulása fölött sötétedett. „A munka nemesít!”: Szarka József, és nem Friedrich Nietzsche, az ön véleménye szerint, Leskó úr. Nem tudhatom, mennyire ismeri Friedrich Wilhelm Nietzschét, nem tudhatom, mennyire ismeri Hamvas Bélát aki annak a szennynek vált áldozatává, melyet korábbi írásomban ostoroztam, s melynek remélem nem épp ön akar az utolsó végvára lenni. Nos, a magyar filozófus-író korai művei fölött tűnődve, egy könnycseppje, pontosabban egy gondolata megfogott. A könyv, amiről beszélek, A világválság címet viseli. Kérem, üsse fel, olvassa át alaposan, és talál egy Nietzschének tulajdonított, Hamvas Béla által magyarra fordított kijelentést: „A munka nemesít!” Ön, uram, természetesen igazat beszél... (Arbeit macht frei.) Megjegyzem, nem beszélem a német nyelvet, viszont néhány fiatal barátom kitűnően beszéli az úgynevezett irodalmi németet. Sőt, egyes tartományok nyelvét, nyelvjárásait is. Szeretném elmondani, hogy ezek az emberek többek között Nietzsche verseit is lefordították. És az ő véleményüket is kérve elmondhatom, hogy ama bizonyos „Arbeit macht frei” fordítható és értelmezhető sokféleképpen: a munka felemel, a munka nemesít, a munka boldoggá tesz. Nem ez a lényeg, a lényeg az, hogy ugyanazt mondja! Szőrözni, uram, miközben ugyanazon fájdalom és keserűség vert mindannyiunk szívében tanyát, véleményem szerint botorság... Ami pedig Paks város, ön szerint részemről való igazságtalan megítélését illeti, számomra pusztán az együttmaradás, a béke problémája. Remélem, ezen ön is többször elgondolkodott. Sokan mégis igazat adnak nekem, sőt nevüket is felajánlották, melyeket most itt helyszűke miatt felsorolni nem kívánok. Én egy régi paksi hajóscsaládból származom, én itt nőttem fel, uram, és tudja meg, nagyon sokan vagyunk még így. Mi, akik, miközben édesanyáink ruhát mostak a folyón, megtanultunk úszni, mi, akik jól emlékszünk még a Korzóra — nem a vasúti vágányok megnyomorította Korzóra -, mi, akiket soha nem kérdeztem meg, hogy kívánjuk-e a Paksi Atomerőművet, mi, akiket idegenek semmiztek le, mi, akik büszkék voltunk a XIV. századból reánk maradt mezővárosra, kénytelenek voltunk eltűrni, hogy lefaluzzák. Tudjuk jól, együtt kell élnünk, de arra kérjük mindazokat akik komolyan gondolják; ne feledkezzenek meg az egymás iránti tiszteletről, az egymás megbecsüléséről nem is merek szót ejteni. Hitelemet uram, úgy érzem nem veszítettem el, és egy újabb találkozót megbeszélve, egy pohár sör mellett, akár állok rendelkezésére is. Üdvözlettel: SZARKA JÓZSEF IDEGENFORGALOM „Nagy a valószínűsége annak, hogy az ezredfordulón Európa egyik legjelentősebb üzletága az idegenforgalom lesz.” - mondta 1991. december 19-én a Gemenc Szállóban az angol SHANLAND Cox Ltd. munkatársa azon a tájékoztatón, amelyet a Tolna Megyei Vállalkozási Iroda szervezett a megye idegenforgalommal foglalkozó vállalkozói részére. Ez a cég kapott megbízástTolna megye idegenforgalmi stratégiai tervének elkészítésére. Az adatgyűjtés során Paksra is eljönnek a munkatársak. Nem kívánom untatni a kedves olvasókat az elhangzott adathalmazzal. A módszertani tájékoztató sem érdekfeszítő olvasmány a nem szakemberek részére. A lényeg az, hogy a cég csak velünk együttműködve akarja és tudja jól elkészíteni a tervet, ehhez kéri a segítségünket Kérem a kedves olvasókat hogy idegenforgalmunk kialakításával, fejlesztésével kapcsolatos ötleteiket ne rejtsék véka alá, hiszen a reális és a fantasztikus elképzelések is egyaránt elősegíthetik a munka eredményes befejezését. írják meg a szerkesztőség címére, hogy melyek azok a lehetőségek, amelyekkel Paks bekapcsolódhat az idegenforgalom hálózatába. Részvételüket előre is megköszönöm. A cég nyugat-európai utazási szokások és a várható utazó létszám ismeretében ezen stratégiai tervben próbálja meghatározni a fejlesztés irányvonalát, a szálláshelyek számát és minőségét, s kategórianormákat közöl. A reklámtevékenységen túl vállalják tőkeerős nyugati beruházótársak megkeresését is. Közös célunk az, hogy az igények és lehetőségek a legoptimálisabban találkozzanak, a fejlesztések célirányosak legyenek. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a szálláshelyeket igénybevevő vendégek néhány napig itt fognak élni, ételt-italt fogyasztanak, szórakoznak és pihennek; s ezért közös érdekünk a fejlesztés. Tudom, hogy a jelenlegi gazdasági helyzet nem a legkedvezőbb a beruházásokra, de a tervet elkészítve, annak fokozatos és következetes megvalósításával és állami és magánvállalkozások koordinálhatók lesznek, s előbb-utóbb céljainkat elérhetjük. Segítségüket megköszönve, tisztelettel: KOVÁCS LÁSZLÓ, a Paks Városért Mozgalom alelnöke
