Paksi Hírnök, 1992 (4. évfolyam, 1-27. szám)
1992-08-26 / 18. szám
PAKSI HÍRNÖK 10 1992. augusztus 26. Fölszentelés november 7-én Világháborús emlékmű Dunakömlődön Hans Egner, Johann Brüll és Jozef Heisler tavaly szeptember elején hazalátogattak Dunakömlődre, akkor született meg ötletük a világháborús emlékmű létesítéséről. Kívánságuk szerint- ahogy a dunakömlődieknek küldött levelükben írták - az emlékmű tartalmazná minden háborús áldozat, az eltűntek és az Oroszországban meghaltak nevét „A szülőhazában élő gyermekeinket és unokáinkat is emlékeztetni kell az elhunyt elődökre.” A kezdeményezők felkérték dr. Széchenyi Attila alpolgármestert, Dunakömlőd képviselőjét: járjon el a szobor ügyében. Nemsokára Németországban, a kitelepített svábság körében gyűjtés kezdődött, jótékonysági öszszejöveteleket tartottak. 1991. december 10- én a képviselő-testület - meghallgatva az oktatási, kulturális és sport-, a városépítő valamint a gazdasági bizottság véleményét - elfogadta dr. Széchenyi Attila határozati javaslatát, majd megbízta az alpolgármestert a tervezés és a kivitelezés intézésével. A határozat értelmében az emlékmű költségeit külföldi adományokból és dunakömlődi felajánlásokból fedezik, szükség esetén az összeget az önkormányzat 200000 forinttal kiegészíti. Az emlékmű felirata kétnyelvű lesz. Három szobrászművész (Gaál Tamás Budapest, Palotás József Dunaújváros és Szőke Sándor Kötegyán) hét tervvel pályázott Gaál Tamás tervének lényege - ahogy a Képző- és Iparművészeti Lektorátus szakvéleményében olvashatjuk -, a gyászoló alak hosszan leomló drapériáján jelenik meg a száznegyvenhárom elhunyt neve. Palotás József tervei közül a lektorátus az Oszlop címűt látta leginkább megvalósíthatónak. „A szürke gránit-oszlop felső részén megjelenő, fehér süttői mészkőből faragott felhőformák jól oldják az oszlop mértani formáját barokkos reminiszcenciájukkal (régi stílus önkéntelen érvényesülése az alkotásban - a szerk.) a Szentháromság-oszlopok hangulatát idézik; az egész terv keresetlen, magától értetődő fogalmazásánál fogva illik a környezethez.” Palotás József Kereszt című tervét is megvalósításra javasolták a szakértők, ha a nevek felírását másképpen tudná megoldani a művész. Szőke Sándor fatörzsbe képzelt emberi torzót a fatörzset átütő gránitgúlával. A nevek négy oldalon a fa gyökerei között kilátszó grániton szerepelnének. A mű talapzatául egy farönkből épített domb szolgálna, anynyi farönk bütüje látszana, ahány név a gránitlapokra kerül. A pályaművekről videofilm készült amit az alpolgármester Reichersthofenben, Köschingben, Lauda-Königsheimben bemutatott Forster József, a német egyesület elnöke pedig Tauberbischofsheimben folytatott tárgyalásokat az emlékmű érdekében. A dunakömlődiek is megismerhették és megvitathatták a terveket a nyugdíjas klubban: harmincketten az Oszlopot huszonketten a fatörzstorzót tartották alkalmasnak. ’92. július 10-én öszszeült és döntött a képviselő-testület ad hoc bizottsága: Palotás Józsefet bízta meg a szobor elkészítésével, határidejét ’92. október 31-ben szabta meg. Dr. Széchenyi Attila: „Németországban eddig tizenötezer márka gyűlt össze, a kömlődiek 228 000 forintnál többet adtak össze, a paksi Áfész, az atomerőmű és a Dunacenter Kft is hozzájárul a szobor költségeihez, várható még két német város, Lauda-Königsheim és Tauberbischofsheim önkormányzatának felajánlása. November 7-én lesz az emlékmű fölszentelése. Szent Imre ugyanis a falu védőszentje és a névnapját követő szombaton van Kömlődön a búcsú. Tudjuk, hogy sokan nem indulnak útnak Németországból akkor a várhatóan mostoha útviszonyok miatt Nekik pünkösdkor lehetővé tesszük, hogy ünnepi szentmise után újra megszentelhessék az áldozatok emlékszobrát GUTÁI ISTVÁN
